Sziasztok Lányok!
Kicsit (illetve nagyon!) meg vagyok döbbenve a leírtakon. Elég megrázóak! Egyszerűen szóhoz sem jutok!
Barnamama!
Rettenetesen sajnálom, ami veletek történt, de tényleg már csak az a lényeg, hogy jól van a kisfiad. Most lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de ugye ez az "incidens" nem lesz hatással később a fiad életére?
Mindenesetre jó egészséget kívánok nektek!
Egyébként a lányom is nagyon bukós volt. Sokat is paráztunk a férjemmel, hogy nehogy álmában a hátára fordulva (mert mindig hasra vagy oldalra fordítva raktuk le) bukjon, és visszamenjen neki. Ha már hangosan szuszogott, már ugrottunk, és néztük, hogy nincs e valami baja. Volt, amikor éjszaka a babakocsijába fektettük, kicsit felemelt fejtámlával, és az ágyunk mellé raktuk. De végül - miután ilyen szinten kinőtte a babakocsit - már közöttünk aludt. Aztán ez így is maradt. Most azon küzdünk, hogy a 15 hónapos kislányunk aludjon külön, pláne, hogy szeptemberben már itt lesz a kistesó is...
Sziszike!
Kérted, hogy írjam le a szülésemet.
Nos ez egy kicsit hosszú és igazából semmi extra nincs benne, de biztos van oka, amiért kérted. Péntekre voltam kiírva, de már nagyon szerettem volna, ha hamarabb megszületne (pláne, hogy november 1-je volt a kijelölt nap). Kedden reggel voltam vizsgálaton, de azt mondta a doki, hogy még hétvége előtt nem várható. Estefelé valami rózsaszínes folyásom volt, úgyhogy felhívtam a Gyöngyit (szülésznőt), hogy mi van ilyenkor. Mondta, hogy menjek be. Vettek magzatvízmintát is, (mondták, hogy ettől lehetnek fájásaim) de hazaküldtek, hogy még csak 1 ujjnyira van nyitva a méhszáj. Estétől másnap délutánig egyre ritkuló fájásaim voltak. Délután 4-kor Gyöngyi felhívott, elmondtam, mi van, kérte menjek be. Megvizsgált, aztán nyakamba ugrott, hogy szülünk. Este 8-kor megjelent az orvosom (miután 8-ig volt/van magánrendelése), de mondta, hogy még mindig 2 ujjnyi, úgyhogy ő most hazamegy vacsizni. Fél 9-kor visszajött, megvizsgált, és engedélyezte az Eda-t. Raft dr kötötte be. Nagyon ügyes volt, alig éreztem valamit. Eztuán végre aludtam is egy másfél órát (ezen a férjem jót is derült, hogy a szülőágyon szülés közben elaludtam
). N12-kor elkezdődtek a tolófájások, de csak f12-kor kezdhettem el tolni. Elég gyenge voltam (talán a kialvatlanságtól), úgyhogy a doki szó szerint kinyomta belőlem. Utána a lányomat elvitték, mert ő is kimerült, úgyhogy közben összevarrt. Ja! szülés közben néha próbáltak poénkodni, de nem voltam vevő rájuk, úgyhogy kértem, hagyják abba. Végül itt a varrásnál már mondtam, hogy poénkodhatnak tovább, ezzel is elterelték a gondolataimat. Kicsit kellemetlen volt, de nem fájt. A varratkivételnél már jobban sziszegtem. Viszont miután hazajöttem már nem tudtam ülni. A belső varratok szúrtak, majd egyenként potyogtak ki. A dokit többször is felhívtam, de mondta, hogy nyugodjak meg, vagy felszívódik, vagy kijön (egyéntől függ). Kamilláztam, aztán úgy a 3. héten kijött az utolsó is. Szerintem az egész szülés utáni lábadozásból ez volt számomra a legkellemetlenebb (legalábbis erre emlékszem a legaktívabban). De mindent egybevetve nem panaszkodhatok sem a dokimra, sem a szülésznőmre.
Te nem náluk szülted az előzőt???
Civic!
Ha nyárra szeretnéd, akkor most hányadik héten vagy?
Alma!
Igazából majd most kezdesz el pocakosodni és hízni is. Csak vigyázz magadra, alaposan nézd meg, mit eszel, mert én ezután lettem cukros.
A lányom először a 15. héten mozdult meg, pont anyáknapja és a névnapom közötti éjszakán (ez volt tőle az első legcsodálatosabb ajándék
). Talán azért éreztem már akkor, mert mindig mindenki elmondta, hogy mit kell éreznem... Egyébként lehet, hogy már te is érezted, csak nem tudtad, hogy az...
Na megyek, lányom cirkuszol, hogy éhes, és egyébként is már sokat írtam...
Vigyázzatok magatokra és babá(i)tokra!
Sziasztok!
VMóni
! A csaszinál eltávolították? 
Persze Lacika ugye egy ciklusközépre eső 10 napos máltai nászúton költözött a pocakomba, a Kistesónak meg itt vannak a szürke hétköznapok. Én is és a párom is fáradtak vagyunk, Lacika még mindig rengeteget cirkuszol éjszakánként. Decemberben ki se látszottunk a vendégeskedésből, nem nagyon tudtunk egymással foglalkozni. Januárban beteg voltam, és vagy 2 hétig úgy köhögtem (persze ciklusközépen), hogy az lett volna a csoda, ha meg tud kapaszkodni szegény Picikém. Szóval remélem, hogy hamarosan bőven lesz okom ide írogatni 
Angelka, képzeld vasárnap voltunk a barátainknál ,,felkészítô tanfolyamon,, mert nekik már 1 éves az Erik-jük, és mit kaptam tölük? - egy könyvet, egy nagy könyvet, amit Te ajánlottál. Tényleg jó kis könyv, vagyis nagy. 
szia V.Mónika! 
milyen a baba-mama szoba? - az a fizetôs vagy hogy van ez???? 
Puszi mindenkinek, 
Köszike, hogy írtál pár sort nekem! 
Olivér nekem is idáig mindig akkora volt ahány hetes voltam! 
Remélem rendben volt az AFP eredménye és sikerült néhány aranyos cuccot vásárolnotok. 
