Sziszkusz!
No, akkor írom a tippeket:
1. Este szültem, a babát 10 perc után elvitték, és csak 11 órával később kaptam meg újra, tehát csak ekkor tehettem először cicire. Holott úgy tudom, a szülést követő 30-40 percben annyira aktív a picik szopási ösztöne, hogy ezt nem szabadott volna kihagyni, hiszen ez babának mamának is aranyat ér.
Igen, ezt jól tudod, bizony az a legjobb, ha a baba rögtön szülés után mellre kerül. Ilyenkor választódik ki a kolosztrum, az előtej, ami immunanyagokban rendkívül gazdag, plusz iszonyat zsíros, úgyhogy pár korty is bőségesen elegendő kalóriát jelent a bébinek. És a szopási ösztön aktiválása, a későbbi sikeres szoptatás érdekében is létfontosságú, így ha lehet, ragaszkodj hozzá, hogy azonnal adják oda a babát. Érdemes szülési tervet írni, megbeszélni a dokival és a szülésznővel is, illetve olyan kísérőt választani (apukát, nagyit), aki ott helyben érvényesíteni is tudja az akaratodat. Te nem leszel olyan állapotban.
Ha esetleg a baba állapota miatt mégsem tudják odaadni rögtön (inkubátor, mittomén), akkor is, minél előbb mellre kerül, annál jobb
2. A harmadik nap estéjén lövellt be a tejem, két hatalmas kősziklává növesztve az egyébként nagyon pici cicijeimet. Addigra egyrészt besárgult a kisfiam, és már egész nap aludt, nem lehetett felébreszteni, másrészt a nővérektől semmi segítséget nem kaptam, hogy mi ilyenkor a teendő, hogy lehet a gyulladt mellekből elővarázsolni a kincset érő tejecskét. Sírtam, zokogtam a fájdalomtól, de csak pár cseppet tudtam kézi pumpás szívóval kisajtolni.
A belövellés nem egyenlő a gyulladással! Tudom, hogy feszít, fáj, miegyéb, de az még nem jelenti ám azt, hogy gyulladt, sajnos, ez a normális. Ha hőemelkedésed, lázad, piros folt is van, na, az már gyuszi.
Az is előfordulhat, hogy beödémásodik a melled a tejbelövellés miatt. Ilyenkor nem is annyira a tej, hanem a szövetekben lévő folyadék is pang, ráadásul úgy nyomja a tejcsatornákat, hogy azok icipicire szűkülnek, és már csak emiatt is nehéz a tej kivarázsolása. Ilyenkor azt tudod csinálni, hogy a fejés mozdulataival ellentétesen, tehát a bimbótól a mellkas felé masszírozol úgy, hogy az ujjaidat a mellbimbó köré helyezed, majd kinyitod őket, mint a virág a szirmait, kvázi a nedveket a szív felé pumpálva, majd utána próbálsz meg fejni. A borogatás is jól jöhet, szoptatás előtt közvetlenül egy kis meleg vizeset - főleg a bimbó köré -, szoptatás után, ha nagyon vacak, egy kis hideget neki (de tényleg csak kicsit, semmiképp sem szabad hosszasan jegelni, hűteni, ez ugyanis a tejtermelést csökkenti).
Szoptatás előtt próbálj meg fejni is egy keveset, ez két okból is jó: az egyik, hogy a kicsi majd könnyebben tud ráharapni a mellre, és könnyebben tud majd szopni, a másik, hogy talán már a fejés alatt kiváltódik a tejleadó reflex.
Szoptatások között csak annyit fejjél, amennyi komfortos érzetet ad. Arra, hogy teljesen kiürítsd a melled, nincs szükség, hacsak nem gyullad be (láz, miegyéb). A kézi mellszívót lehetőleg ne a legerősebb fokozatra állítsd, mert úgy megnyúzhatja a cicid, hogy sérüléseket okoz, az elektromossal is vigyázni kell, tán a legjobb, ha kézzel fejsz, ez macerás, de tényleg megtanulható. Nézd meg
ezt a linket, nagyon tutin le van rajzolva, hogyan tudsz hatékonyan, kézzel fejni!
3. Mivel éjszakákra elvitték a babákat, így csak reggel próbálkozhattam ismét, ettől kezdve a pici egész nap aludt, a szopizás sikertelen volt.
Sárgaságra a legjobb a kolosztrum - ezért is frankó, ha rögtön szülés után meg tudod szoptatni -, olyan anyagok vannak benne, amelyek sokkal hatékonyabban segítik a bilirubin kiürülését, mint a cukros tea, pótlás, egyebek. Szóval, érdemes a kicsit minél gyakrabban mellre tenni szülés után, minél több kolosztrum jut a gyomrába, annál gyorsabban múlik el a sárgaság.
Ha már besárgult, akkor pedig muszáj ébreszteni, 1-1,5 óránként próbáld meg mellre tenni. Nem kell nagy mennyiségeket ennie, nem kell órákon át szoptatni, ha belealszik, csak kortyoljon párat. 3 óránál tovább besárgult gyereket ne hagyj aludni, ha félálomban ráharap, még fel sem kell ébreszteni teljesen.
4. Úgy engedtek haza bennünket, hogy nem is nézték, nem is mérték, van-e elegendő tejem, és mennyit szopizik a pici.
Nagyon mérni azt nem is tudják, hogy van-e elegendő tejed (nem teszik mérlegre a cicit, ha meg mégis, az sem biztosíték.
). Hogy mennyit szopik a kicsi, megint nem mérvadó, hisz a babák sem esznek minden egyes szoptatásnál ugyanannyit, és mi van, ha épp egy inkább-szomjas-volt szoptatást kaptok el? Akkor rögtön tápszerrecepttel és egy csomó kétellyel leszel csak gazdagabb. Más kérdés, hogy azért a nagyon besárgult gyereket, amelyik láthatóan aluszékony, nem gyarapszik, kutya kötelességük lett volna alaposan megvizsgálni, és tovább követni a fejlődését. No, meg segíteni neked.
5. Itthon a védőnő és a gyerekorvos hibájából, és az én tudatlanságomból a picit nem mérlegeltük etetésnél, hiszen azt a tanácsot kaptam, hogy úgyis felsír, ha éhes. Viszont továbbra is sokat aludt. 15-20 perceket szopiztattam így, utána szundizott tovább.
A védőnőd és a gyermekorvosod szívességet tett neked ezzel, hidd el! Elviekben valóban, az újszülöttek felsírnak, ha éhesek. A te esetedben inkább ott volt a hiba, hogy a kicsi be volt sárgulva, és ezt nem vették figyelembe. Szólniuk kellett volna, hogy ébreszd és etesd meg gyakran, sőt, minél gyakrabban...
6. Pár nappal később kiderült, hogy a sárgasága tovább emelkedett (túl hamar engedtek haza minket), ez az aluszékonyság oka, ami kiszáradáshoz vezetett.
Egy teljes hétig gyerekklinikán kezelték, infúziót, kék fényt kapott több napon át éjjel-nappal. Itt megkezdődött a pici tápszerezése. A kis gyomra nem tágult ki az egy hetesnek megfelelő méretre, így 20 ml-ről kezdtük az etetéseket, holott akkor már 100 ml-t is ennie kellett volna egy alkalommal.
Ha ilyen helyzet állna elő újra, ragaszkodj hozzá, hogy szoptathasd a kicsit (annyi időre kivehetik a kék fény alól), de legalábbis tápszer helyett adják neki a lefejt tejedet. Ha megoldható, nem cumisüvegből, hanem kispohárból, fecskendőből (50-100 ml esetében ez bőséggel megoldható).
7. A stressztől, a sok sírástól, és attól, hogy naponta vonatoztam be reggel friss gátsebbel Budapestre a kicsihez, aki intenzíven volt, a tejem az addigi 20-30 ml-ről mérhetetlenül kevésre apadt.
A stressz, az aggódás érthető, jogos, és bizony nincs jó hatással a tejtermelésre. Ahogy a sok utazás és a pihenés hiánya sem. Ám a jövőre nézve szeretnélek megnyugtatni: még ha valamitől csökken is a tej termelése, a későbbiekben ez szaporítható, és helyreállítható a szoptatás. Persze, nem kevés munkával és türelemmel, de megoldható. Szóval, ha netán csökkenne a tejed, fogd fel úgy, hogy a dolog átmeneti és megoldható! Hasonló helyzetben épp elég az aggódnivaló a baba miatt, ne kelljen már a tej miatt is!
8. Mire hazaértünk, már éhes volt a drágám, üvöltött, és mikor nem jött semmi ciciből, akkor kiköpte pár másodperc után, és sírt keservesen.
Lehet, hogy nemcsak a tejmennyiség volt kevés, hanem a tápszerezés miatt befigyelt egy frankó kis cumizavar is. Minél előbb kap egy baba cumit, cumisüveget, annál nagyobb az esélye, hogy ettől a szopási technikája sérül, és gondot okoz a későbbiekben. Ezért is írtam, hogy tedd mellre minél előbb, szoptasd minél többször - akkor semmilyen pótlást sem kell adni neki, ezt egyébként a kórházban is megmondhatod a csecsemősöknek, hogy nem tartasz rá igényt -, és ha mégis pótolni kell valami miatt neki, azt kapja másból, ne cumisüvegből.
A te esetedben egyikőtökkel sem történt olyasmi, ami kizárná a szoptatás lehetőségét, inkább több apró hiba halmozódott fel, és így alakult ki ez a sajnálatos állapot. Szerencsére ezek mindegyike a megfelelő infók birtokában megoldható, így a következő babánál szerintem jó eséllyel indulsz.
Gyorsan azért ismét pontokba szedem a dolgokat én is:
1. Szülési terv, kísérő, dokival való megbeszélés alapján a gyerek szülés után minél előbb kerüljön mellre.
2. Szoptasd minél gyakrabban - a tejbelövellésig is! -, így jó eséllyel elkerülhető a sárgaság, vagy ha nem, akkor is gyorsabban túlesik rajta.
3. Ha ödémás lesz a melled, masszírozz kétféleképpen: először a szövetekből a nedveket a test felé, majd a tejet a mellbimbó felé.
4. Szoptatás előtt fejjél egy keveset, meleg vízzel borogasd és masszírozd át a cicit, így fellazíthatod annyira, hogy a kicsi hatékonyabban tudjon szopni.
5. Nem baj, ha csak pár kortyot eszik, ha azt gyakran teszi.
6. Szoptatás után, ha fáj a mell, fejjél még annyit, hogy a feszülés megszűnjön, és esetleg egy picit hideggel borogathatod is.
7. Mondd meg a csecsemősöknek, hogy nem kértek pótlást. Ha mégsem tudnád szoptatni pár napig, tápszer helyett adják neki a lefejt tejedet, és lehetőleg ne cumiból (ehhez vehetsz egy etetőpoharat is, amit a kórházban már tudsz használni).
8. Ha amúgy ez nem evidens, kérj rooming-in ellátást, azaz a kicsi legyen veled a nap 24 órájában. Így éjszaka is meg tudod szoptatni.
9. Ha átmenetileg csökken is a tejtermelés, ne ess kétségbe: ha egyszer belövellt, bármikor újra gyarapítható a tej mennyisége.
10. Gyűjts minél több infót a szopiról (ajánlom az LLL oldalát vagy a Szoptatásért Magyar Egyesületet), így ha bármikor gond is adódik, már a kezedben lesz egy széles fegyvertár, aminek a segítségével gond nélkül megoldod a helyzetet!
11. Bízz magadban és a babádban. A kicsi életösztöne erős, így iparkodni fog, te meg képes vagy a tejtermelésre. Már csak meg kell tanulnotok egymást.
Dia