Hugic: köszi az érdeklődést, minden oké, ez volt az első "magányos" hetünk, de megoldottuk
Gtimcsi: én is úgy mentem be 1 hónappal a kiírt időpont előtt, hogy éjjel elkezdett szivárogni a víz, de engem bent is tartottak, és másnapra meglett a baba. Az olyan érzés volt, mintha egy pohár meleg vizet öntöttek volna alám. Viszont én teljesen zárt voltam
Red: ne keseredj el. Én teljesen megértelek, nekem már most sem elég a tejcsim, pedig az égvilágon mindenféle tudományos és "néphagyományos" módszert kipróbáltam, iszok-eszek, mint a gép, minden szopi után fejek (kórházi elektromos "fejőgépet" béreltünk), iszom a spéci teakeverékeket (legalább kétfélét), hajigálom be a homeós bogyókat, és annyit pihenek, amennyit csak tudok. Szopi mindkét ciciből plusz lefejt tejcsi és néha tápi. Ez kb. 1,5 órát jelent szopinként. Az elején nagyon ki voltam borulva emiatt, pont azért, amit te is mondtál, hogy mindenki tűzzel-vassal irtja a tápinak még a gondolatát is, de mostanra megbékéltem, mert tudom, hogy én mindent megteszek, de csodára nem vagyok képes. Volt egy hét, amikor megpróbáltam, hogy csak tejcsi, de sokat sírt és keveset hízott, úgyhogy rájöttem, hogy nem ér ennyit az egész. Karácsonyra Haberman etetőt kértünk, ami mocsok drága, de olyan, hogy csak akkor jön belőle a cucc, ha szívja a baba, szóval ott is melózni kell a kajáért (be is gurul rajta néha elég rendesen
), és így a cicit se hanyagolja el szívni.
De Kiskobold jól van, napról-napra látom, hogy fejlődik, és az biztos, hogy attól nem leszek rossz anya, mert tápit adok neki.