Halihó!
Azért én még 1 sztorit megosztanék veletek.
Egyik nagyon késő este megbeszéltük férjemmel (még csak vőlegényem), hogy az óráim után felhívom, jön értem a Zeneakadémiára és hazakísér (a Zeneakadémián volt, hogy 10ig volt óránk, vagy akár még tovább...). Hívtam, elég álmos hangja volt..., de mondta, jön. Mint később kiderült, nem is ébredt fel igazán a hívásomra...
Hát, én meg vártam rá a Király u. és a Körút sarkán... Már kb fél órája vártam, amikor jött két roma ismerősöm, akik kérdezték, mit csinálok ott olyan későn. Mondtam, várom a párom. Ők meg kijelentették, hogy rendben, de ők addig nem tágítanak mellőlem, amíg meg nem érkezik a párom, mert itt akármi bajom is eshet. Telefonáltam még 1x vmikor később, na akkor ébredt fel szegény kedvesem, és lóhalálában jött értem. De a cigány ismerőseim tényleg végig kitartottak mellettem. Ilyet más ismerőseimtől sosem tapasztaltam. Esetleg pár mondat erejéig megállnak ilyen helyzetben beszélgetni, aztán mennek dolgukra. De biztos az is kellett ehhez a jelenethez, hogy én nem úgy állok/tam hozzájuk, ahogyan általában az emberek...
Mindemellett rettentően sajnálom, ami veletek történt, Emese.
Én sem vitázni akarok, mert nem dugom a homokba a fejem, tudom, hogy sokan vannak köztük, akik rossz döntést hoznak az életükre nézve, de nagyon jogtalannak és bántónak tartok minden általánosítást. Tényleg személyek vannak, akik bűnt követnek el.
Képzeljétek, majdnem biztos voltam benne, hogy nem lesz szülésznőm, de végülis lesz. Itt a fórumon "ismertem meg" egy csodás asszonyt, akinek egyébként unokája fog születni májusban, ezért nem akart szüléseket vállalni, de azt mondta, minket mégis elvállal. Szóval nem leszek egyedül akkor sem, ha sokáig tart megint...
Merthogy férjuramat hazaküldték pl... Meg a szülésznők nem foglalkoztak velünk, még akkor sem mondtak semmit, amikor már történt is vmi... De most nem így lesz.
Annus! Azon gondolkoztam, hogy azért jelenjen meg itt is minden, ami a blogra felkerül, hogy tudjunk róla, hogy már ott van, mert a blogot lehet, hogy nem mindenki fogja olyan gyakran vizsgálgatni.
Azt hiszem, most ennyit akartam írni.