Új privát üzeneted érkezett!

Borcsa

Meg mindig nagyon szep a kicsi fiad e smilyen ugyes nagyfiu lassan. Bebikomppos velemenyeddel meg nagyon egyet tudok erteni. Jo egeszseget e sjo novogetest nektek

Napocska
Napocska
 


A bébikomphoz csatlakozom. Valóban minden veszélyes, ha nem ügyelsz a gyerekedre. De a komp nagyon jó szórakozás tud lenni, és persze megfelelõ magasságba kell állítani.
HAJRÁ BÁTOR!!! Cili
Cili
 


Szia Borcsa!

Sajnos nekem nem jönnek be a képekKép

A bababarát szállás érdekelne bõvebbenKép írnál róla e-mailben?

Ladányi Kata
LadányiKata (ladán
 

 
 

Szia Borcsa!

No, sikerült megnéznem. Nagyon édes Bátor, gratulálok!!


Puszi: Kata

De a szállásról írjál ám ha van idõd!!
LadányiKata (ladán
 


Akkor egy kis reklám a bababarát üdülõnek: www.csiribiri.hu
 
 


Õszintén gratulálok nektek! Nagyon szép család vagytok Kép
Névtelen
 


Jó voltál Borcsa a Claudia - show - ban!!!
Névtelen
 


Köszi! ;o)
Borcsa
 


Eltelt egy év, hogy nem adtam hírt a fiamról. Most akkor következzen néhány friss kép 2003. júliusából
Kép
Legújabb szerelem: A BICIKLI . Imád száguldani és élvezi a huppanókat. Ilyenkor kacag és sikoltozik. Ugyanakkor remekül megnyugtatja. Újabban, ha délután nyűgös, és nem tud elaludni, csak lemegyek vele egy körre. Elindulunk és már szundít is.
 
 


Hát igen. Nem lehet elég korán kezdeni.
Kép
 
 


Sétálunk...
Kép
...sétálunk...
Kép
 
 


Eszem-iszom...
Kép
Kép
Kép
 
 


Dínom-dánom...
KépKépKépKép
 
 


Unokatesókkal...
Kép Bulcsú
Kép Lilla
Kép ...megint Lilla
Kép Csabus és Gergő
 
 


Strandból is kijutott...
Kép
Kép
Kép
 
 


Kérem a fényképezőgépet!
Kép
...de sosem kapom meg. Kép
 
 


És még néhány kép ömlesztve:
KépKép
Hajóút a Krka vízeséstől

Kép
Üldögélek a nemzeti parkban

Kép
Anyával Vodicén

Kép
Anyával Vodicén

Kép
A "miért" kiül az arcomra

Kép
Hosszú és unalmas utazás van mögöttem.

Kép
Felfedeztem magamnak a bújócska és a fogócska örömeit.
 
 


Szia Bori!
Már napok óta akarok írni neked! Simán hazaértetek? Minden rendben volt útközben? Sikerültek a képek? Elküldhetnéd.
Linda
Maráz Linda
 


Bátornak fújtam a tarkóját, láttam hogy nagyon jól esik neki. Mondom neki: akarsz pancsizni? Erre elindul a fürdőszobába és mondja "apcsi, apcsi" Most engedtem neki egy kis hűvös vizet a kádba és betettem. Azonnal elővette a fogkeféjét, és most sikálja a fogait. Kép
 
 


Na jól eltűntem innen. A XV. kerületiek közt azért nagyjából megtaláltok.
http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/283/6178.html?1063008962
A rend kedvéért felteszek néhány viszonylag friss képet!
Kép Kis kacér babám
Kép Vigyor Manó

Kép A három első fokú unokatesó együtt: Lilla, Bátor, Bulcsu
 
 


Egy kis nasi. Jégkrém tejből, mézből és gyümölcsből.
Kép

Nagyapón. Lovacskázás után összeroskadva.
Kép

Rajzolunk
Kép
 
 


És végül...
Kép ...a mai hóban.
 
 


Szia!

Olvastam, hogy orvosválasztás előtt állsz és újpesten szeretnél szülni..., én is hasonló cipőben járok. 20 hetes terhes vagyok, de még nem találtam meg a megfelelő orvost. Dr. Neszt Kálmánnál jártam 1x, de nem volt vmi. kedves...Ha neked van már előrelépés az ügyben, akkor szívesen vennék én is tanácsot. Amúgy melyik orvosban csalódtál és miért?
Előre is köszi a választ,
Adél
 
 


Szia Adél! Ne haragudj, jó rég nem jártam az oldalamon. Légyszi írj egy privát mailt, és szívesen válaszolok. Bár te már azóta nyilván megszültél...
 
 


Szia Borcsa!

Mi van veletek, nagyon eltűntél! Kukkants néha be a XV. kerületi csajok közé!

Lehet már izgulni? Vagy esetleg már gratulálni?

Puszi
Hajni
 


2004. december 28-án megszületett Piros. 3700 gramm és 53 centi volt akkor. Részleteket később.
 
 


SZÜLÉSTÖRTÉNETEM:

A dokim hétfőre (december 27-ére) tervezte a szülés beindítását, lévén, hogy 15-ére voltam kiírva. Időközben valami haláleset történt a családjában, ami miatt pont 27-én el kellett utaznia Párizsba. Engem pedig az ügyeletes orvosokra hagyott. Nyilván abban a tudatban, hogy mindkét ügyeletes remek szakember. Ezek után a 27-ei nagyviziten kaptam egy nap haladékot. A keddi dokiról viszont rosszat hallottam az egyik kismamától, úgyhogy hétfő este megbeszéltem a lányommal, hogy nem várunk holnapig!
És úgy is lett. 3/4 12-kor kimentem w.c-re egy jót ... (hogy is fogalmazzak szépen?) termelni. Gyanús lett, hogy a beleim háborgása igencsak sűrű (3 percesekkel kezdtem), és igencsak erős. Úgyhogy két hascsikarás közt kivánszorogtam a nővérpulthoz, hogy "bár lehet, hogy csak vaklárma, de úgy gondolom, hogy szülni fogok". Hát jó, akkor lekísér a szülésznő a CTG-hez. Miközben a CTG-t éppen rám próbálták kötni, gondoltam felhívom apát, hogy induljon. A szülésznők legyintettek, hogy még korai. Én viszont nem bíztam a véletlenre, hiszen ha tényleg szülünk, előtte még gondoskodni kell a nagyfiam felügyeletéről. Úgyhogy felhívtam Mikit, ő meg az apukámat, apukám átment hozzánk Bátorozni, Miki jött a kórházba.
De még csak a CTG rámkötésénél tartok... Szóval fekszem az ágyon, még rám sem kötötték a CTG-t mikor én már letettem a telefont. Abban a pillanatban, mintha egy hatalmas vizzel teli lufit durrantottak volna ki a hasamban. A víztömeg kilövellt, és én már látni véltem lelki szemeimmel, hogy szegény kislányomnak a fal adja a másikat. Persze azért azt nem, de lehet, hogy csak azért nem, mert vízszintes helyzetben voltam. Úgy megdöbbentem, hogy kimeredtek a szemeim, és csak bután néztem a szülésznőkre. Azt hittem, hogy ők is látják, amit én érzek. De nem. Ők meg bután néztek rám, hogy mi ez a buta nézés. Meg is kérdezték, hogy fájásom van-e. Nem tudom hogy juttattam tudomásukra a tényállást, de úgy rémlik, hogy csak mutogattam. Mikor alámnéztek elképedtek. Akkor én még nem tudtam, de később kiderült, hogy tényleg minden víz ott volt alattam, de már nem volt tiszta, mert a kicsilány jól belekakált. Úgyhogy muszály volt már jönnie. Na innentől kezdve begyorsultak az események. Még le sem szálltam az ágyról, mikor már a tolófájások hírt adtak magukról. Gondolta a szülésznő, hogy ő akkor most beönt. Bár ne tette volna. Fel a vizsgálóágyra, ahol is kegyetlenül szorítottam a fenekemet, de tolófájásnál bármit visszatartani... szóval onnan igyekeztem két fájás között megközelíteni a w.c-t. Szaladni már nemigazán tudtam, meg szorítani sem... Képzelheted. Végre elértem a klotyit. (Meg kell mondanom, nem tűnt túl higiénikusnak) ...és csak ültem, és csak ültem, és csak ültem. A W.c ajtó nyitva, két oldalán kapaszkodtam a kilincsbe, a homlokomat az ajtó élének támasztottam, és megpróbáltam arra koncentrálni, hogy a megfelelő pillanatban majd felálhassak. Persze w.c papír sem volt nálam. Már nem emlékszem pontosan, hogy ezt hogyan oldottuk meg. Nyilván szóltam, és a szülésznő hozott valami papírvattát, vagy effélét. Átvánszorogtam végül a szülőszobába, ahol volt egy kötél, mint a tornatermekben, azzal a különbséggel, hogy ezen csomók is voltak. Na ez az a kötél, ami nekem nagyon jó szolgálatot tett, bár nem sokáig. Miki ugyanis MÉG nem volt ott, w.c ajtó kilincs meg MÁR nem volt ott. Úgyhogy csak kapaszkodtam, csak kapaszkodtam, csak kapaszkodtam. Aztán szóltak, hogy feküdjek fel az ágyra. Huhh, az kemény volt. Már feküdtem, és őrültmód szorítottam az ágy két oldalán lévő kapaszkodókat, amikor Miki megérkezett. Csak ledobta a cuccait, és hozzá is láttunk a "munkához".
A doki utasítására először az egyik, majd a másik oldalamra kellett fordulnom. Hát megkockáztatom, hogy az egész másfél órából ezek voltak a legkegyetlenebb pillanatok.
Aztán már csak toltam, a doki tágított (gátvédelem), a férjem borogatott. Fél kettőre pedig megérkezett a kicsi lányom. Még gátmetszés sem volt. Az egész emeleten én voltam az egyetlen anyuka, aki rendesen le tudott ülni és nem fájt semmije. Na jó, a szülés közben történt valami nagy reccsenés, ami pánikba ejtett. Azt hittem, hogy összetörtem a kislányomat. De nem. Valószínűleg csak a farokcsontom ugrott ki a helyéről, mert az azóta is fáj. A kislányom pedig egészségesen, 3700 grammal, 53 cm-rel jött a világra.
Hát ennyi a villámgyors történet. Így utólag már örülök, hogy éppen a kórházban (Újpesti) ért a szülhetnék, mert különben itthon szültem volna és csak a mentők moshattak volna fel minket. Most kicsit félek is, hogy a harmadik gyermek csak kipottyan majd belőlem és észre sem fogom venni. :o)
Szilveszterre korkedvezménnyel hazaengedtek. Azóta gondtalanok vagyunk. Egy tejivó megnyitását fontolgatom, de még keresem a megfelelő üzlethelyiséget. :o)
Néhány családi fotó megtekinthető: http://miki.homelinux.net/fotoalbum (de csak akkor ha be van kapcsolva az itthoni gépünk)
 
 


Borcsa, elolvastam, nagyon vidám kis szülés Kép További minden jókat nektek, puszi, Klára
 
 


Bocsa mégegyszer gratula, tényleg nagyon vidám a történet! A jobbra fordul 3fájást megvár, balra fordul 3fájást vár nekem is ismerős, szerintem is az volt a legnehezebb! Állítólag ilyenkor illeszkedik be a buksi...
Jó egészséget az egész családnak!
Puszi
Hajni
 


Nagyon aranyos kis történet, és ezúton is gratulálok Piroshoz!Kép Jó egészséget nektek!

Kati
kfk
 
 


Gratulálok Piroshoz!!! És persze Bátor sem elfelejtendő!!! (engem mindig az idegesített a legjobban, hogy a kicsit megcsodálták, a nagy meg mintha láthatatlan lenne... szólni kellett hogy "bocs, de van ám még egy:::!)

Cili


Piros másfél hónaposan február 13-án hangosan felkacagott. Azóta is nagyon vidám.
Az első átvirrasztott, kínkeserves éjszakák után, hamarosan már este 10 körül elaludt, és reggel, 7-8 óra tájban én ébresztettem. Van még egy ilyen gyerek?
Nagyjából már egy hónapja - vagy talán már kettő is - Bátorral egy szobában alszanak. Jól megférnek egymás mellett. Piros még túl fiatal, hogy az ő érzelmeiről nyilatkozzak, de Bátor imádja a hugát. Olykor csak azért kell a kicsit kivennem a járókából, ahol a nappalokat tölti, mert a bátyja meg akarja ölelgetni egy kicsit. :o))
Április 28-án Piros a hátáról a hasára fordult.
 
 


http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/69090/6178.html?1114791627
Itt vannak a XV. kerületiek. (Ahol én sosem vagyok...)
 
 


Piros ma egyrészt visszafordult a hasáról a hátára, másrészt úgy tűnik elkezdte felfedezni a játszószőnyegét. Markolássza, nézegeti. Kép
 
 


Piros 6-án, szerdán négykézláb rugóztatta magát. Nagyon kis ügyi.
Ma meg Bátor szólt, hogy a Pirosnak van foga. Hittem is, meg nem is. Kezet mostam és megnéztem. És tényleg. :o) Alul egyszerre jött ki a két metszőfoga, és már mellettük jön a harmadik is. :o)
 
 


A harmadik fognak nyoma sincs. Valami mást láttam. :o)
 
 


Kép
Kép
Kép

Hát igen. Jön a harmadik. És talán csak egy év, és elköltözünk. Fóton vettünk szántót, arra építkezünk. Remélem nem rokkanunk bele...
 
 


Megnyílt a ZETPOL gyerekcipő webáruház!

http://shop.zetpol.hu
Kép
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Ismerjük meg egymást

Jegyzetfüzet:

 

cron