Sziasztok Lányok!
Munkamunkamunka...még 8 munkanap.
Emese, de jó neked!! Gratulálok, hogy idáig eljutottál!
Ami a szülést illeti: én a relaxációnak köszönhetem, hogy már egyátalán nem félek tőle, pedig én is úgy indultam neki, mint minden normális nő az első terhességének, azaz: úristenúristenmiértkelleztbasszusbasszuséééénnnnnemszülök!!!
Az, hogy a papa bent legyen-e? Szerintem nincsen recept. Az biztos, hogy szerintem erőltetni semmit nem szabad. Ugyanakkor nem érdekes, hogy olyanról még sehol sem hallottunk, hogy valaki bent volt az első gyermeke születésénél, és utána a másodikat kihagyta volna... Andris nem akart bejönni régen. Mikor terhes lettem, és elkezdett velem "bejárni" a vizsgálatokra, akkor kezdte mondani, hogy a szülésre is bejön. Most így állunk. Még egyikünk se volt ilyen helyzetben, ezért én azt mondom:
úgyis együtt megyünk be a kórházba, aztán addig marad velem, amíg ez mindkettőnknek jól esik. Szerintem teljesen más az életben, a szeretett nővel "belesodródni" a szituációba, mint TV-ben látni - vagy akár kamerán keresztül idegeneket szemlélni. Én nem akarom látni más nők szüléseit, és a párom se szeretném, ha látná. Ez olyan mint a szex! Nem tök más csinálni, meg másokat nézni, hogy hogy csinálják???
Szerintem, Vanni, ha bizonytalanok vagytok, Ti is maradjatok abban, hogy bemegy veled a kórházba, aztán az élet, a helyzet hozza a többit!
Na bfejezem a bölcselkedést!
Annus, a relaxon hallottam, hogy a héten született 5 kilós babája teljesen természetes úton átlagos méretű nőnek. z alkati dolog. Bármikor alakulhat úgy bárkinek, hogy császárra van szükség, de szerintem emiatt még nem kell erre gondolni. A dokidtól (akármilyen rendes amúgy) nem volt egy jó ötlet ilyen negatív szuggeszciót alkalmazni veled szemben, mert ez is befolyásol(hat)ja a hozzáállásodat, és azon nagyon-nagyon sok múlik! - Vanni, ez megy neked is!!
Ildi, jó hogy sikerült eldöntened a Miskolc dolgot. Na, nem jut több ezsembe. Megyek dolgozódni!!