Hűha, ez a 99. oldal, hurráááááááááááááá! Mondtam én, hogy mire találkozunk, meglesz a 100!
Aki nem volt oda a védőnőjéért: igaz, hogy nem lehet védőnőt választani, mert ő körzetek szerint van beosztva (különben "nem tudna" kijárni, ha az egész városból mindenhonnan lennének - hogy is mondjam? - betegei? kliensei?). De: nem kötelező a védőnői gondozás. Olvastam egy könyvben, hogy egy csajt teljesen kiakasztott a védőnője, úgyhogy a "védőnő-központba" írt egy levelet, hogy köszöni szépen, nem igényli többet a szolgáltatást. Erre a fővédőnő kijött hozzá, hogy tényleg így gondolja-e, a csaj tényleg így gondolta, és többé nem lett zaklatva.
De ezt kevésbé "lelkiismeretes" védőnőel úgy is meg lehet csinálni, hogy - a hivatalos utat elkerülve - csak őt biztosítod róla finoman, hogy egyedül is kiválóan boldogulsz, és majd jelentkezel, ha a segítségére van szükséged.
Én már sok verziót kipróbáltam: volt, hogy csöngetett, és egyszerűen nem engedtem be. Volt, hogy a kaputelefonon keresztül mondtam meg neki, hogy most nem érek rá (épp aludt a gyerek, és vizsgára kellett tanulnom), volt, hogy megkértem, telefonáljon, ha jönni akar (na, ez nem működött). Mikor az otthon született kislányomról tudomást szerzett (két napig sikerült eltitkolni), azt mondta, a protokoll szerint naponta kétszer kell jönne.
Szerencsére nem tette.
Ne értsetek félre, biztosan vannak eszméletlen jó védőnők is. Csak engem eddig nem pont velük hozott össze a jószerencsém. Borzasztóan tud irritálni, ha valaki meg akarja mondani nekem, mit csináljak (máskor meg épp erre ácsingózom...
). De én érzem magam elég felnőttnek ahhoz, hogy el tudjam dönteni, a várandósság alatt milyen vizsgálatokat kívánok igénybe venni, hol akarok szülni, és hogyan akarom gondozni a gyerekeimet.
A legutóbbi védőnőm volt eddig a legjobb, őt még kedveltem is valamennyire (még négy másik volt), de őszintén szólva tökéletes időpocsékolásnak éreztem a vele való kényszerű találkozásokat.
)
