Új privát üzeneted érkezett!
2008.11.15 19:38
Na ma úgy látom privátban lesz nagy mozgás!!
Ami publikus:
a találkozó egyszerűen szuper volt,én nagyon feldobottan jöttem haza,nagyon jót beszélgettünk,abszolút várakozáson felül jól éreztem magam!!!
Nagyon kevés volt az a 4 óra,egy hétre való megbeszélnivalónk lenne!
ezentúl mindenkihez tudunk arcot-hangot kötni,még közelebb kerültünk egymáshoz!!
Ami publikus:
a találkozó egyszerűen szuper volt,én nagyon feldobottan jöttem haza,nagyon jót beszélgettünk,abszolút várakozáson felül jól éreztem magam!!!
Nagyon kevés volt az a 4 óra,egy hétre való megbeszélnivalónk lenne!
ezentúl mindenkihez tudunk arcot-hangot kötni,még közelebb kerültünk egymáshoz!!
Majd jól befagy a valagam...
2008.11.15 21:19
Sajnos azt én is elfelejtettem elkérni:(
Olyan ciki volt, vittünk neki egy kis kék macis takarót, abban vitték egyszer fel ultrahangra Lackót, meg a kis inkubátort azzal takarták le felül, hogy egész nap ne világítson a szemébe a lámpa. És azt elkértem. Először az futott végig az agyamon, hogy de jó lenne az egy másik kisbabának, de utána önző módon azzal foglalkoztam, hogy az én kicsikémet védte a hidegtől, az jár nekünk.
Olyan ciki volt, vittünk neki egy kis kék macis takarót, abban vitték egyszer fel ultrahangra Lackót, meg a kis inkubátort azzal takarták le felül, hogy egész nap ne világítson a szemébe a lámpa. És azt elkértem. Először az futott végig az agyamon, hogy de jó lenne az egy másik kisbabának, de utána önző módon azzal foglalkoztam, hogy az én kicsikémet védte a hidegtől, az jár nekünk.
2008.11.15 21:41
Sziasztok!
Bocsánat, de csak most tudtam elaltatni az apró népet!
Boboka!
Igen szívesen mesélek magamról! 31 éves (te jó ég) leszek januárban, van egy kislányom, aki szintén januárban lesz 2 éves, és van egy Angyalkám, Ákoska, aki október lett volna 3 éves! Nem tudom, hogy itt szoktak-e ilyenről írni, nem vagyok egy net guru, ha lehet priviben leírnám, de azt még ki kell derítenem hogyan kell!
Most van egy kölcsön kisfiam is, az első éjszakája nálunk, én vigyázok rá, az anyukájának dolgoznia kell! (kicsit izgultam, hogy elalszik-e, de minden simán ment)
Mindjárt jövök, csak beizesítem a teát, hogy kihűljön reggelre a kicsiknek!
Bocsánat, de csak most tudtam elaltatni az apró népet!
Boboka!
Igen szívesen mesélek magamról! 31 éves (te jó ég) leszek januárban, van egy kislányom, aki szintén januárban lesz 2 éves, és van egy Angyalkám, Ákoska, aki október lett volna 3 éves! Nem tudom, hogy itt szoktak-e ilyenről írni, nem vagyok egy net guru, ha lehet priviben leírnám, de azt még ki kell derítenem hogyan kell!
Most van egy kölcsön kisfiam is, az első éjszakája nálunk, én vigyázok rá, az anyukájának dolgoznia kell! (kicsit izgultam, hogy elalszik-e, de minden simán ment)
Mindjárt jövök, csak beizesítem a teát, hogy kihűljön reggelre a kicsiknek!
Ráadásul Az IC-n egyedül ültem a fülkében úgy hogy jól szétbőgtem a szememet.
2008.11.15 22:02
Leírom szívesen, csak nem tudom mi a szokás...
Szóval 2005. október 14-én, minden előzetes jel, fájdalom nélkül otthon elfolyt a magzatvizem, (a 6. hónapban voltam) majd nagyon-nagyon elkezdtem vérezni. Azonnal mentőt hívtunk, ami kb. 30 perc alatt ért ki Veszprémből, mi Veszprémtől 8 km-re laktunk. (most már elköltöztünk Vas megyébe, Szombathelytől 25 km-re Püspökmolnáriba) A mentőorvos első kérdése az volt, hogy nem lehetek-e terhes. (nem látta, nagy póló volt rajtam) mondtam neki, hogy viccel-e, a 6. hónapban vagyok. A diszpécser még a telefon hívást sem adta át normálisan a mentő orvosnak! Azonnal infúziót kötöttek be, irány a kórház, ott altattak, és császárral világra segítették az én gyönyörű Angyalkámat, aki korát meghazudtolva érett volt (1410 gr, és 43 cm) Nekem korai méhlepényleválásom volt, ami belső vérzést okozott nálam, mivel kisfiam igyekezett kifelé, de nem voltam kellően kitágulva, így beszorult a Kicsim a szülőcsatornában! A mentőben én mondtam, hogy toló fájásaim vannak, de nem engedték, két férfi szorította a térdeimet össze! (lehet, hogy jobb lett volna megszülnöm, ki tudja?)
Kisfiam 3 napig küzdött, kicsiny teste telis tele volt bevérzésekkel, éppen emiatt keringése felborult, teste ödémás lett, veséje még katéter rásegítéssel sem működött, így a rengeteg folyadék, gyógyszer miatt feszült a kicsi testére a bőre!
Súlyos oxigén hiányban szenvedett, mivel a levált lepény nem táplálta. Három napig küzdött, majd egy nagyon súlyos agyvérzés vitte el az Angyalok közé!
Majd belebolondultam a gondoltba, nem tudtam elengedni, és soha nem is fogom tudni!
Két kisfiút ekkor már neveltem, őket nem én szültem, férjem előző házasságából született iker fiúk, akikről édesanyjuk 14 hónapos korukban lemondott a válást követően! (érdekes a sors, valakinek nem kell a gyereke, aki meg szeretné, annak meghal)
Aztán jártam pszichológushoz, a férjem is sokat segített, de leginkább az tudott segíteni, hogy tudtam, szülnöm kell még egy babát!
Az orvos azt mondta, 7 hónapot kell várnunk! Én május elején kimentem kisfiamhoz a temetőbe, órákon át nála voltam, sírtam, beszélgettem vele, és kértem segítsen! És segített! Május 13-án megfogant az én kis Tündérem! Problémamentes, ám aggodalmakkal teli 9 hónap következett! És 2007. január 25-én megszületett a kislányom, Franciska Mária! (természetesen császárral, mert az orvosok nem mertek kockáztatni, de nem is ez a lényeg!)
Hát ez az én, a mi történetünk!
Azonban nem múlik el úgy nap, hogy ne gondolnék az én drága Angyalomra, van hogy könnyebb egy nap, van hogy nehezebb! Imádom a kislányomat, a fiaimat is (akik engem szólítanak anyának--ez csodás érzés) de én legbelül tudom, és soha nem feledem, hogy volt egy kisfiam is! És ezt csak anya tudhatja!!
Szóval 2005. október 14-én, minden előzetes jel, fájdalom nélkül otthon elfolyt a magzatvizem, (a 6. hónapban voltam) majd nagyon-nagyon elkezdtem vérezni. Azonnal mentőt hívtunk, ami kb. 30 perc alatt ért ki Veszprémből, mi Veszprémtől 8 km-re laktunk. (most már elköltöztünk Vas megyébe, Szombathelytől 25 km-re Püspökmolnáriba) A mentőorvos első kérdése az volt, hogy nem lehetek-e terhes. (nem látta, nagy póló volt rajtam) mondtam neki, hogy viccel-e, a 6. hónapban vagyok. A diszpécser még a telefon hívást sem adta át normálisan a mentő orvosnak! Azonnal infúziót kötöttek be, irány a kórház, ott altattak, és császárral világra segítették az én gyönyörű Angyalkámat, aki korát meghazudtolva érett volt (1410 gr, és 43 cm) Nekem korai méhlepényleválásom volt, ami belső vérzést okozott nálam, mivel kisfiam igyekezett kifelé, de nem voltam kellően kitágulva, így beszorult a Kicsim a szülőcsatornában! A mentőben én mondtam, hogy toló fájásaim vannak, de nem engedték, két férfi szorította a térdeimet össze! (lehet, hogy jobb lett volna megszülnöm, ki tudja?)
Kisfiam 3 napig küzdött, kicsiny teste telis tele volt bevérzésekkel, éppen emiatt keringése felborult, teste ödémás lett, veséje még katéter rásegítéssel sem működött, így a rengeteg folyadék, gyógyszer miatt feszült a kicsi testére a bőre!
Súlyos oxigén hiányban szenvedett, mivel a levált lepény nem táplálta. Három napig küzdött, majd egy nagyon súlyos agyvérzés vitte el az Angyalok közé!
Majd belebolondultam a gondoltba, nem tudtam elengedni, és soha nem is fogom tudni!
Két kisfiút ekkor már neveltem, őket nem én szültem, férjem előző házasságából született iker fiúk, akikről édesanyjuk 14 hónapos korukban lemondott a válást követően! (érdekes a sors, valakinek nem kell a gyereke, aki meg szeretné, annak meghal)
Aztán jártam pszichológushoz, a férjem is sokat segített, de leginkább az tudott segíteni, hogy tudtam, szülnöm kell még egy babát!
Az orvos azt mondta, 7 hónapot kell várnunk! Én május elején kimentem kisfiamhoz a temetőbe, órákon át nála voltam, sírtam, beszélgettem vele, és kértem segítsen! És segített! Május 13-án megfogant az én kis Tündérem! Problémamentes, ám aggodalmakkal teli 9 hónap következett! És 2007. január 25-én megszületett a kislányom, Franciska Mária! (természetesen császárral, mert az orvosok nem mertek kockáztatni, de nem is ez a lényeg!)
Hát ez az én, a mi történetünk!
Azonban nem múlik el úgy nap, hogy ne gondolnék az én drága Angyalomra, van hogy könnyebb egy nap, van hogy nehezebb! Imádom a kislányomat, a fiaimat is (akik engem szólítanak anyának--ez csodás érzés) de én legbelül tudom, és soha nem feledem, hogy volt egy kisfiam is! És ezt csak anya tudhatja!!
2008.11.15 22:09
Ha nem lettek volna a csajok nem tudom hol tartanák én is. Ha lesz majd alkalmasint visszaolvasgatni, meglátod majd, hogy én milyen rossz állapotban voltam. Nagyon. Csak nem akartam gyógyszereket, meg még úgy gondoltam várok azzal hogy szakemberhez forduljak, hát ha meg tudom magamban oldani. És itt a lányokkal nagyon sikerült elég hosszu utat megtenni, hogy egyáltalán létezni akarjak.
2008.11.15 22:14
Melcsi, én 3 hónapig bírtam szakember nélkül! Lehet Te erősebb vagy! De ha segítség kell, ne szégyellj kérni! Gyógyszert én sem szedtem, már akkor leállíttattam, mikor kórházban voltam szülés után, mert neked már meséltem (azt hiszem) hogy a kórterem kilincsét nem bírtam eltalálni! Ők kérdezték, hogy biztos vagyok-e benne, én azt válaszoltam, hogy ennél biztosabb még semmiben ne, voltam! Tudom ha rákapok a gyógyszerre nem lesz jó vége!
És végül is sikerült! De nekem már 3 év telt el! Te jó ég, most menne oviba... hm...
És végül is sikerült! De nekem már 3 év telt el! Te jó ég, most menne oviba... hm...
2008.11.15 22:20
Melcsi, ha lehet inkább a freemailt választanám, mert most szeretnék elköszönni, késő van, zuhanyzok, aztán leszunya, mert holnap reggel nekem 4 gyerek fúj riadót!
Holnap elolvasom e-mailedet és azonnal válaszolok!
Lányok, sziasztok, én léptem, álmos vagyok! Vigyázzatok magatokra, majd holnap este megpróbálok benézni!
KÖSZÖNÖK MINDENT! Nagyon jók vagytok hozzám!
Holnap elolvasom e-mailedet és azonnal válaszolok!
Lányok, sziasztok, én léptem, álmos vagyok! Vigyázzatok magatokra, majd holnap este megpróbálok benézni!
KÖSZÖNÖK MINDENT! Nagyon jók vagytok hozzám!
2008.11.15 22:24
Melcsi!
Ezt még gyorsan leírom! A sírás nagyon jó, még ha sokan nem gondolják annak! Pedig sokat könnyít az ember lelkén!
Nekem azt mondta a pszichológus, hogy a normális gyászmunka kb. fél évig tart, ez idő alatt van a lélek munkája! (amibe beletartozhat tombolás, sírás, bármi) És szépen lassan majd gyógyulgat kicsiny lelked, légy türelemmel, ha kell sírj! (nekem mindig segít)
Puszi nektek!
Ezt még gyorsan leírom! A sírás nagyon jó, még ha sokan nem gondolják annak! Pedig sokat könnyít az ember lelkén!
Nekem azt mondta a pszichológus, hogy a normális gyászmunka kb. fél évig tart, ez idő alatt van a lélek munkája! (amibe beletartozhat tombolás, sírás, bármi) És szépen lassan majd gyógyulgat kicsiny lelked, légy türelemmel, ha kell sírj! (nekem mindig segít)
Puszi nektek!
2008.11.15 22:25
Drága Tildi!
Most jutottam a géphez (a nagy gép pikkel a babanetre, mindig lefagy, ha az megy rajta...)
Ne haragudj, hogy ilyet mondok, minden kis Angyalka története más, de a tiédben mintha magunkat láttam volna. Bevérzések a kis bőrén, keringés felborulás, a h....ál oka: nagyon nagy fokú agyvérzés.
Akkor most már (meg eddig is) Ákoska is besegít Andrisnak, Danikának meg Lackónak Franciska, Viola és Bogika kergetésébe odafönnt
Épp ma beszéltük a találkozón, hogy a kistesót el lehet e kapkodni, mikor lesz olyan, lesz e olyan, hogy a lelkünk egy kicsit helyrerázódik. Szerintem is, bármikor fogan a kistestvér, az édes kis elsőszülöttünk mindig velünk lesz, és mindig ugyanakkora fájdalmat fog jelenteni az elvesztése, mint az elején.
Ügyes vagy, hogy felkerestél szakembert. Szerintem nekünk is szükségünk lett volna rá, ha Tünci nem nyitja a topikot. Nagyon sokat kaptunk, kapunk egymástól, amit szerintem egyetlen szakember sem pótolhat. Mi egymásnak vagyunk a kis terápiás csoportja
Jó, hogy ránk találtál
Most jutottam a géphez (a nagy gép pikkel a babanetre, mindig lefagy, ha az megy rajta...)
Ne haragudj, hogy ilyet mondok, minden kis Angyalka története más, de a tiédben mintha magunkat láttam volna. Bevérzések a kis bőrén, keringés felborulás, a h....ál oka: nagyon nagy fokú agyvérzés.
Akkor most már (meg eddig is) Ákoska is besegít Andrisnak, Danikának meg Lackónak Franciska, Viola és Bogika kergetésébe odafönnt
Épp ma beszéltük a találkozón, hogy a kistesót el lehet e kapkodni, mikor lesz olyan, lesz e olyan, hogy a lelkünk egy kicsit helyrerázódik. Szerintem is, bármikor fogan a kistestvér, az édes kis elsőszülöttünk mindig velünk lesz, és mindig ugyanakkora fájdalmat fog jelenteni az elvesztése, mint az elején.
Ügyes vagy, hogy felkerestél szakembert. Szerintem nekünk is szükségünk lett volna rá, ha Tünci nem nyitja a topikot. Nagyon sokat kaptunk, kapunk egymástól, amit szerintem egyetlen szakember sem pótolhat. Mi egymásnak vagyunk a kis terápiás csoportja
Jó, hogy ránk találtál
