Sziasztok!
Biztosan nem emlékszik már rám senki, Euonymus néven bejelentkeztem jópár hete, aztán eltűntem...
Most, hogy már a családnak is bejelentettük a babát, inkább a megszokott nevemen írok, így nem kell állandóan ki és bejelentkezni.
Szóval újra bemutatkozom, remélem, most már kicsit többet tudok jönni, még ha nem is napi többször. A negyedik babánkat várjuk augusztus 17-re.
Ezért is nem tudok nappal írni, mert a három másik mellett nemigen megy (este sem mindig, de azért a felmerülő témákhoz igyekszem majd hozzászólni). A legidősebbem 5,5 éves lány, a középsőm 3,5 éves fiú, a jelenlegi kicsi 21 hós fiú. Jól lefárasztanak.
Most voltam uh-n, minden oké a legkisebbel.
Témák, amiket nemrég láttam:
Babakocsi: szerintem nagyon fontos, hogy olyan tolókarja legyen, ami nem kétkaros, mert azt egy kézzel nem lehet tolni. Ha nehéz terepen kell tolni, akkor jó, ha nagy a kereke. A bevásárlókosár tényleg szintén fontos, hogy jól hozzáférhető legyen, és nagy legyen. Amúgy meg ha hurcolni kell ide-oda a babát, akkor azt szerintem is lehetetlen hordozóban, én csak a lányomnál próbáltam az elején párszor, de irtó nehéz, borzasztó kényelmetlen fogni. Erre a legjobb megoldás a hordozókendő!
Kis helyen elfér, praktikus, kényelmes, a baba is sokkal jobban elvan benne, mint a hordozóban (legalábbis az enyéim). Mi pl. babakocsit is csak akkor használtunk (próbáltuk az elején, de üvöltöttek benne, mint a sakál), amikor már nagyok voltak, és kezdtem nehezen bírni őket, de pl. bkv-záshoz kizárólag kendővel voltam hajlandó menni.
A hordozót mi egy éves korig használtuk, csak az autóban, ott viszont mindnél megpróbáltuk egy éves korig kihúzni, mert biztonságosabb a nyakuknak az esetleges ütközéskor, ha hátrafelé néznek. De alig vártam, hogy előrenézős ülésre cseréljük, mert utáltak autózni benne...
Alvás: nálunk velünk alszik az összes gyerek.
Nekünk így jó, egy hétig használtuk a rácsoságyat mindössze, én végig a rácsokra tapadva feküdtem, a gyerek sem szerette (miért is tette volna, 9 hónapig együtt léteztünk, utána nappal is végig együtt voltunk, miért lett volna más az éjszaka), így magam mellé vettem. A kiságy először ruharaktár lett, a második gyereknél meg már össze sem szereltük.
Lehet, hogy én lusta vagyok, de elképzelni sem tudom, hogy az éjszaka kellős közepén egy másik szobába vándoroljak át szoptatni (márpedig a gyerekek borzasztó nagy hányada szopik éjszaka is, én sok anyukát ismerek, és csak kettőnek aludta át a gyereke az éjszakát két hós korától, a többieknek nem). De aki bírja, az előtt le a kalappal! (Azért bevallom, a kicsiket sajnálom, amikor elképzelem őket egyedül egy szobában... De hát én már csak ilyen vagyok, bocs, ha valaki nem így gondolja!)
Noki,
örülök, hogy megoldódott a rejtély, remélem, most már tényleg abbamarad a vérzés!
No, most csak ennyire futotta, majd próbálok jövögetni, ahogy tudok, aztán legfeljebb ha túl sokat írtok, és nagyon kilógok az egy-egy hozzászólásommal, akkor elmaradok.
Szép hétvégét!
Zsizsa