Enikő, jaj de jóóóó! Hát ez igazán nagy öröm. Ajándék.
Akkor előre, rendületlenül!
Viki, de ügyes vagy!
És mondd, milyen anyag az, amire hímzel? Ilyen keresztszemes, és azt lehet kapni méterben?
Mi a múltkorában csináltunk az egyik barátnőmnek ajándékul egy terítőt, rajta a barátai aláírásával - azt napszövetből varrtuk, arra mentek az aláírások, amiket kihímeztünk, de persze az száröltéssel (asszem így hívják...) ment, és az aláírás ilyen "rücskös" anyagon nehézkes lett volna. De keresztszemest meg emerre lett volna nehéz hímezni, vagy tévedek?
Ez a pöttyökkel végződő láz a háromnapos lázra hajaz. Pont három napig tart a láz, a végén jönnek a pöttyök. Aztán semmi. De nekünk tavaly ősszel volt valami durva vírusos izénk, az a pöttyökkel kezdődött, és irtózatos láz meg torokfájás volt a ráadás. Skarlátra gyanakodott a doktornénink, de nem az volt, a László kórház fertőző osztályán már a váróban megmondta a felvételes orvos - mert másfél évesen nincs skarlát, "mint az köztudott"
("Köztudott??? Maga gúnyolódik velem, Schaffranek!..." - na miből idéztem? Nagy kedvenc, alig várom, hogy Andrisom már értse majd és megmutathassam.
) Egyszerű (hm...
) vírus volt, durva fajta, ilyen pöttyös tünetekkel. Mert ilyen is létezik.
A has alján a fájás lehet a tartószalagok húzódásától, attól, hogy valami szervet nyom a csimota, és olyan is van, hogy a szeméremcsont kezd fájni. A heg fájása más, mint egy átlagos fájás "valahol" a hasban: ha emlékeztek, milyen volt az első nap a műtét után, mikor égve és húzódva fáj, szinte "csíp" ott lenn egy vonalon: na ilyen az is, mikor a terhesség alatt kezd fájni. Nem feltétlenül az egész vonalon egyszerre, nekem mindig egy oldalon égett csak, mikor pisilnem is kellett és a gyerek is rosszul nyomta. Helyzetváltoztatás, gyerek odébbkönyörgése, pisilés segített rajta. Hála az Égnek, nekem a szülés-vajúdás alatt nem fájt, viszont utólag örülök, hogy előtte párszor igen, mert így tudtam, milyen az, nem kevertem össze semmi mással.
Borgmama, kidolgozd ám az értesítési eljárásodat szülés esetére! Nehogy szükségtelenül maradjunk le napokkal a fontos hírről! Háziboszi, Kislilla szintúgy!!!
Borakata, én is parás vagyok, ami a rémtörténeteket illeti, úgyhogy erősen megfogadtam, hogy nem olvasom el az ilyeneket, mert kiborulok folyton rajtuk. A sima megbetegedésektől nem félek ennyire, persze nem vágyakozom egy jó kis kór után, de attól nem szorongok. A terhesség alatt viszont bizonyos olvasmányokat, fórumokat szigorúan kerülni kell, legalábbis az én fajtámnak!! Épp elég, amit amúgy is hall, megtud az ember, nem kell keresni a bajt, még a "de legalább majd felismerem, ha baj van" jellegű érvekkel sem.
És most megyek nagybevásárolni. Elvégre február van, vagy mi a fene...