Sziasztok!
Regi,
tiszta szívből gratulálunk Kitti babához!
Édes kis hajasbaba. És mennyire kínzott meg? Mármint a szülésnél?
Évi, hűha, Samu is milyen nagyfiú már. Neked meg igazán nincs sok hátra. Hogy vagy? Hogy mozogsz még?
Nem is írtad, (vagy csak én olvasok felületesen?
), hogy tetszett a bicikli Samunak?
Zsuzsi, remélem már a köhögésnek sincs nyoma sem.
Munkahelyed? Bírod még?
Nálunk nincs semmi extra. Lélekben készülünk az ovira. Nappalra végre szobatiszta lett, de ezt is úgy értük el, hogy előtte két napig mondogattam, hogy levesszük a pelus, felveszünk pasis bugyit, blabla, féltem, hogy pelenkásan sosem kerül be az oviba. Na meg, ha az Ádámra várunk, hogy mikor érik meg rá és szól, szerintem még 10 évesen is pelenkát hordana. De érdekes volt, mert kb. 4 nap alatt lett nappalra szobatiszta. És már a délutáni alvásnál sem pisil be, szinte az első pillanattól kezdve. A kakival ugyan megküzdöttünk, mert arról mindig csak akkor szólt, mikor már a bugyiban volt. De most úgy látszik ez is megoldódik, ma végre szólt, mielőtt még késő lett volna.
Az éjszakai szobatisztaság még külön menet lesz, nagyon sokat iszik éjjel is.
A sulimnak márc-ban vége, úgyhogy irány a munkahelykeresés. Szóval kikerülünk az itthoni burokból, az Ádám megy oviba, én meg vissza a való világba. Emiatt, (nem kicsit) depis is vagyok, egyszerűen imádunk itthon és együtt lenni. De ugye, ez az élet rendje.