Hát bocsika, hogy ennyire rég voltam. Sok minden történt, de először is had szorítsak és küldjek sok-sok drukkot a tesztelőknek!
A többieknek pedig sikeres hónapot.
Nálunk sem eseménytelen a dolog. Igaz én émelygek, meg már a kaja gondolatára is rosszul vagyok. Rendszeres veszekedések vannak az egyek mert gyógyszert kell bevenni a baba miatt.
Már 5 kilót fogytam kb egy hónap alatt. Megjegyzem halkan, fél év alatt sikerült 7 ledobnom a nyár végéig. Nemtom mi lesz, le vagyok gyengülve stb. Táppénzen vagyok nov eleje óta, bár a főnök már cseszegeti a kolleginát, hogy szóljon menjek vissza dolgozni, mert még nem talált helyettest. Teszek rá, felkelni is alig bírok néha.
A 3 éves tengerimalackámon daganatot fedeztünk fel, 2 hete operálták. Szerencsétlen jószág szörnyen néz ki.
Velünk alszik azóta, mert nagy a sebe, rendszeres felügyeletet igényel. (Saját házikójában van). Bili van a fején, mint a kutyáknak, és amilyen kis vehemens már véresre dörzsölte a nyakát, hogy levegye, mert sem enni, sem inni nem tud tőle. Tisztára mint egy baba, el kell látni őt is meg a sebét is. Ráadásul szét is nyílt neki a hétvégén. Szépségdíjas malacka volt, hát most szerencsétlen csúnyácska lett, de én még reménykedem, hogy megmarad. Csak olyan kis tehetetlen.
Nov 13-án lesz labor és terhesgondozó. Dec 1-én pedig a 12. hetes UH. Megbeszéltem a tesómmal, hogy szakrendelésre fogok menni, hát nemtom milyen lesz. A doki meg törje ki a nyakát... nem volt hajlandó kiadni sem ügyeletben, sem szakrendelésen a rákszűrés eredményemet, hanem menjek magánrendelésre, ott odaadja. Ja persze egy papírért megint fizessek neki.
Nem panaszkodom tovább, megyek alszok egy kicsit.