Sziasztok!
Anita!
Szegény Emma!
Ez a hematóma a gyakorlatban mit jelent? Csinálnak vele valamit, vagy felszívódik magától? Hogy bírta a Dévényt?
Örülök, hogy Boti jól van! Mi is most filózunk, hogy menjünk-e holnap Ringatóra, nem akarunk influenzát hazahozni.
Gyöngyi!
Mi volt UH-on????
Ildi!
Tényleg gyönyörű a kis hölgy, és hogy a bájgödröcskét örökölte Tőled...!
Gyógyulgassatok! Elvileg nem influenza a leírt tünetek alapján, a minap néztem meg a tisztifőorvos okítását, végtagfájdalommal kezdődik, utána levertség, rossz közérzet, magas láz, aztán a torokfájás, orrfolyás.
Edit!
Én vasárnap vettem Kevének papucsot, 30-as volt a legkisebb, nagyobb, mint a lába, de csak alig! Szerintem neki is 27-es cipő lesz a következő.
Eszti!
Vasárnap este akartam Neked írni, hogy lehet, hogy igazad van a pelus újbóli kérésével kapcsolatban, és Dévához köthető, méghozzá tudatosan, mert rájöttem, hogy Keve egy pár dologban fölnéz a Dévára, és hasonlítani akar bennük rá. (Pl. volt, hogy ő kicsi korától félt valamitől, ezért én direkt arra a fiókra tettem, amihez nem szabad nyúlnia, így soha a közelébe se ment. Déva viszont nem félt, odament, megnézte. Keve eleinte elborzadva mondogatta neki, hogy "Azt nem szabad, Déééébácska!", aztán csak gyanakodva nézte az eseményeket, végül úgy, hogy a Déva kezében volt a szörny, odament, és messziről megpiszkálta, és látszott rajta, hogy sokra tartja Dévát, amiért ő meg merte fogni. Volt még néhány hasonló szitu, olyan is, amikor konkrétan megmondta, hogy ő úgy szeretné csinálni, vagy olyan akar lenni, mint a Déva.) Végül nem írtam, erre másnap megint kibukott a dolog. Mondtuk Kevének, hogy nem szabad a medencébe pisilni-kakilni, mindenképp szóljon, ha kell neki, erre közölte, hogy jó, úgy, mint az óvodások, mert ők nem hordanak pelenkát. Aztán folytatta is, hogy ő nem akar óvodába menni, és ő hord pelenkát, csak az óvodások nem. Eszembe jutott, hogy ez az egész visszaszokás úgy kezdődött, hogy mondogatta, hogy ő nem akar óvodába menni. Mi mondtuk, hogy rendben, nem is kell, majd megy, ha akar, csak szóljon. Ebben az időszakban egy szombaton elmentünk apóshoz, aki mivel ritkán látja először látta pelenka nélkül, és kifejtette neki, hogy milyen ügyes, hogy már nem kell neki a pelenka, mehet is óvodába, mert az óvodások nem hordanak pelenkát. A bizonyos vásárlás, amikor a kérte, hogy vegyünk neki pelenkát másnap volt.
Angi!
Ne titkolózz tovább!!!
Évi!
Hát, szegény Dórinak is duplán nehéz lehet, tőle ketten is "elveszik" a szüleit. Kitartás Nektek, Neki! Ha lesz időd, gyere, mesélj, milyen az élet nagycsaládosként!
Eszter!
Hogy vagy?
Mi vasárnap elutaztunk, ma jöttünk haza, feltöltődve testileg, lelkileg.
Holnap, vagy amikor odajutok a másik géphez hozok képeket is.
Kölkök is élvezték, Keve már első este legnagyobb meglepetésünkre szó nélkül bemászott a külön ágyba, pedig itthon is csak nemrég kapott saját vackot közvetlenül a mi ágyunk mellett. Déva pedig éjszakánként életében először kiságyban aludt!
Igaz, csak 2-3-ig, aztán jött szopizni, és már maradt is közöttünk. Reggelente is a szokásos időben ébredtek, pedig azt hittük, hogy az új helyen nem fognak aludni, vagy csak felváltva.
ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉSSSSSSSSSSS! Déva ma nekiállt falni! Reggelizett, tízóraizott, ebédelt, uzsonnázott, vacsizott, szopizott is közben elég sokat, és falt minden alkalommal, a falatok között hangosan "hamm"-ozva, és mutogatva a kajára!
Nem hittünk a szemünknek! Tegnap még csak egy gerezd paradicsomot és egy kocka krumplit volt hajlandó egész nap alatt elnyammogni, ma meg még le se ültünk a reggelihez, már követelőzött!