Sziasztok!
Ikverus: Örülök, hogy személyesen is találkoztunk. Így azért egész más. Cukik a gyerekeid. Szegények azért megilletődtek tőlem, nem is csoda abban az idétlen sapkámban elég rémesen festek, de hát az egészség fontosabb, mint a hiúság. Még ebben is szoktam fázni.
Lilcsinek meséltem rólatok és alig várja már, hogy jó idő legyen és találkozhasson veletek.
Édes a kis Vince mosolya
Moncaberta: Üdv. itt.
Más kórházakban sem a szülő jelenlétében vizsgálják a babákat, legalábbis a SOTE II. -n 5 évvel ezelőtt szintén nem. Nézd, ilyenkor egyszerre több babát is vizsgálnak, hiszen a gyerekorvos nem fog naponta 8-szor szaladgálni és ha pl. 5 babának az anyukája is jelen lenne abban a pici csecsemős helyiségben, az elég tömegnyomor lenne, és tuti beleszólnának, kérdezgetnének ebbe-abba.., ezzel a babák vizsgálata is elhúzódna és az meg szerintem kínzás lenne számukra. Plusz oda be sem mehet a személyzeten kívül senki, anyukák sem. Amúgy a második nap bejött a doktornő és az első vizsgálatot, valamint a hazaengedés előtti vizsgálatot előttem végezte és tanácsokkal látott el.
Tájékoztatniuk meg - a vérvételekről, szurikról, vagy ha valami gond van a babával -kötelező. Ezt meg is tették (túl sokat fogyott), legalábbis itt Vácon, bezzeg régen Lilinél. Ott gyakorlatilag én mentettem meg a gyerekem életét, kergettem az orvost, mert nemhogy nem tájékoztatott, hanem még elérnem sem volt könnyű és minden perc számított, bár fogalmam sem volt mennyire beteg a babám. Mikor elcsíptem 10 cm-es ajtórésen szűrte a fogai közt, hogy mondja gyorsan.. Nagyon rosszul esett.
Ugyanis Lilinél hipersárgaság lépett fel, és nem tudták mitől. Kérdeztem hogy nem lehet-e, hogy fertőzést kapott streptococcus B-től, (terhesség végén elkavarták a leletemet és hüvelyi úton szültem..), de csak vaktában kérdezgettem, mert nem értettem hozzá, nem vagyok orvos!!
Szóval mikor rákérdeztem nem lehet-e hogy ez a gond, mert a terhesség elején volt ilyen pozitív leletem... még ő cseszett le engem, hogy miért nem mondtam hamarabb, akkor rögtön a megfelelő szerrel kezelte volna....
Hogyan mondtam volna, ha nem tájékoztatott és nem kérdezett.. és én alig tudtam elérni őt, vagy 8. alkalomra sikerült.. rohangáltam, mint a hülye..
Végül is a közbelépésemnek köszönhető, hogy viszonylag hamar kezdték megfelelően kezelni és nem lett komolyabb bajunk... szepszis.. stb. esetleg maradandó károsodás..
Szóval ehhez képest a váci eljárást istenítem.
Lettikét itt szültem Vácon és a két személyesben két szobatársam is volt. (Kb. fél napot voltam egyedül) Mindkettőlvel nagyon jól el voltam, kölcsönösen segítettük egymást. Persze szerencse dolga is, hogy milyen szobatársat kap ki az ember, de nem olyan gáz! Szóval aki még szülés előtt áll, az ne parázzon. Az egyik szobatársammal kapcsolatban ráadásul kiderült, hogy egymással szemben lakunk a lakótelepen és azóta is tartjuk a kapcsolatot, nagyon megkedveltük egymást. Közös séta stb... nem vagyok olyan egyedül..
Lilivel meg öt évvel ezelőtt 5 ágyasban voltam a SOTÉ-n és írtóra élveztem. Mindig volt bent valaki, aki egy pillanatra figyelhetett a babára, (már amíg velem lehetett, meg miután kikezelték), így nem kellett folyton betologatni fürdésnél stb. és mindig volt társaság, bíztattuk, segítettük egymást, a tapasztaltabb anyukák nagyon klassz tanácsokat adtak.. sokat tanultam tőlük. Szóval szerintem nem olyan gáz ez...
Én megvoltam elégedve a csecsemősökkel is itt Vácon is, mindenben segítettek, érdeklődtek, megy-e, segítsenek-e..
Az tény, hogy a zaj valóban zavaró, elég vékonyak a falak a kórtermek között, de végül is ezt a pár napot ki lehet bírni. Én pl. ha már nagyon kimerültem betoltam a babámat pár órára és bedugtam a fülem halk kellemes zenével és aludtam végre egy jót. Otthon már úgysincs ilyen segítség. Legalábbis nem mindenkinek.
Egyébként megnyerték a pályázatot és ezt a részt is nemsokára elkezdik felújítani, korszerűsíteni, ha jól tudom külön zuhanyzósra, ha meg tudják oldani.. ugyanis elég kicsi hozzá a hely. De a később szülők már ezt is élvezhetik.
Mindenkinek jó babázást, és néha azért jelentkezzetek.
Puszi, Kchriske