Sziasztok!
Megvolt az anyák napja. Már nem bőgtem, mint tavaly (az elsőn), de azért elérzékenyültem. Olyan igazán édesek. Találtam egy "barátnőt" is talán: végre megkerestem a Bendi legjobb barátját és anyukáját. Eléggé egy hullámhosszon vagyunk.
Örülök, mert mi úgy költöztünk ide, és viszonylag kevés barinőm van, élőben. Barátnőből sosem elég
Ronci, tényleg mondtad szerintem. Azt hiszem, rám is rámférne, bár még talán tudnék hova nyúlni. De ezt azért elég hamar elfelejti az ember (tekintve, hogy nem gyakoroljuk naponta).
Supergreennel szerencsém volt: néztem a neten, de beugrottam a bank melletti bioboltba, hátha. És volt nekik. 200 Ft-tal drágább, mint a neten, de annyit simán kifizetnék postaktg-re. Nagyon örültem.
Kima, főleg azért jó ez így Anyunak, mert amúgy is iszonyú feledékeny és szétszórt, így (bár nem vallotta be), biztos vagyok benne, hogy egy pillanatra felmerült benne, hogy tényleg ő rendelte és elfelejtette
Imádom Anyukámat, nagyon aranyos.
Anita, vasalás
Almi, Ati olyan édi
Bendi itt nézegette és nevetgélt a beszorult képen
A képeink: Bendi a többi "középsőssel". Vegyes csoport, de egymás mellé állítják az egyidőseket. Hát, inkább olyan magas, mint a hétévesek.
A legmagasabb az enyém
A virágokkal (a jobb szélen a kislány a barátnője, Fanni)
Jó pihit és holnapra szebb napot!