Megértem a jogos felháborodásotokat az egészségüggyel kapcsolatban. A mai egészségügyi rendszer ugyanolyan
trágyadomb
állapotban leledzik, mint az egész ország és az emberek. Bocsánat az összefoglalásért és az általánosításért, természetesen vannak kivételek, de sajnos nagyon csökkenő tendenciában.
Egészségügyről tudnék én is mesélni meg orvosokról. Sokszor, sokat jártam kórházba, nem feltétlenül nőgyógyászati okok miatt, hanem más betegség miatt, de én azt hiszem a két végletet mindig megismertem. Az abszolút semmit nem tudó orvost, és az igazi gyógyítót. Most a harmadik nőgyógyászom van, de úgy érzem, nagyon remélem, hogy megtaláltam azt, akiben megbízhatok. Az elsőt nem találtam túl tapasztaltnak, el is tűnt a süllyesztőben, a második olyan prof volt, hogy csak a dollárok csillogtak a szemében, és horror összegeket leakasztott a páciensről, meg valahogy nem is bíztam már meg benne. A mostani türelmes, figyelmes, odafigyel, tanácsol, javasol, széles látókörű, precíz, alapos. Remélem, hogy marad is ez a véleményem.
Nem könnyű az orvosokban megbízni, főleg, hogy annyi sok rosszat hallani mostanában.
Nem mostani az eset, és nem is kifejezetten témába vág, de gondoltam elmesélem: úgy 20 évvel ezelőtt az egyik végtagomban rendszeresen jelentkező fájdalmat éreztem, majd dagadást. Többször mentünk el a gyerekorvoshoz, aki ránézésből azt mondta, biztos megcsípett valami, aztán adott rá kenegetős krémet. Kis idő múlva megint visszajött a fájás, de már erősebben, röntgenre nem küldött el. Másik gyerekorvoshoz mentünk, aki ránézett, azonnal röntgenre küldött, majd kórház, másik kórház, kemoterápia, sugár, műtét.... másfél éves szenvedés.... kihagytam volna az életemből. Ha esetleg a gyerekorvos korábban felismeri, talán sokminden másként alakult volna.... Ugye gondoljátok, hogy a gyerekemet az 1. számú gyerekorvoshoz ezután sem akarom vinni, mert még azóta is praktizál??? Aztán a kórházban találkoztam olyan orvossal is, aki szívvel-lélekkel dolgozott, gyógyított, neki köszönhetek mindent, másik kórházba is mentem utána, mert hívott. Csak utána évekig külföldön dolgozott, és a magyar egészségügybe már nem kívánt visszatérni... Ilyen lelkiismeretes orvosok most is vannak, csak meg kell őket találnunk, és tényleg felkészültnek kell lennünk minden problémával kapcsolatban, hogy tudjunk kérdezni, javasolni. Hát sajnos ez van! De a teher alatt erősödünk, higgyétek el!!!
Bocs, ha túl hosszú voltam, de úgy kijött.....
Úgyhogy, keresni, keresni a megfelelő dokit!!!!!!