Sziasztok!
Egyszer még régen, a Babanet ösidöiben leírtam a kálváriámat az orvosokkal kapcsolatban.
Szóval, anno, még 97-ben volt egy nagyon durva fertözésem, aminek, hólyag, vesevezeték és majdnem vesegyulladás lett a vége... A Jánosba vitt fel apám egy napi eszméletlenség és 40 fokos láz után, miután olyan vöröset pisiltem, mint egy testes francia vörösbor. Csak sajna, nem annyira átlátszót...
BOCS! Szóval, ott egy nagyon neves, azóta már sajnos meghalt urulógus professzor vett kezelésbe, akit apám már évek óta ismert, fiatal kora óta nála kezeltette a veseproblémáit. Nos, ez a kedves ember szimpla ránézésre megállapította, hogy bizony nekem gombám van és ez a felszálló fertözés következménye... Semmi tünetem nem volt, ami gombára utalt volna, de mivel ö az orvos, irány a nögyógyászat. A nagymamám és a nagynénéim dokijához vittek, egy bizonyos Dr. Újvári Elemérhez. Ö levett egy hüvelykenetet, de más vizsgálatot nem csináltak. Se vérvétel, se vizeletvizsgálat. A kenet eredménye szerint egy gramm gombám nem volt. Ennek ellenére az urológus erre kezdett el kezelni, hiába lobogtattam neki a papírt, más vizsgálatra pedig nem vette a fáradtságot. A nögyógyász erre csak annyit mondott, hogy használjam csak a felírt gombaelleni készítményeket, ártani nem ártanak.
Nos, 5 hónapon keresztül jártam hozzájuk, 5 hónapon keresztül gennyeset pisiltem, fájt minden alkalommal, a végére pedig a Canestenekre allergiás lettem. Amikor emiatt elmentem a dokihoz, mert egy dudort éreztem magamban, röpke 5 másodperc alatt megvizsgált, majd közölte, hogy ö nem érez semmit, de ha úgy gondolom, hogy allergiás vagyok rá és ez okozza a tüneteket, ne használjam egy hétig és menjek vissza...Na, ekkor telt be a pohár... Hazamentem és közöltem a családdal, hogy a Jánosba betegként többet be nem teszem a lábam. A nagymamám erre megkérdezte, hogy adtam-e a dokiknak pénzt. Én meg néztem rá, és azt kérdeztem, hogy miért, kellett volna? Nyújtotta egy is a kezét? Én a járóbeteg rendelésre jártam, nem a magánrendelésükre! És akkor határoztam el, hogy magándokihoz megyek a nögyógyászati problémáimmal. Azóta is inkább magánrendelésre járok, így is szültem, elöre tudtam a "tarifát", de legalább nem volt kínos szitu, biztonságban éreztem magam minden alkalommal, és ö még a szülésemen is ott volt. És nemcsak a szülésnél volt rendes, hanem késöbb is, amikor 10 hónapos gyerekkel megjelentem nála, hogy asszem apad a tejem, szó nélkül, kedvesen foglalkozott velem, megnézte mi a gond, és megnyugtatott, hogy minden rendben. És megdicsért, hogy még szoptatok. Szülés után is nagyon rendes volt, minden reggel ott volt az ágyamnál, és úgy nézett, úgy csodálta a gyerekemet, akit ö segített a világra, mintha sosem látott volna még csecsemöt.
A barátnömet és anyukámat is hozzá vittem, amikor baj volt, és mindegyiköjükkel teljesen korrekt volt, mind szakmailag, mind emberileg.
Ugyanakkor, a kórházban, ahol szültem, szintén volt egy lány, aki ugyanúgy járt, mint kisbibe. SZTK-ra járt, és ott az egyik doki kiszúrta magának és közölte, hogy 40 000 Ft lesz a szülése. Pedig a lány nem is kérte meg, ö csak bejárt az SZTK-ba. Emellett hulla bunkó volt, egy szemét, állandóan riogatta a lányt, a végén pedig csak megcsászározta, mondván, hogy túlhordta a gyereket, pedig a többi doki és az UH-sok szerint teljesen idöben volt még.
Szerintem a vita felesleges.
Doki válogatja. Biztos van olyan, aki pénz nélkül is rendes az emberrel (amúgy az én magándokim sem fogadja el tölem mindig a pénzt, amikor megyek hozzá, mert azt mondja, hogy többet ér neki, az hogy megbízok benne, és hogy azt látja, hogy mosolyogva lépek ki a rendelöje ajtaján), és biztos van olyan, akinek egész vagyont fizethetsz, akkor is csak egy darab sz.rként kezel.
Szerintem csak annyit tehetünk, hogy az olyan dokikat, akikkel nem vagyunk megelégedve, akár szakmai, akár emberi szempontból, otthagyjuk és keresünk egy nekünk megfelelöt. És mivel vannak elegen, biztos mindenki megtalálja a maga tökéletes orvosát.
Puszi mindenkinek:
Dia