Sziasztok!
Biribon, nagyon örülök, hogy hazamehettetek!
Remélem, most már minden rendben lesz veletek! Csodálom a kitartásodat a fejés terén, nekem a nagyobbik lányom nem volt olyan nagy szopis, mint a húga, szinte a kezdetektől fejtem, meg adtam a pótlást is neki, mi 8 hónapos koráig húztuk a szopit, de akkor már nem bántam, hogy vége lett...
Hannus pótolta a nővérét, ő egy kis szivacs, tejem is van, és ott tartunk, hogy éjjel is többször cicizik, nem tudom, hogy azért, mert megéhezik, vagy egyszerűen anyás kedvéven van, de jól esne már kialudni magam... Az elmúlt éjjel volt a legdurvább, nem tudom, hányszor kelt, sokszor nyöszörgött, vmi zavarhatta, de csak a szopi nyugtatta meg.
Juditk, nagyon sajnálom a vizsga dolgot, el tudom képzelni, milyen rosszul érintett.
Hannus is már sokmindent megkóstolt, érzem magamon, hogy a második gyereknél lazább az ember.
Mivel minden kajánál ő is ott ül velünk, csorgatja a nyálát, kinézi a szánkból a kajánkat, a saját kajcsija sokszor nem is kell, így adok neki pár apró falatot a miénkből. Tegnap este pl. leveles tésztából csináltam sajtos-virslis batyukat, mi azt ettük vacsira, Hanninak megcsináltam a tejpépet, na, hát kb. elküldött melegebb éghajlatra, úgy mondta a magáét, mikor megpróbáltam adni neki, bezzeg a batyukat nyomatta. Csak a tésztájából adtam neki, nagyon ette, a pépből csak pér kanállal fogyott. Hanni evése úgy néz ki, hogy reggel szopizik, tízóraira gyümölcsöt kap (ha megpróbáltam turbósítani péppel, keksszel, vagy bármivel, akkor nem ette meg), ebédre húsos főzeléket kap, uzsira vagy főzi, vagy csak szopi, vacsira pép (kivéve mikor nem eszi meg...), és fürcsi után még szopizik, és szinte minden kaja után van szopi is, mert nem fogad el más folyadékot, a csőrös üveget ínyreszelőnek használja, nem iszik belőle. A főzelékek sokszor üvegesek, de van, hogy a mi levesünkből turmixolom neki.
Cicuka, nagyon helyes a kisfiad!
Nekünk nincs légzésfigyelőnk, Julcsinál sem volt. Julcsi egy szobában aludt velünk a saját ágyában, Hanni meg szinte mindig mellettem alszik, mert kint marad szopi után, azt olvastam, ha a babával egy légtérben alszunk, akkor átveszi a légzés ritmusát, kevesebb az esélye a légzéskimaradásnak, nem tudom, van-e benne vmi...
Még elmesélem, mi történt velünk tegnap, aztán gyorsan öltöztetek, és húzunk le a napsütésbe.
Tegnap délelőtt bevásárolni voltam a csajokkal, nem messze a lakásunktól, voltunk Rossmannban, patikában, végül Plusban. Julcsinak már napközben nincs pelusa, mielőtt elindulunk pisil, és ki is szokta bírni, míg hazaérünk. Tegnap viszont a Plusban szólt, hogy pisilnie kell, már épp végeztem a vásárlással, így turbóztunk a pénztárhoz, amit az orrunk előtt zártak be, nagy ívben tojtak rá, hogy két gyerekkel vagyok, így maradt az egy szem kígyózó sor. Julcsi már toporgott, egy pasi maga elé engedett bennünket, mert hallotta, mi a problémánk. Persze előttünk egy nő még percekig tökölt, melyik cigit is válassza, így egyszer csak Julcsi közölte sírva, hogy bepisilt, szegénykém tiszta rosszul volt, potyogtak a könnyei, láttam rajta, nagyon megviseli, hogy bepisilt, felemeltem, vigasztaltam, majdnem vele együtt sírtam. Nagy nehezen sorra kerültünk, bankkártyával fizettem, dobáltam a szatyromba a cuccokat, hogy minél hamarabb mehessünk, a pénztárosnő megkérdezte, van-e szuper shop vagy milyen kártyám, odaadtam azt is, na ezt nem kellett volna megtennem... Ugyanis a kártya lefagyasztotta a rendszert, és olyan volt, mintha nem fizettem volna, nem érzékelte a gép, viszont én megkaptam a papírt, hogy levonták az összeget a kártyámról, így siettem pakolni, mondtam, hogy nem számít, hogy a pontokat nem kaptam meg, nekem mennem kell, bepisilt a gyerek, sőt még kell is neki. A pénztárosnő csak tökölt, hogy akkor mi legyen, de nem mondta, hogy maradjak, így én mentem volna a dolgomra, erre jött egy másik nő, meg az üzletvezető, és kitalálták, hogy maradjak, amíg nem jönnek rá, mi a gond. Én erre közöltem, hogy jó, de előbb kiviszem Julcsit pisiltetni, Hannira meg egy néni vigyázott addig. A bolt előtt pisiltünk, fel sem ajánlották a saját wc-jüket, mikor visszamentünk, akkor meg azzal álltak elő, hogy újra kell blokkolni mindent, a kártyám nem kell, a pénz lejött, csak az ő gépük nem érzékelte. Erre mondtam, hogy addig csinálhatják, míg a gyereket felöltöztetem, mert én pediglen megyek haza a bepisilt gyerekkel, az ő problémájuk, oldják meg, én fizettem. Nagyjából meg tudták csinálni, de egy csomó cucc a babakocsi aljában volt, azt nem pakoltam elő. Tök kivoltam, Julcsi sírt, semmi emberség, együttérzés nem volt bennük, abszolút nem érdekelte őket, hogy a gyerek már remeg, csak azzal foglalkoztak, hogy hogyan oldják meg, amit az ő gépük cseszett el. Nagyon dühös voltam, és bántott a dolog, az egész Plus bennünket nézett, Julcsikám meg tök rosszul volt, hogy pisisen van, még a biztonsági őr is együtt érzett velünk, ő vigasztalta Julcsit. Szóval ismét megtapasztaltam, milyen bababarát helyek vannak kis hazánkban...