Sziasztok!
Krisz! Szabolcsnak eddig sem volt rendszeres kakija, két-három naponta csak. Most viszont vagy négy nap eltelt, és mondom, rendesen barna volt, és sűrű... No, mindegy, ezt is meg kell szoknia. Sokkal nyűgösebb az elmúlt napokban, a fogára fogom, teljesen fehér az ínye pár helyen, de lehet, hogy a kaki miatt volt a nyügi
.
Úszás: nekünk nem volt rossz, bár most kevesebb ideig bírta, de mosolygott sokat, és olyan édes volt, mert elengedtem, amikor felvettük a karúszókat, és csak úgy tepert felém! Megdicsérte az oktató lány, klasszul dolgozik már a lábával, pedig nyilván nem érti az utasításokat. De fél órát bírt csak, aztán kipurcant. Nagy cicizés, majd alvás a kocsiban. Utána Gödöllőre mentünk a barátainkhoz grillezni - zuhogott persze az eső, őt védte a nejlonja, minket nem... -, de mire kiértünk elállt, ki tudtunk menni jól felöltözve. Jól érezte magát, ült az ölemben a nagyok között, mindenki vele foglakozott, bámulta a kajákat, és édesen eljátszott egy retekkel, amit a kezébe adtam - gömbölyű, színes, mi kell még?
Évám! Azért írhatnál többet magatokról. És felhívhattál volna, hogy eltévedtetek... No, mindegy, jövő héten is lesz, május 1. nem akadály, lehet, hogy Andi is jön - az Operás-topikból. Gyertek, gyertek!!!
Ági! Lehet, hogy mégsem megyünk a börzére, mert az unokaöcsém ballag Miskolcon szombaton, és nem akarok ennyire ide-oda utazgatni... De még meglátjuk. Nekünk csak etetőszék kellene, de lehet, hogy megveszem újonnan, úgyis olyan asztal-székes fát akarok, az meg újan sem olyan drága.
Süssön már a nap! Látnotok kellene Manót a klassz ellenzős sapijában!