2000.05.19 12:37
Szerző: Anonymous
Sziasztok Lányok!
Itt Ádám anyuka.Keresztnevem Adrienn.(bocs, hogy ezt a multkor lefelejtettem).Köszönöm a tanácsitokat.Én alapvetően egy nyugodt tipusú ember vagyok és ha valaki látja Ádit akkor az első szavuk az, hogy milyen nyugodt kisbaba.Tényleg csak a tehetetlenség borít ki, amikor nem akarja elfogadni az új ízeket, mindent kiköp, a tápszerre öklendezve válaszol, a kiolvasztott tejnek pedig ha megérzi a szagát, akkor már fordítja is el a fejét.Másrészt odabújik az apu ciciéhez is.
kérdésem:az alma és banánpépet elég jól megeszi.( felet-felet összekeverve egy étkezésre).Ez viszont nem sokáig laktató.Szóval mikortól lehet beleegy kis kekszet reszelni?
Bébiételekből melyik márkát és milyet ajánlotok?
Én itthon már készítettem neki s.répát, krumplit, spenótot, és sóskát.Sütőtököt pedig ivólé gyanánt.Mi legyen a következő? A májat-húst tartalmazó bébiételt is ajánlják már az ő korában, de mi még csak a szoktatás elején járunk.Akkor is megpróbálhatom vagy várjak még vele?
Tápszerből is kezd elfogyni az újszükötteknek való.A BEBA 2-őt vegyem vagy valami ízesített tejpépet.Várom őtleteiteket.
Annak az anyukának válaszolva, aki arról írt, hogy férje nem úgy játszik a babával, ahogy azt ő szeretné, azt tudom írni, hogy valahol ez természetes is.nem ő van vele egész nap, nem ismeri annyira, hogy mit tud a baba, mi tetszik neki, mire nevet legjobban stb.Az én férjem egész este azt mondja:nézd, felkönyökölt, nézd ez, nézd az,...Persze, hogy mi már láttunk olyat, de azért mindig örülök.
Én meg azt vettem észre, különösen az első időkben, hogy ő mintha néha elfelejtené, hogy van babája.Akkor akar vacsizni, mikor megéhezett, nem azt nézi, hogy hol tart a baba napirendje. Ráérünk-e akkor enni, vagy éppen játszani kellene, hogy azután fürdessük, stb.Vagy pl.két hetes volt a baba és megkérdezte, hogy elmegyünk-e moziba. Majd a hugom vigyaz Ádámra. Eszembe sem volt otthonhagyni a kicsim.Persze tudom, hogy vigyázni kell nehogy elhanyagoltnak érezze magát, de ez nekem akkor abszurdnak tűnt és tűl korainak.Ezt csak arra volt példa, hogy az apák nem mindig reznek úgy a baba iránt, mint mi, bár nagyon szeretik.Ők mivel ugyanúgy telik a napjuk, mint korábban, nem érzik át, hogy "alá vannak rendelve" egy kisbabának.Én a májusi Kisbabában olvastam erről egy cikket és magunkra ismertem.
Még egy gondolat.én egy iskolában tanítottam és szülés után egy pár héttel beszélgettem az ig.nőmmel a fenti témáról. Neki már két nagy fia van.Ő mondta, hogy mivel az apukák nem töltenek annyi időt a babával, nem értik úgy a jelzéseiket, ráadásra olyan törékenyek, úgyhogy nincs annyi sikerélményük mikor probálkoznak. Azt mondta, hogy majd igazán akkor lesz jó a kapcsolat apja és fia közt, ha Ádám már nagyobb lesz, esetleg már beszél és ki tudja fejezni, hogy mit akar.Én ebben hiszek és az idő haladtával látok is változást.Szóval türelem.Az is jó, ha látja, hogy te hogy játszol a gyerekkel(ezzel bemutatod, hogy mit tud, mit szeret)azután magára hagyod őket és kimész a konyhába.arra fogsz belépni, hogy ugyanazt probálgatja, amit az imént tőled látott.
Más:nem lakik valaki közületek a XI.ker.-ben?
Üdv:Adrienn