Kiemelt témák

Kukacz

Nyanya!

Sziasztok!
Nem vagyok orvos, sem felesége, de a nőgyógyászom nagyon nyílt ember és megkérdezte az én véleményem a témában, így ő is elmondhatta a magáét.
teljesen mindegy melyik kórház, ki az orvos.
szerinte most két lehetőség van, amik nem jók:
- nem lehet orvost választani majd és mindenki az ügyeletesnél szül, ami sok helyen elfogadott, de vannak speciális esetek (pl az enyém is, amikor nem lenne szerencsés)
- emelkedni fognak a tarifák...
Szerinte a legjobb megoldás az lenne, hogy legyen fix tarifa,a miről ő számlát ad. Így mindenki jól jár. Én tudom mennyit adjak, ha tudom elszámolom, ős megkapja a "munka díját" (mint egy szerelő, ha már ezt emlegetitek) és adózik is, tehát becsületes lesz.
megoldásnak nem lenne rossz!

Naty, jo ez a fix tarifa, de szerintem a keresetekhez mérten kellene megallapitani... Mert ugye, nem ugyanaz 100 ezer ft valakinek, aki jol keres, vagy 1 munkanélkülinek... Jajjj, de nehéz is ez a téma...

Jesszusom, Kukacz,
csak a keres-kínálnál nem a te nevedet látom, azt hittem, meghülyült a gép. Valami babanetes-csúcsot döntögetsz???

Virág

Naty
A fix tarifa abban az esetben jó, ha
1. ténylegesen a munkaidelyén kívül dolgozott
2. nem maga állapítja meg a saját tarifáját, hanem a kórház, orvosonként a teljesítmény és a betegek véleménye alapján. Valamiféle pontrendszerben. Ha hibázik visszaesik a tarifa is. Így nem a kórháztól függne az orvos fizetése, hanem csakis saját magán.
3. pontosan fel lenne tüntetve, mi az a plussz amiért fizetünk és már nem tartozik a TB-be.

Így talán mindenki jól jár és az orvosnak is érdeke, hogy az ügyeletnél szülö növel is emberségesen bánjon, mert az Ö véleményük is visszavetheti a tarifáját. Persze ehhez az kell, hogy a betegek merjék leírni rossz ill. jó véleményüket egyaránt vagy akár egy kérdöívet is kitölthetnénk, melyböl kiderül a megelégedettségünk.
Kriszta

hopppsz bocsi idején

Kedves Melinda!

Kicsit tévedésben vagy, amikor munkadíjnak nevezed a hálapénzt, mert a munkadíj az adózott jövedelem, amit én is kapok. A jövedelmem relatív nagy hányadát, mind a munkáltatóm, mind én is fizetem a TB-nek. Nos ha nem tudnád a Te férjed az én munkabéremből kap bért. Az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezem, így elvárom, hogy a fizettségért EU konform ellátásban részesüljek és ne pitizzen nekem egy szülészorvos. Elvből nem adok semmit, ha esetleg extra szolgáltatást kapok, akkor fizetek. De csak akkor és utána. Mit lehet elvárni egy szülészorvostól? Ugyan azt, amit tőlem elvár a munkahelyem és a főnököm. Éjszakai munkát, hétvégi melót, folyamatos rendelkezésre állást, hajtást. Ha büdös a munka lehet mást is csinálni, nem kell annyi szülészorvos, meg orvos, akit csak el kell tartani és az én bérem kevesebb az egészségügy korrupt hozzáállása miatt.

Sziasztok.

Én egy leendő apuka vagyok, most várjuk a babát Aug. környékére azt tudom, hogyha én pénzt adok orvosnak, vagy nővérnek, akkor én azért a pénzért el is várom, hogy készenlétben áljon, minden időben... (Ezt tőlem is elvárják az ügyfeleim)És semmi esetre sem fizetnék neki előre, mert hallottam már olyat, hogy előre fizettek Orvosnak, és bent sem volt a szülésnél! Pedig kb volt 3/4 órája, hogy odaérjen a Korházba! Hát én ugy vagyok vele, hogy én fél óra alatt, bárhova elérek a városba, ha persze akarok!! Főleg éjjel!! Amugy most Győrről beszéltem. Nah mindegy, az a lényeg, hogy én előre biztos nem fizetek! Üdvözlettel : Tama

Névtelen!
Az azért erős túlzás, hogy a te béred az eü. korrupt hozzáállása miatt kevesebb. Mert a te béredet a munkáltatód állapítja meg. Rajta múlik. Ha a főnököd véletlenül az állam, akkor megjegyzem: nem emelné a béredet akkor sem, ha a kórházakban megszűnne egy csapásra a hálapénz. Az viszont tény, hogy igen felelősségteljes munka az orvosé, hiszen közvetlenül "játszik" az ember életével, és nem mindegy, hogy mennyire hajszolt (a kevés fizetés miatt), amikor a kezében a szike, vagy az újszülött gyermekem. Talán ezt meg kellene fizetni. És, sajnos, nemcsak az eü-ben létezik a hálapénz, csak ez az a hely, ahol beszélnek róla és feltételesen elfogadják, máshol egyszerűen szemet hunynak felette. Szerintem is meg kell szüntetni, mert elburjánzott a vele való visszaélés, és már rég nem igazi háláról van szó, sokkal inkább az egészségem megőrzésére, vagy normális körülmények közötti visszaszerzésére szolgál.
Panu

Valóban jó lenne ha a politikusok is olvasnák. Mert: Kökény sugallatára a Győri kórházvezető főorvosa azt próbálja bevezetni,hogy a hálapénzt az orvos becsület alapon befizeti a kórháznak. Amiből 40%-OT megtartana és állítása szerint a kórház felújítására új műszerekre költené, ill más közalkalmazottak fizetés kiegészítésére. Kérdem én, már megint mért arra keresünk megoldást, hogy a hálapénzt mire és milyen arányban kölsük el, ahellyett hogy megszüntetésre keresne megoldást. Arról már nem is beszélek, hogy ezzel majdhogynem kötelezővé teszi az adását. És valaki tudná ellenőrizni,hogy hova mire költi a kórház,ha már a miniszter kierőszakolja? Oda kerül-e ahová kell?

Sziasztok!

Most találtam Rátok, és bevallom, nem olvastam végig az összes hozzászólást. Ennek ellenére talán hozzá tudok tenni egy-két gondolatot, mert immár 30 éve dolgozom az egészségügyben (nem vagyok orvos).
Amikor a 70-es években szakiskolába jártam, időnként téma volt az un. külön juttatás). Úgy emlegették a nem orvos tanáraink, mint olyan valamit, ami "van", és mit tegyünk, ha az orvosok elfogadják. De az un. középkáder nagyon rosszul teszi, ha elfogadja. Kikerültem az iskolából, és 1/2 évre rá elfogadtam az elsőt, és jó hosszú ideig az utolsót. Azért tettem, mert egy asszony azt mondta, hogy azért nem fogadom el tőle, mert ő cigány, és annyira megvetem őt, hogy még a pénze sem kell. A tekintetét sosem fogom elfelejteni... Végülis elfogadtam, hogy ne bántsam meg.
A nyolcvanas években előtérbe került a hálapénz téma (addig nagy hallgatás övezte). Közölték magasabb szinten, hogy kvázi bűnös dolog elfogadni, de szorgalmazták a megadóztatását. Ezt rettenetesen álszent dolognak tartottam. Mint ahogy álszentnek tartom azokat a nézeteket is, amiket az eü. kormányzat és az Orvosi Kamara nyomat. Mindenki elmondja, leírja, stb., hogy az orvosok bére gyalázatos, de nem ilyen módon kell megoldani ezt a kérdést. Azzal is egyetért mindenki, hogy az eü. selejtje az emberi élet és a betegből még betegebb. Ezekkel a nézetekkel nehéz egyet nem érteni. Hogy az ügyeletek ha kifizetik, hogyan vannnak kifizetve, sem mellékes szempont. Nem megfelelően fizetett orvos, nővér, stb. szörnyű tárgyi feltételek mellett nem képes megfelelően ellátni a betegeket. Aztán ha baj van, jönnek az orvosperek. De: szerintem ez egyetlenegy orvost sem jogosít fel arra, hogy elvárja, ne adj Isten "kicsikarja" a betegből a hálapénzt. És ne feledjük, hogy nem csak a nőgyógyászok. De kitől kap borítékot a labororvos, a röntgenorvos, a patológus? Egyébként ez a helyzet nem szűnik meg varázsütésre attól, ha felemelik az orvosok fizetését. Egy rendkívül hibásan kialakult mechanizmust csak hosszú távon lehet megváltoztatni.
Egyébként az orvosi szakma presztizse tapasztalatom szerint a rendszerváltás óta óriásit esett. Hinnétek, hogy 2001-ben Magyarországon 2 orvos jelentkezett szülészet-nőgyógyászati szakvizsgára? És hogy 2002-ben egy sem? A mai nőgyógyászok többsége hamarosan kiöregszik... Érdekes lenne tudni, hogy miért, de valószínű, hogy nem azért, mert keveslik a paraszolvenciát. Hiszen e téren "szabad piaci rablás" folyik, még akkor is, ha csak a fele igaz annak, amit hallani és olvasni lehet. Ezt a folyamatot nem lehet megállítani olyan egyszerűen, de hogy gondol-e valaki a visszafordítására, azt nem tudom.

Inez
Jó volt Téged olvasni, nagyon jól látod a dolgokat. Egy valamiben viszont nem értek egyet és nem csak veled, mert már sokszór hallottam, olvastam, hogy "Egyébként ez a helyzet nem szűnik meg varázsütésre attól, ha felemelik az orvosok fizetését."
Dehogynem, ha a magfelelö fizetésemelés után szigorú törvényt hoznak. Lehet, hogy ez durva, de ha pl az orvosi müködési engedély visszavonása a tét, akkor kevesen kockáztatnak. Ehhez persze kb a politikusok fizetésével kéne egyenlövé tenni az orvosokét.
Kriszta

Kedves Inez,Panu és Melinda ! Észrevételem elött engedjétek meg, hogy idézzek A.Tóth Sándor megjelent irásából : " Magyarország nem az a hely ahol a keresetek a társadalmi hasznossággal lennének egyenes arányban. Emlithetem a TV-hirolvasó 2 milliós és a bankárok 2-5 millió forintos fizetését. Az orvosok havi keresete
ennek a tizede,huszada , holott a három példa közül társadalmi hasznosságról - és nagy-nagy tisztességgel - csak az ő esetükben beszélhetünk."
( Webdoki/Petőfi Népe,2004.01 21.) A másik tény :
a hálapénzrendszer az egész társadalmat átszövi de érdekes módon a hálapénzkampány szervezők igen
érdekes módon leszűkitik a kört az orvosokra ezen belül is a szülészekre. Egy másik topicban már
kifejtettem véleményemet e kérdéskörben. Nálunk
az egészségügy reformjával ( és ez nem varázsige)
a hálapénz marginális kérdéssé zsugorodna hoszabb távon.
Kedves Névtelen, aki az átlagnál nagyobb
jövedelemmel rendelkezel én azt hiszem nyugodtan
leirhatom Neked, hogy a kérdés ilyentén való megközelitése nem csak rosszindulatu, hanem ugyanolyan infantilis ,mint az elmúlt hetek
különféle média-aktusai. Melinda azt próbálta helyesen leirni,hogy a hálapénz ( borravaló ) fogalma keveredik annak az orvosi dijnak a fogalmával, melyet az előre megkért, választott orvosnak az elvégzett munkája után fizetünk ki. Ez a juttatás
nem azonos a borravalóval, hálapénzzel. Az egészségügyi rendszer jelenlegi duális strukturájában a kettő keveredik egymással.Az alapvető elvárás pedig az lenne,hogy az orvos a betegtől semmilyen juttatást közvetlen
formában ne kapjon. A biztositók ( több-biztositói rendszer ! ) által fizetett dijban
pedig jelenjék meg az orvosi dij is, igy egy
szakorvos fizetése két tételből tevődne össze:
az egyik a kórháztól kapott alapfizetés, a másik
pedig az elvégzett kezelésekért a biztositótól ( és nem a betegtől ! ) kapott dij.Ebben a rendszerben az orvosok fizetése is az átlagon felülivé válna. Üdv. gordiusz

Én csak annyit szeretnék hozzászólni, hogy az orvos, akihez magánrendelésre jársz, ott a saját eszközeivel, saját rendelőjében vizsgál meg általában, és azért természetes, hogy fizetni kell és szerintem ott sem kérnek el keveset. De ha már a kórházban szülsz, vagy műtenek és nem a magánrendelőjében akkor nem hiszem, hogy neki előre kellene tarifákat szabnia, hiszen azokhoz az eszközökhöz neki nem sok "köze" van. A magánrendelésen elkért pénzen szerintem elvárhatná tőle az ember, hogy megtegye azt, hogy bemegy akkor, amikor éppen szülsz, vagy műt. És ha már annyira elvárják, hogy pénzt kapjanak, akkor nyissanak egy magánklinikát, ahol rendesen be kell fizetni előre a "tarifákat" és akkor mindenkinek nyugodt a lelke, sőt még számlát is kap róla. Én egyébeként nem vagyok híve a pénzadásnak, inkább valami ajándékot veszek, abban az értékben, amit én gondolok és amit a pénztárcám megenged. Amúgy ennyi erővel más embereknek is lehetne emelni a fizetését, mert nemcsak az orvosok végeznek felelősségteljes munkát!

Kedves Névtelen ! Szerintem sem az állami intézetben dolgozó orvosnak, sem pedig egy magánklinikán dolgozó orvosnak nem az a feladata,
hogy meghatározza a beavatkozásért,kezelésért járó dij nagyságát annak összegszerűségét. Ez mindenképpen független attól,hogy ki az intézmény tulajdonosa. A biztositók dolga az elvégzett beavatkozások után az orvosi dij megfizetése.
Ezt az orvosi dijat mind a magán mind az állami
kórházakban a biztositók fizetnék ki az orvosnak. Némi elfogultsága ellenére azt remélem belátja kedves névtelen, hogy azok az ön által emlitett eszközök önmagukban semmit nem érnek az azokat használó orvosok szellemi tudása, szakmai felkészültségük nélkül.Egyébként a felhasznált eszközök amortizációját jelenleg nem tériti meg az OEP. A rendszer akkor lesz majd igazán működőképes, ha a biztositók által fizetett dijak
a következő elemekből állnának: az adott kezelés vagy vizsgálat költsége, a felhasznált eszközök amortizációja, a kezelést végző orvosok dija és a nyereség. Más topicban kifejtettem már : jómagam is elitélek mindenféle zsarolást ebben a tevékenységben ( pl.előre megkövetelt összegek
bizonyos beavatkozásokért ) de a probléma ilyen irányú kezelését nem csak infantilisnek de kifejezetten orvosellenesnek tartom. dr.gordiusz

Kedves Gordiusz!
Elismerem, hogy legnagyobb baj a társadalombiztosítási rendszerrel van, hiszen minden bajok eredője az, hogy nemcsak az orvos, hanem maga a gyógyítás sincs megfizetve rendesen, ezért sokan a túlélésért küzdenek, és persze mindenki a maga eszközeivel. Viszont továbbra is problémának tartom, hogy az eü. tárca (függetlenül az aktuális vezetőtől), illetve az orvosi kamara csúsztat, elken. Visszatérve a tb-rendszerre: csak azt hallani, hogy ennyi meg ennyi a hiány, és mennyi plusz pénz szükséges, meg azt, hogy az ún. hbcs rendszer nem működik rendesen, vagyis nem azt a célt szolgálja, amire létrehozták, azaz a gyógyítást, hanem a kórházak anyagi túlélésük biztosításáért kénytelenek minden eszközt bevetni. Ennek változtatását nevezném eü. reformnak, vagy annak a kezdetének. De ez továbbra sem oldaná meg a hálapénz problematikát, hiszen azt az orvosok kapják, és ugye egy rendszert meg lehet reformálni, de egy szokást nagyon nehéz megváltoztatni.
Üdv, Panu

Kedves Panu !
Köszönöm és örömmel vettem az észrevételed ,amit azzal kiegészitenék, hogy a csúsztatások a médiákban észlelhetők és az igazi felelősség
valójában a mindenkori kormányt és az illetékes tárcát terheli nem az orvosi kamarát. Egy olyan
rendszerben ahol a beteg tisztában van azzal,hogy
az ellátás szinvonala és mikéntje nem a boritékba
tett forintjaitól függ , és az orvos fizetésében is megjelenik a beteg ellátásért a biztositótól kapott dij egy ilyen rendszerben a beteg hálája
nem pénzben fog kifejeződni és az orvos is hivatás
szerűen ténykedhet. Az orvosi munka szinterét nézve nyugodtan lehetünk hálásak , de hálánk nagyságát ne boritékkal ill. annak vastagságával fejezzük ki. Üdv. gordiusz

Véleményem szerint a hivatalos szervek és szervezetek részéről is egymást követik a
félreérthető, elkapkodott egymásnak is ellentmondó
nyilatkozatok, állásfoglalások , amelyek tovább fokozzák a média által kellően felforrósitott orvosellenes hangulatot és mélyitik az orvos
és beteg között lévő bizalmi válságot. A Magyar Orvosi Kamara azon állásfoglalása,hogy a hálapénz
tágabban értelmezett fogalmával szemben helyesebb más kategoriába sorolni és nem összekeverni azzal a pénzbeli jutattással , amit a munkaidején kivül a beteg által felkért szüléstvezető orvos utólagosan kap, miután ennek az elvégzett munkának a diját egyébként az orvos legálisan senkitől nem kapja meg, miután a fizetésében ez
nem kerül elszámolásra. Ebből a sajtó máris levonta azt a téves, nem helytálló következtetést
,hogy a szülészeknek jár a hálapénz. Tovább élezte a helyzetet a Magyar Kórházszövetség
Elnökének ugyancsak átgondolatlan nyilatkozata, mely szerint mely szerint nem jár külön fizetség azon orvosoknak akik munkaidejükön túlmenően a kórház infrastruktúráját, eszközeit használva fizetésük ellenében végeznek. Ez önmagában téves megállapitás ugyanis az orvosok fizetésében sajnálatos módon sem a munkaidejükben sem az azon túlmenően elvégzett kezelések dija nincs benne, ezért szégyenletesen alacsony a fizetésük.
Ugyanakkor a kórházak az adott kezelés, vagy vizsgálat után megkapják azok költségét , függetlenűl attól, hogy munkaidőben vagy ügyeletben történik a beavatkozás, ugyanakkor az is igaz,hogy felhasznált eszközök amortizációját az OEP nem számolja el.E nyilatkozat azt sejteti, hogy a Kórházszövetség Elnöke nincs tisztában
azzal, hogy a portás , az ápoló , a nővér, és a szülésznő fizetésért, váltómüszakban dolgozik, müszak után hazamegy. Az orvos,altatóasszisztens és a műtősnő pedig az éjszakai munkáért ügyeleti dijat(igaz közel sem annyit amit megérdemelnének )kapnak. De a szabadidejét feláldozó, a felkért szüléshez otthonról beérkező orvos dijazása nincs benne a fizetésében és itt van a csúsztatás. A kamara szerint legálissá kell tenni az ezért járó orvosi dijat vagy megszüntetni annak lehetőségét, hogy a terhes ( beteg ) külön felkért orvost(szülészt) választhasson. Az Orvosi Kamara
állásgoglalása mára már világos : ezt a túlmunkában végzett orvosi dijat törvényessé azaz legálissá kell tenni ( méghozzá semmiképpen nem úgy ahogy a szaktárca elképzeli,hogy a betegekre háritsák át a kifizetést ) vagy a társadalmi elvárással ellentétben ezt a gyakorlatot ( szabad
orvosválasztás ) ezen a területen meg kell
szüntetni. üdv. dr.gordiusz

Amióta kirobbant a hálapénz-botrány (valamilyen botrány mindig kell...), azóta az orvosok, de főleg a szülészek elsőszámú "bűnösökké" váltak. Mintha ők maguk hozták volna létre ezt a valóban lehetetlen és mélységesen képmutató helyzetet. Az más kérdés, hogy egytlen szülész-nőgyógyászt sem kötelez senki arra, hogy munkaidején vagy ügyeleti idején kívül szülést vállaljon.
Igaza van dr. Gordiusznak, hogy ugye nem csak az orvosok kapnak (jó esetben utólag) hálapénzt. Csakhát máshol máshogy nevezik. Hogy az övék igazságos-e, vagy sem? Legalább annyira, mint az orvosoké, még ha mások is a "méretek". A 60-80-as években közismert volt, hogy az un. borravalós szakmákban dolgozóknak azért olyan alacsony a fizetésük, mert nekik ott a borravaló. És ide számították többé-kevésbé az egészségügyieket is.
Az, ahogyan most az eü. kormányzat nekiállt a gordiuszi csomót medgoldani(?), kigobozni(?), átvágni(?), ostoba és képmutató szerintem. Arról nem is beszélve, hogy nincs benne semmi tervszerűség, hanem mintha gyomorból reagált volna. Érdemes lenne azt hiszem egy kicsit "leásni" a gyökerekhez. Tanultam egy nagyon jó gondolatot, és azt hiszem, itt is alkalmazható: "Akkor szünteted meg a konfliktusaidat, amikor gyökerükben érted meg őket, és nem akkor, amikor meg akarod őket oldani." Ha kutakodtunk a miértekben és a hogyanokban, ami nem jelenti az örökös visszafelé mutogatást, akkor biztosan több megértéssel és empátiával állunk a megoldás megtalálásához. És akkor lehet, hogy kiderül, hogy a jelen lehetőségek között az a legjobb megoldás, amit dr. Gordiusz javasol. De lehet, hogy más.

Üdv.: Inez

Kedves Inez !

Köszönöm soraidat melyből kiemelném a mindannyiunk
számára megfontolandokat : " meg kell értenünk azt
amit meg akarunk változtatni és akkor biztosan több megértéssel és empátiával állunk a megoldás megtalálásához" Jelenleg úgy érzem megnem értett
folyamatok elszenvedői vagyunk. A nyilvános gondolkodás melyben jelenleg főszereplő a babnet is úgy érzem segithet a kérdések tisztázásában és
ismertté válnak azok a társadalmi elvárások melyek a jelenlegi és az átalakitott,megreformált egészségügyi rendszerrel szemben fennállnak.
Üdv. gordiusz

Végigfutottam itt a sok hozzászólást, és eszembe jutott két orvosismerősöm (egyik belgyógyász, másik sebész), akik egyszer egy vita folyamán bevallották, hogy ők a nettó ötszázezer forint fizetéssel rosszabbul járnának, mint most az alacsony fizetés+hálapénz. És ők még nem nagymenők! Szerintem az orvosi szakma csúcsán lévőknek egyáltalán nem érdeke, hogy megszűnjön a hálapénz, és az ő lobbijuk érzésem szerint nagyon erős. Hiába lenne itt drasztikus fizetésemelés az orvosoknál, sokuknak ez a korábbi jövedelmüköz képest jelentős csökkenés lenne. És valamiért az ő szavuknak van nagyobb súlya, nem azoknak az orvosoknak, akiknél nem jellemző a hálapénz (pl.aneszteziológus). Én még olyat nem hallottam, hogy valaki azt mondja, hogy nekem végülis kevesebb pénzzel is meg lenne fizetve a munkám.

Kedves Mindenki!

Magam is elismerem, hogy privát szolgáltatásért jár az extra pénz, de nem munkaidőben, állami kórház eszközeivel végzett ellátásért. Ezért fizetjük a TB-t. És ebben az országban nem csak az orvosok keresnek szarul és nem csak a gazdagok járnak szülni. Szóval tömören összefoglalva én sem várom el a főnökömtől vagy a cég ügyfeleitől, hogy külön fizessenek nekem a munkámért. Pedig milyen jó lenne nem?
Hogy én nem vagyok fontos és nem mentek életeket? Ha mi apró fogaskerekek vagyunk egy nagy gépben, akkor az a gép nem működik nélkülünk! Szóval nekem mindenki nagyon fontos és őszintén remélem csak a példa kedvéért, hogy a srácok akik elszállítják a szemetet fagyban, forróságban tiszetességes bért kapnak, csakúgy, mint ti akik itt írtatok.
És arról a szép napról, amire úgy vártok, hogy a dokik majd nem fogadják el a pénzt. Hát az legfeljebb akkor következik be, ha nem adnak nekik. Könyörgöm, láttatok már olyan embert aki valaha is azt mondta ELÉG? Elégedett vagyok, eleget keresek és boldog vagyok? Ilyen ritka kivételtől eltekintve nem létezik, nem létezett és nem is fog.
Éva

Mindenkinek.Biztos tudto róla, de azért elmondom. Moldova György 3 kötetes egészségügyről írodott könyvét olvasom. Aki mélyebben bele akerja ásni magát a témában, tudom ajánlani.Komolyan beleásta magát a problémába.Jóval fentebb írta valaki hogy, tudnia kell egy orvosnak mit vállal mikor erre a pályára szakosodik,ne legyen fáradt túlterhelt stb. PL.Csornán egy szülész főorvos van állományban.1 meg besegít neki.Nyugdíjas, bár évekóta szeretne nyugállományba vonulni, nem tud mert nincs helyette utánpótlás.Siklósi kórházban legalább 2 orvos van állományba.Felváltva ügyeltek, ketten látták el az oszt. betegeket,operáltak ,ambuláltak.Azéppen nem ügyeletes otthon lehetett,de telefon közelbe,hogy bármikor utólérhető ,behívható legyen.Nincs uténpótlás/ fités, orvos perek idegi,fizikai szellemi leterheltség stb/Végül tényleg igaz lesz hogy ne menjen orvosnak aki nem bírja. De akkor??És akkor még arról nem is beszéltünk,hogy az osztályvezető főo. legföbb tevékenysége,hogy szponzorokak találjon az osztály állagának,műszerek korszerűszitésére.Ez sem az ő ill ők /beosztott orvosok/ feladata lenne, a sok más tevékenység mellett.

Puff neki! Ma már február 14 van! Most találtam csak ide?

Üdv. minden Hozzászóló! (Ha még olvastok!)
Az eü. rendszer olyan, amilyen, de túlságosan nagy méretű és nehéz lenne átdolgozni ahhoz, ezt a problémát egyhamar meg lehessen oldani.
Valaki panaszkodott, hogy a férje mennyit dolgozik. „Nagyon” sajnálom. A kamara lobbizik, hogy szülést csak kórházban lehessen lefolytatni. Miért? Mert veszélyes lehet (én mindkét szülésemen ottmaradtam volna) és főként, hogy legyen meg az orvosok jól megérdemelt jövedelme. Nem tudom, mit mond a statisztika, de ha a szülések mondjuk legalább 50%-ához nem kellene orvos, csak orvosi felügyelet és háttér, akkor nem lenne felfújva ez a túlmunka dolog. Mindenki vállaljon annyit, amennyit felelősséggel el is tud látni.
Egyébként, ha egy orvos nyáron elutazik nyaralni, lelkiismeret furdalás nélkül átadja a páciensét egy megbízható kollégájának. Lehet, hogy most valaki igazságtalanságnak véli a leírtakat, hogy Neki is jár ennyi. Persze. Nem vitatom, hogy az extra munkáért extra jövedelem jár.
Az én férjem meg vendéglátós. Most nem sírom el magam ezért, de azt hiszem, ha ráérnék, én is panaszkodhatnék, hogy sosem látom, pedig negyed-tized annyit keres, mint egy orvos. Igen, az orvos ezért nagyon sokat tanult. A tanulmányait meg az állam fizette. Szegény orvosok még azt sem tudják nagy elfoglaltságukban, hogy az emberek legalább 80%-a nem az állam alkalmazottja, hanem magán vállalkozásé, ahol örülhet, ha minimálbérrel legalább be van jelentve. Ha baleset, vagy örömteli gyermekáldás éri, akkor még a „megérdemelt” juttatását sem kapja meg, sőt, még neki kell pénzt előteremtenie, hogy az orvost ki tudja fizetni. Remek. A vállalkozói szféra meg ujjal mutogat az adó formájában elvonó államra.

Egyébként az eddig olvasott fórumokból kiderül, hogy nem az adok-kérek dolgával van baj, hanem azzal, hogy nincsen legalizálva. Ha viszont legalizálnák, akkor nemcsak az orvos fizetne több adót, de a pácienseknek meg eszükbe jutna, hogy kérnek vissza egy kicsit az adójukból, meg a járulékaikból. Nagyobb az egésznek a füstje, mint a lángja. Megbukott a kórház törvény, most egy kicsit meg kell piszkálni az orvosokat is ezért. Nyakukra kell küldeni az Adóhivatalt, meg az Okos Közvéleményt. Gratula a provokatőröknek. Lehet, hogy külön sajtófigyelőjük van?
Szóval tényleg meg kellene oldani a problémát. De vajon hol kellene hozzányúlni? Mert ugye a politikusoknak is szükségük volna néha orvosra. Vagy Ők nagyrészt külföldön kezeltetik magukat?

Figyu! A provokatőrőknek OFF+ Az én apám annó eladta az EBÉDJEGYÉT az egyetemen, hogy elvégezhesse, mint szülész-nőgyógyász. Mire végzett, végzett vele is egy autóbaleset (túlterhelség, stressz). Akkor én 11 éves voltam. Onnantól az életem pokollá vát. A mai napig azon dolgozom, hogy az anyám (aki szintén orvos) által elszenvedett traumát feldogozzam. Hogy jó anya legyek. Ezen nem segít a pénz. és azon sem, hogy annó én 4 évesen arra ébredtem, hogy SENKI nincs otthon. Mert anyám ügyelt, apám, meg szüléshez ment....

Sziasztok!

Én kevésbé akartam drámai lenni, inkább az érdekelt volna, hogy egy szülész-nőgyógyász milyen, amikor a saját felesége szül?
Én jogász vagyok, mások igazáért nagyon kiállok, de ha magamról van szó, akkor csak a barátaimban, volt évfolyamtársakban bízom. A velem kapcsolatos legegyszerűbb jogi ügyet is alig látom át, teljesen leblokkolok.

most fogok majd szülni, és belegondoltam, hogy mit érezhet egy nőgyógyász, amikor afelesége közli vele, hogy itt az idő, menni kell, pláne, ha egy nőgyógyász nő maga vár babát

puszi mindenkinek:zsófi

ui:van ám mindennek jó oldala is, próbáljuk azt is nézni. az élet rövid, mindenkinek vannak gondjai, nem kell még gyártani is

Sziasztok!

Papzso,
Ez már régóta "érdekel" engem is, meg egyáltalán a saját férjénél szült már valaki?? És milyen lehet nőgyógyász feleségének vagy nős nőgyógyásznak lenni...
Most ezt tényleg őszinte kiváncsiságból kérdezem, minden humor és bántó szándék nélkül.
Jó lenne, ha megosztáná velünk ezeket az érzéseket, dolgokat legalább egy érintett.
Előre is köszi a válaszokat!

Üdv,
Viki

OFF. Viki, te még mindig itt nyomkodod a billentyűket? Tessék menni szülni!
Millió puszi, Klára

Sziasztok!

az utolsó oldalon levő hozzászólásokat elolvasva, kissé meglepetten tapasztaltam, hogy a topic címe meglehetősen megtévesztő.

Én mégis a tényleges témához szeretnék hozzászólni kicsit:

Amikor megtudtam, hogy babát várunk, a nagy öröm elmúltával az egyik első felmerülő kérdés az volt, hogy vajon anyagilag megengedhetem-e magamnak, hogy megtartsam az orvost, akihez évek óta járok.
Magánrendelésén vizitenként 4-6000 eFt körüli összeget fizetek alkalmanként, de mindenfélét lehet hallani, olvasni, hogy ebből nem feltétlenül lehet következtetni a szülés 'árára'.

Én elég egyenes embernek tartom magam, hát az egyik vizit alkalmával rákérdeztem, hogy ez nála hogyan is megy...
A válasz szerintem az egyik elképzelhető legkorrektebb volt (a mai viszonyokat alapulvéve):

A magánrendeléshez kapcsolódóan ő bérleti díjat, rezsit, akármit fizet, ezért van a viszonylag magasabb díjazás. A szülésért viszont a kórháztól megkapja a fizetését, ők adják az eszközöket is, így arra nem kér külön pénzt. Ezzel együtt, ha adok valamit/valamennyit nyilván el fogja fogadni. De lehetőségem van utólag, annyit adni, amennyit elégnek érzek.

Ebben nem is az volt az igazán jóleső, hogy nem mondott konkrét összeget. Hanem az, hogy ha valaki évek óta hozzá jár, és fizeti a magánrendelés díját, akkor csak azért mert nem engedhet meg magának egy (több)százezres összeget szülési pótdíj címén, nem vonja meg tőle a tudását...

Uff, én beszéltem

Lirian

Szerintem ha fix tarifája lenne mondjuk egy szülésnek, akkor a fixen kívül várnák el a hálapénzt az orovosok. Szinte 100% ).

Úgy, mint mikor beszállsz egy így is bazi drága maszek taxishoz, aztán még borravalót is vár tőled.

sziasztok
Én nőgyógyász feleség vagyok és terhes.
Ha van kérdésetek kérdezzetek bátran.
Előljáróban annyit hogy nem nála fogok szülni mert tilos.

Igen,
a férjed egyik kollégájánál fogsz szülni, vagy egy teljesen más kórházban?
Egyáltalán a terhesség előtt ki volt az orvosod? A férjed, vagy valaki más?

Laga 16+6

Igen,
akkor most nem válaszolsz?

Laga 17+1

Igen,
nahát akkor ennyit erről...

Laga

Kedves hálapénz rendszer elfogadók!

Amíg ti normálisnak találjátok e rendszert, addig nem is fog megváltozni.
Ha a dokidhoz jársz magánrendelőbe (ami nem ugyanaz ay állami kórházban történő fusizással) és ott fizetsz alkalmanként x ezer forintot az oké.
De minden orvos, nem csak a szülész, saját gépkocsival jár, az orvosi felelőségbiztosítását a kórház azaz áttételesen te fizeted.

Azon tessék inkább elgondolkodni, hogy mi járhat ay Egészségügyi Minisztérium fejében amikor olyan törvényt hoz, hogy évi 50 pontot kell szerezzen különböző képzéseken egy egy doki ahhoz, hogy ne vegyék el a pecsétjét. És ezek a konferenciák-tanfolyamok úgy 30-100ezer forint körül mozognak. Becsületes orvos ezt ki se tudja fizetni!

Az én férjem sebész, és mert konzervatívnak mondott családból jön, NEM fogad el hálapénzt.
És én meg nem vagyok hajlandó fizetni!

Emiatt a rendszer miatt hasonlít egy egy kórház jobban az olasz maffiához (ki kinek segít - a prof betegei előnyt élveznek az uh-on...) mintsem egy közintézményhez.

Tessék felnőni, és nem sajnálni a dokikat, hanem amikor a jövedelmük emeléséért küzdenek, akkor kiállni mellettük.

Így van. Nem lehet ehhez többet hozzátenni.

Kedves Laga

Ne haragudj hogy csak most kerültem elő.
a férjem kollégájához járok. A ferjemet kifejezetten zavarja ha őt nyaggatom a kérdéseimmel ugyhogy én is inkább felhivom az orvosomat.
Itthon a párom is férj apuka és nem orvos.
De a vizsgálatokra elszokott kisérni és nagyon izgul.

Egy cikket szeretnék ide bemásolni mely a Magyar Orvos 2004.12. számában jelent meg, melynek tartalmával teljesen egyetértek. Szerzőjétöl nincs engedélyem erre, ezért a cikk végéröl a szerző nevét kitöröltem. Akit mégis érdekel a név, fenti ujságban megtekintheti a cikket elolvasva.

"Nem vagyok orvos, csak egy rokkantnyugdíjas, akit a doktorok már harmadszor cibáltak vissza az Örök Vadászmezőkről. Úgy érzem, olyan eretnek gondolatokat is leírhatok, amit orvosok soha nem mondanak (mondhatnak) ki. Én viszont nagyon örülnék, ha legalább elgondolkodnának rajta.

Úgy tűnik mostanában, kicsinyke országunk lakossága eldöntötte, hogy az eddiginél is kevésbé kívánja megfizetni még a minimálisan elfogadható színvonalú egészségügyi ellátás költségeit sem. A társadalom döntött: továbbra sem fizeti meg az orvosokat, viszont valahogyan majd csak kierőszakolja (kihisztizi) magának az ellátást. Az elmúlt hetek médiaőrületének számos megnyilvánulása erre utal.

Csak és kizárólag azt nehéz eldönteni, hogy a hálapénz témában kitört össznemzeti polémia szereplőiben a rosszindulat, a hazudozás, a szándékos maszatolási kényszer, vagy pedig a tárgyismeret teljes hiánya a nagyobb. A harsogó kakofóniában egy őszinte hang nem sok, de annyi sem hangzott el. A vita tárgyszerűségére, hangnemére valamint az azt mozgató indulatokra jellemző, hogy az egyik kereskedelmi csatornán (a TV2-n) egy kissé zilált kinézetű és idegrendszerű anyuka szó szerinti a következő nyilatkozatot adta: " ...amikor szültem, nem törődtek velem, szülés közben el is törött a kisfiam kulcscsontja. Mindez azért, mert nem adtam hálapénzt ...". A műsorvezető egy hanggal, egy grimasszal nem jelezte kételyét. Nem hiszem el, hogy a magyar egészségügyben - annak teljes anyagi-erkölcsi lecsúszása ellenére - olyan köztörvényes bűnözők dolgoznának, akik a hálapénz elmaradásáért "büntetésből" és szándékosan eltörjék egy újszülött csontját.

Egy rádióműsorban (a Klubrádióban) egy általam (eddig) nagyra értékelt közgazdász professzor többször és következetesen úgy fejezte ki magát, hogy "a betegek meghalnak az orvos kezétől". Én meg úgy gondolom, hogy a betegek - jobbára - a betegségektől szoktak meghalni, minthogy a kenyér ára sem a "közgazdászok kezétől" lesz 200 forint, hanem az aszálytól.

Persze mindez mellékes, de jól jelzi a kialakult hangnemet. Az viszont izgalmas, hogy miért most, miért így tört ki ez a "spontán" társadalmi elégedetlenség. Volt-e szerepe - és ha igen, akkor mekkora - Éger doktor, no meg Cser Ágnes, "diplomatikus" fellépésének (a porcelánboltban)? Volt-e szerepe Kökény doktor és persze az MSZP (részben akár jogosnak is tekinthető) sértettségének, amit az 50 százalékos fizetésemelés után bekövetkező sztrájkfenyegetés váltott ki? Lehet, hogy ez az igazi oka ennek az egész felhajtásnak? Meggyőződésem, hogy lehet, sőt nagyon valószínű, hogy ez. Valamit muszáj tenni, és ha a reform nem megy, akkor okozzunk skandalumot. Az mindig bejön, sőt némi demagógiával keverve még szavazatokat is hozhat. Tudom, ez egy kemény kijelentés, tehát ezt indokolni kell. Megpróbálom:

1. számú axióma

A magyar egészségügyben egyszerre van jelen a pazarlás és a szegénység.

Ez a nyolcvanas évek végén, a liberális "reformközgazdászok" (Kornai, Bokros, Csaba, Mihályi) által kitalált, egyébként nagyon szellemes mondat pontosan úgy működött a magyar egészségügy szervezetében, mint egy áttétes rákos daganat. Ráadásul ezt a mondatot mindenki elhitte. Pedig a cáfolata rettenetesen egyszerű: egy 300 $/év/fő költségvetési forrást felhasználó egészségügyi rendszer nem lehet pazarló. Ez pont olyan, mintha a közgazdász urak kijelentenék, hogy a 30 000 forintból élő nyugdíjas pazarlóan él. Pedig ha még egyáltalán él - és nem halt éhen - akkor biztos, hogy szó nem lehet pazarlásról. Ugyanígy: ha ez a magyar egészségügy még működik (döcögve, kínlódva, rosszul), akkor az sem pazarolhat. Világos, hogy miért volt szükség erre a szlogenre. Indokolni kellett, hogy egy helyes cél - az ország versenyképességének biztosítása - érdekében miért kell tőkét kivonni az egészségügyből. Ki is vontak rendesen. Valamennyi kormány. Az igaz sajnos, hogy ettől a versenyképességünk cseppet sem javult, de legalább az egészségügy minden eddiginél jobban tönkrement.

2. számú axióma

A TB (egészségügyi) járulék túl magas, csökkenteni kell, ha versenyben kívánunk maradni.

Ez az állítás igaz. Addig és csak addig, amíg megmaradunk a bérterhelés százalékában kifejezett mértékénél. Viszont az még inkább igaz, hogy egyetlen kórház sem tud - soha nem is tudott - "százalékért" röntgenfilmet venni a Kodaktól. Ezek a randa kapitalisták ugyanis azt jobbára pénzért adják. Márpedig százalék ide, százalék oda, pénzük nagyon-nagyon kevés van. Miért? Egyrészt, azért, mert a magyar bérszínvonal ott van, ahol van, másrészt meg azért, mert egy magyar kisvállalkozó, no meg annak az összes alkalmazottja jobbára minimálbéren van bejelentve. Vagy úgy se. Azután fizet járulékot. Már ha fizet egyáltalán, mert, többek között, a tb-járulék elkerülése is nemzeti sport minálunk. Ezt űzi is mindenki. Miért ne tenné? Az ellátást így is, úgy is megkapja. Mert az "jár" neki. Nos, hát ennek a "tehernek" a csökkentését követelik egyes közgazdászok. Minek is? Mennyi is az annyi?

Manapság 250-260 /állampolgár értékű a finanszírozásunk. Ez a szám a Lajtán túl legalább 1700-1800 /fő. Ez nyolcszoros szorzó. Elméletileg. Mert persze a magyar valóság még ennél is lényegesen rosszabb. Ma az egészségkassza költségvetése mintegy évi 400 milliárd. Ez tízmillió állampolgárra vetítve mindössze 151 /fő. Ennek az az oka, hogy igen nagy olyan ellátott réteg van, amely után senki nem fizet semmit a tb-nek. Ja, és hogy el ne felejtsem ezt a nemzeti sportot, minálunk mindenki még azzal támogatja, amivel csak tudja. Mást ne mondjak, például a törvényesség legfőbb őre, a legfőbb ügyész, ha jól emlékszem kimondta, hogy a magyar közszolgálati TV-nek - a törvény ellenére - nem is kellett befizetnie a munkatársai után a tb-t. (A futballcsapatokról most nem beszélek. Nekik már több kormány "elengedte".) És ez mit sem változtat azon, hogy a TV valamennyi dolgozójának, függetlenül attól, hogy nincs semmiféle biztosítása, változatlanul jár a teljes ellátás. A futball közben eltörött lábakat pedig csak be kell gipszelnie valamelyik doktornak. Gondolom, alanyi jogon, és "magától értendően" kvázi ingyen.

3. számú axióma

Minden magyar állampolgárnak, alkotmányos jogon jár a teljes körű, és magas szintű társadalmilag finanszírozott (tehát INGYENES) orvosi ellátás.

Ez a legfőbb tabu. Mindenki tudja, hogy ez az a mondat, amiből egy szó sem igaz, de mindenki úgy tesz mintha ... Pedig már az egyszeri cigányprímás is régen megmondta: "járni jár, csak nem jut!". Ez az, amihez nem lehet hozzányúlni. Az a párt, amelynek az egészségügyi (esetleg pénzügyi, lásd. Bokros Lajos) minisztere akár a leghalványabban utal arra, hogy ez talán mégse így van, sőt nem is így van jól, nem is szabad, hogy így legyen jól, az egészen biztos, hogy szedheti a sátorfáját, mert politikai öngyilkosságot követett el. Ettől pedig - pártállástól függetlenül - tartózkodni szoktak a miniszter urak. Én viszont - hál' isten - nem vagyok miniszter, ezért most megpróbálok néhány valódi és számomra megalapozottnak tűnő indokot felsorolni arra vonatkozóan, hogy miért reménytelen minden reformnak csúfolt átalakítás mindaddig, amíg ez a mondat szent és sérthetetlen. Nézzünk néhány példát:

Tényként kell elfogadnunk, hogy a Suzuki Swiftben és a Volvóban furikázó embertársaink nem egyforma "egészségügyi" (sérülésügyi) kockázatot vállalnak. Nem egyforma a rózsadombi villában és a VIII. kerületi slumban élők életkilátása sem. Ezt lehet utálni, ettől lehet undorodni, de attól még a tény tény marad. A differenciát pedig az anyagi motívumok hozzák létre. És ami még rosszabb, az esélyeket is azok határozzák meg. Akinek módja van, rá az megveszi a Volvót, hogy a lehető legnagyobb legyen a "túlélési esélye", a biztonsága. Az is igaz viszont, hogy pusztán azért, mert nem mindenkinek telik Volvóra, még nem kell mindenkit belekényszeríteni a Trabantba.

Vajh - a politikai meggondoláson kívül - mi az a racionális indok, ami az egészségügyben görcsösen igyekszik fenntartani ezt az itt felejtett egyenlősdit, a nyomor egyenlőségét? A mai társadalomban ez nonszensz. Ma már van minálunk egy jómódú, fizetőképes réteg, amely akkor, amikor a gyerekének vagy önmagának szüksége van rá, mindent megtesz, hogy az elérhető legjobb ellátást kapja, vagy vásárolja meg. Ha ezt a törekvést törvényen kívül helyezik, megtiltják, akkor az egészen biztos, hogy féllegális, vagy illegális mederbe terelődik. (Sőt, esetleg kimegy Bécsbe.) Mindenki a "legjobbat" akarja megszerezni az egészségpiacon. A "legjobb" kórházat, a "legjobb" eszközöket, gyógyszereket, a legjobb "professzort". A MOK minden erőltetett magyarázatával szemben nyilvánvaló, hogy ez a hálapénznek a valódi oka, és nem az orvosok valóban gyalázatosan alacsony fizetését akceptáló "társadalmi együttérzés". Az mifelénk nem létező kategória.

Egy nem régi, szomorú, és a sajtóban már publikált "esettanulmányon" jól lehet érzékeltetni ennek az "egyenlősdinek" az irracionalitását: Történt, hogy egy szívbeteg orvosnőt egy vidéki klinikán kivizsgálták, és megállapították, hogy egy speciális pacemakerre van szüksége. Mivel az kb. 300 000 forintba kerül, be kell tartani a tb által, előírt "hivatalos utat". A törvényes eljárás a következő: a klinika jelzi az "igényt" a tb-nek, a felülbíráló szakbizottság összeül, dönt, és az igényt "besorolja". A doktornő két hónap múlva került volna sorra. Spórolt a tb-nek, meghalt. A férjét csak az háborította fel, hogy annak ellenére, hogy "hivatalosan" - nem a doktornak, hanem a kórháznak kifizetve - szívesen megvásárolta volna az eszközt, ezt nem tehette meg. Mert "hivatalosan" nem lehet befizetni az állami egészségügybe, mert esetleg "jogtalan" előnyhöz jut az a szerencsétlen beteg. Miért van ez így? Mert sérül az "esélyegyenlőség". Gondolom, a halálhoz való egyenlő jog. Mi marad? Hát a hálapénz. A borítékban lévő 50 000, és egy kis mázli esetén a doktor benyúl a fiókjába és előveszi a szükséges gyógyszert, eszközt.

A jelenség általános. Csípőprotézis és csípőprotézis, stent és stent között óriási az ár-, és természetesen a minőségi különbség. Nagyon nem mindegy, hogy mit "vesz elő" a doktor. Nem mindegy, hogy hány év múlva fog kilazulni az a protézis, nem mindegy, hogy egy beteget hányszor kell még életében reoperálni. Ez a lényeg, és nem az egyágyas szoba. A kiválasztás pedig esetleges és "hálapénzzel" nagyon is befolyásolható. Mással nem. Pedig ha - a tényekkel szembenézve - a folyamatot tisztességgel rendezni tudnák, akkor a hivatalosan befolyt összegek visszaforgatásával a fizetőképtelen (vagy fizetni nem akaró) rétegek ellátási szintje is megemelhető volna. Azt ugyanis tényleg és kőkeményen biztosítania kell az államnak, hogy a legálisan megvásárolt szolgáltatási többletek forrása ne mások rovására képződjön.

4. számú axióma

Az orvosok érdeke a hálapénzrendszer fenntartása.

Ez viszont nyilvánvalóan NEM IGAZ! Senki, soha, sehol nem kap olyan olcsón "kiemelt" ellátást, mint a magyar egészségügyben a fizetőképes (vagy a fizetőképesnek látszó) beteg. Nézzük a részleteket!

A össztársadalmi ráfordítás színvonala állandósítja a mindenkori egészségkassza nyomorát. Ez a "nyomor" határozza meg a HBCS értékeket. Ezek elégtelenek a teljes körű, európai színvonalú ellátás biztosításához. Tehát az ellátás vagy nem teljes körű, vagy nem európai színvonalú. Ez közhely. Az állam közel 15 éve adós az alapellátási szint definiálásával. Senki nem tudja, hogy mi az, ami tb alapon "jár" a betegnek és mi az, ami "nem jár". Még mindig nem a színes televíziós különszobáról beszélek, hanem a gyógyítás tárgyi és személyi feltételeinek eltéréseiről. A diagnosztikai lehetőségek, a gyógyítási eljárások, az orvostechnikai eszközök, a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök minősége (és természetesen ára) igen széles alternatív választást biztosít az orvosnak. Nagyon nem mindegy, hogy egy lábtörést konzervatív módon (olcsón és lassan), vagy korszerű operatív beavatkozással (drágán és gyorsan) kezelnek. Egyik sem "műhiba", mindkét esetben a beteg nagy valószínűséggel meggyógyul. Mondjuk, az nem mindegy, hogyan. Van némi különbség abban, hogy egy törött lábú 5 éves gyereket hetekig "húzatnak" (mert olcsó), vagy a műtét után három nappal vidáman (és drágán) kint mankózik a folyosón és a hét végén már otthonában van. Az az érdekes, hogy minálunk az orvosok általában a második, a kórházak gazdasági igazgatói az első verziót preferálják. Azt viszont senki nem tudja (nem akarja) deklarálni, hogy melyik eljárás az, ami JÁR. Tehát a betegnek elemi érdeke, hogy a döntést befolyásolja. Mivel? Hát természetesen pénzzel. A doktornak csúsztatott tízezer forinttal meg tud venni magának egy százezer forintos többletszolgáltatást. Ez aztán a jó buli!

Egészen más probléma a személyi feltételek befolyásolása. Nagyon nem mindegy, hogy az esedékes műtétet az európai hírű professzor, vagy a jövőre szakvizsgázó rezidens végzi el. Melyik jár tb alapon? Ki tudja?

5. számú axióma

Az orvosok irreális anyagi követeléseket támasztanak.

A sajtóban olvasom: "Napjaink aktuális (ál )közgazdasági kérdése, hogy csakugyan megszűnne-e a hálapénz, ha négyszeresére emelnék az orvosok fizetését? Könnyű belátni, hogy nem. Ha ez így lenne, akkor az a sebészorvos, aki napi két műtétjével (ötvenezer Ft/műtét) havonta kétmillió forint hálapénzt kap, már nyolcszázezer forint után azt kellene mondja, hogy köszöni, de nem fogadja el. De nem mondja. Sőt."

Sőt. Meg huh, meg ej-ha is. Ehhez azért lenne néhány megjegyzésem:

- Honnan tetszik azt olyan biztosan tudni, hogy ki mit mondana, ha ...? Kipróbálta már valaha valaki is az elmúlt 50 évben, hogy mi történik akkor, ha - no nem négyszeres - csak úgy szimplán "kvázi tisztességes" bért adnának az orvosoknak? Szerintem nem.

- Ha így van, ahogyan itt írva vagyon, sőt ez a modell általánosnak is mondható, akkor nem lenne célszerű teljesen megszüntetni az orvosok állami fizetését? Minek az nékik egyáltalán? Csinálják már az egészet hobbi alapon.

Komolyra fordítva: ismerek olyan 15 éve az egészségügyben dolgozó sebészt (traumatológust, megjegyzem az is orvos) aki naponta átlagosan 4-6 órát tölt a műtőben (kettő-négy beteget operál meg egy "műszakban"), és még életében hálapénzként nem hogy 50 ezer forintot nem kapott, hanem még 10 ezret is csak két alkalommal. A napi átlagos paraszolvenciával megkeresett jövedelme kevesebb, mint 2000, azaz kettőezer forint. Azt is csak mostanában, mert az egyetem elvégzése után a szakmában eltöltött első 10, azaz tíz évben még a napi kávéjára sem telt belőle. A havi bére (most az emelés után) 142 000 forint. Gondolom, ki kellene próbálni, hogy mit szólna egy négyszeres fizetésemeléshez. Szerintem rá lehetne beszélni, hogy lemondjon a havi nettó 40 000 forintnyi hálapénzéről.

Ha vannak - én nem hiszem, de tegyük fel, hogy vannak vagy hárman - Magyarországon olyan orvosok, akik havi kétmilliót kaszálnak, akkor a négyszeres fizetésemelés után el tudok képzelni olyan módszereket, amivel meg lehetne gátolni a "szaktevékenységüket".

Tulajdonképpen meg mindegy, hogy valaki közgazdász vagy (ál )közgazdász, azért nem ártana, hogyha már az egészségügyről ír cikket, akkor rászánna némi időt, hogy tájékozódjon (vagy legalább gondolkozzon).

"De tényleg miért nem emelik EU-szintre az orvosok fizetését, miért marad el ennyire az EU átlagtól az orvosok keresete? Hát, azért mert mindnyájunké ugyanígy elmarad. Mert az ország gazdasági teljesítménye elmarad az EU átlagtól. Akkor természetesen együtt jár, hogy a keresetek is elmaradnak attól" - olvasom ugyanott.

Teljes félreértés. Kit érdekel az EU átlag! Ismerek olyan európai színvonalon dolgozó elismert sebészt, aki bőven kiegyezne azzal, ha a jövedelme (a hálapénzt is beleértve) megközelítené a kórházban működő büfé tulajdonosának a jövedelmét. Sőt, a legtöbb két-három szakvizsgás kórházi orvos oda lenne a boldogságtól, ha az ügyeleti órabére elérné akármelyik hidegburkoló felszámított órabérét.

A televíziók hírolvasóiról nem beszélek. (Na ja. Az érdekérvényesítés.)

No és mi a szerző által javasolt megoldás? Hogyan lehet megszüntetni ezt az ocsmány hálapénzt: "Az orvosi ellátásról - meghatározott tarifa szerint - számlát ad ki az orvos, amit a beteg kifizet, s a pénzt majd számla alapján visszaigényeli az egészségügyi pénztártól: könynyű belátni, hogyha a beteg a műtétért és az ellátásért fizet, mondjuk 180 ezer forintot, nem fog hálapénzt adni."

No, nézzük:

- "Meghatározott tarifa szerint". Tessék nekem már megmondani, ki fogja meghatározni ezt a "tarifát"? Az egészségbiztosító. Aki végül is nem más, mint maga az állam, végső soron a vevő. Az ötlet briliáns. Vezessük be mindenhol, az ABC-ben, az autószerelőnél, no meg a fodrásznál is! Mennyivel olcsóbb lenne az élet. Akármit vásárolok, én, a vevő fogom meghatározni a "tarifát". (Most arra ki se térek ki, hogy a rendes magyar szóhasználat szerint jobbára milyen szolgáltatást nyújtó lányoknak szokott "tarifája" lenni. Normális helyeken, a piacion a dolgoknak ára van. Ja, és az orvosi tevékenységnek meg honoráriuma.) Ráadásul, ha az árakat nem a piac, hanem az állam diktálja, hát ez az a rendszer, amit jó sokáig mifelénk szocializmusnak hívtak. Akkor se vált be. Most se fog.

- Az orvos a "teljesítménye" szerint fog keresni? Sok műtét, sok pénz alapon? Normázni fogják? Bevezetik az accord-bérezést? Vagy ő csak számlát állít ki, a kórház meg kasszíroz?

- "Számlát ad ki az orvos". Miért az orvos? Miért nem a kórház? Kivel van a beteg jogi kapcsolatban? Kinek van ellátási kötelezettsége: az orvosnak vagy a kórháznak? Ki dönti el, hogy ki operálja meg a beteget? Csak a "nagynevű professzorok" fognak ebben a rendszerben műteni? Ha a beteg "felkér" valakit, akkor az illető köteles azt elvállalni? Esetleg akkor is, ha nem is ért hozzá?

- A számlában a valós költségek kerülnek feltüntetésre, vagy fikciók? A számlában külön soron fog szerepelni az orvos(ok), a műtős(ök), a nővér(ek), a gyógytornász(ok), és a liftes(ek) munkadíja? Mi van akkor, ha a beteg elszégyelli magát, ha az állam által nyújtott tényleges honoráriumokat meglátja?

"Rövid idő alatt kialakul a betegek 'számlaérzékenysége', aligha fogják elnézni - a mai gyakorlatban szinte általánosnak tekinthető - el nem végzett szolgáltatások felszámolását."

Ez a téma jellemzi a magyar média és az egészségüggyel foglalkozó újságírás tömény rosszindulatát és hozzá nem értését. Ez a kedvencem. Nézzük:

- A sajtó hónapok óta visszatérő témája azoknak "a csaló orvosok leleplezése", akik jogtalan előnyszerzés érdekében nem átallnak hamisan kódolni. Így az "el nem végzett szolgáltatások felszámolásának" a bűnét követik el. Ennek a médiaheccnek nem lehet más célja (és főleg eredménye), mint hogy lejárassanak egy jobbára tisztességes szakmát.

- Ha "tényfeltáró" újságírók csak egy picit utána járnának a dolgoknak, akkor pontosan tudnák, hogy ez az egész "csalás-ügy" egy marhaság. A doktorok személy szerint nem érdekeltek abban, hogy menynyi HBCS-pontot teljesítenek. Fix fizetésük van, és az szemernyit sem változik attól, ha 10 vagy 1000 "pontot" vakarnak össze egy adott idő alatt.

- Az viszont igaz, hogy a HBCS-értékek köszönő viszonyban sincsenek az egyes ellátások tényleges ráfordításival. Vannak a kórházban "jól tejelő" szakmák, és vannak "tömény ráfizetések". A biztosító maga szólítja fel az intézeteket az úgynevezett "keresztfinanszírozásra". Mi is ez? Az például, amikor a kitűnően "fizető" vesedialízis bevételeiből tartják fent a totális ráfizetéssel dolgozó traumatológiát (már ha még nem privatizálták ki az előbbit). Vagyis mi történik? Hát az egyik betegen "behozott" pénzből igyekeznek valahogyan tisztességesen ellátni egy másik beteget. A csalók.

- Az egész HBCS-rendszer, a maga "lebegtetett" pontjaival úgy rossz, ahogy kitalálták. Mikor is lenne valami értelme egyáltalán a teljesítményfinanszírozásnak? Akkor és csak akkor, ha szűk lenne a kórházi kapacitás, és az állam a nagyobb "fekvőbeteg-forgalmat" akarná preferálni. Mi mostanában a miniszterek legnagyobb gondja? Hogy "túlpörög" a kórházi rendszer. Vajh miért?

Így mehetnék végig mondatról mondatra. Nem teszem, mert unom.

Magyar Orvos 2004;12(3):20-22 Melania Kiadó

Sziasztok!
igen, nehéz kérdés, és ahány szereplő, annyi igazság. Mert mindenkinek igaza van,
valamennyire . . .
Én egyébként támogatom a biztosítás rendszerű szolgáltatásokat. A kórház igenis mondja meg, mi mibe került és eszerint fizesse meg a TB vagy magán biztosító az ellenértéket. És én is eldöntöm, hogy miért vagyok hajlandó többet fizetni. Pl: ha nem akarok végigülni a kórházi rendelésen órákat, elmegyek a magánrendelőbe és kifizetem. Szerintem ez mindenki számára OK. Ha úgy érzem magasabb ellátást igényelnék fizessek több díjat a biztosításban. Valahol a nyugdíjban is így van, nem. Ha több járulékot fizetsz, magasabb a nyugdíjad. Persze van aki nem tud többet fizetni, de erre még mindig lehet alapítványokat és egyéb hasonló segítségeket igénybe venni.
Kíváncsi vagyok mit gondoltok a néhány éve indult egészségpénztárakról. (pl.: www.evgyuruk.hu)
Én most majd kipróbálom a terhességem alatt, hogy is működik ez a kórházaknál.
Az orvosom szóban egyetért, ő szívesen ad számlát arról, amit neki fizetek. Hát majd meglátjuk a gyakorlatban.

várom a hozzászólásokat
Szilvi

Sziasztok!

Csináltam egy kismamáknak szóló honlapot. Ha van kedvetek nézzetek be hozzám. www.kismamalap.gportal.hu Köszi!

Sziasztok!
Még nagyon "ifjú"vagyok itt.Két gyermekem van.A 8 éves lányomat amikor szültem volt fogadozz dokim.Nála is szültem.Naqgyon elégedett voltam vele,kedves volt közvetlen és bármikor,bármivel fordulhattam Hozzá.Szülés után minden nap legalább 3-szor jött hozzám is és megnézte a babát is legalább 1-szer.A legnagyobb meglepetés azonban a haza menetel elötti utolsó vizsgálatnál ért.Mint mindenki én is vittem a borítékot,amit szinte megbántva adott vissza ezzel a felszólalással:Költse inkább a kislányra!A fiamat egy másik kórház másik orvosánál szültem.A hozzáállása az orvosnak itt is ugyan olyan volt.Neki is odaadtam a pénzt(ő el is fogadta),de úgy éreztem meg is érdemli.Olyan ellátást kaptam amilyet vártam és itt most nincs szó semmi extráról,hanem inkább az odafigyelésről és a lelki dolgokról.Most visszaköltöztünk a szülőhelyemre.Mint lelkiismeretes nőhöz illően mentem rákszűrésre az első szülészemhez,aki élből leteremtett,hogy miért nem jártam Nála 5 éve.Győztem magyarázkodni,hogy közben én nem itt laktam.Most tervezzük a 3. babát és Őt is nála fogom szülni(ha lehet).Rémélem nem csak nekem volt ilyen szerencsém a két dokival,bár hallottam elég riasztó történetet is.Ha a 3. szülésemre is sor kerül akkor is odaadom a dokinak a pénzt,mert ha olyan figyelmet kapok amilyet szeretnék,akkor úgy éezem megérdemli.Főleg ha nem ő az ügyeletes orvos,hiszen akkor azt az időt a családjától veszem el.

Kedves anyukák és csemeték!
Fiatal iparművészként gyerekszobák meseszép kifestését vállalom!
Ha bizalmat kapok, kedves figuráimmal megtöltve, meséssé varázsolom gyermeke szobáját, segítek megvalósítani álmait elképzeléseit.
Kifejezetten egyedi elképzelések megvalósítását tervezem, saját figuráimmal karaktereimmel dolgozom, Walt Disney-t ha lehet szeretném elkerülni...


A szoba adottságait az ön elképzeléseit, álmait figyelembe véve arra törekszem, gyermeke a legnagyobb örömét lelhesse leendő szobájában.



Rólam és a munkáimról itt lehet egy kicsit többet megtudni:

http://www.babaszoba.hu/forums/topic?tid=199434