Sziasztok!
Előbújok olvasó üzemmódból!
Szilvi, Kinga:
Kezem, lábam csuriban! Minden OK. lesz!
Új meló:
Eddig egész jó. Most élvezem a nyugalmat (az előző munkámhoz képest ez nagyon nyugis! Kíváncsi leszek meddig). Reggel bemegyek, a főnök nem lóg a nyakamon - persze időnként megereszt egy "ellenőrző" telefont, de ez még elviselhető (meg hát valljuk be igaza van, végülis nem azért kapom a fizkót, hogy a lábamat lógassam.) Amíg nem akad konkrét munka, addig próbálom elütni az időt. Ma pl. a számítógépeket raktam rendbe. Észrevettem ugyanis, hogy nagyon lassúak. Kicsit jobban megnéztem és kiderült hogy a víruskeresők (enyhén szólva) régestelen régen lejártak (az egyiken 2007-ben, a másikon 2006-ban, a harmadikon 2008 márciusában volt utoljára frissítés). Így gyorsan leszedtem és raktam fel újat! Nagyon büszke voltam ám magamra. Aztán összeraktam még egy számítógépet. Szóval elvoltam, mint polcon a befőtt. Jah, és angolul beolvastam egy levelet a telefonba a főnökömnek (Roppant, jól esett, hogy ha nem is értem mit mondok neki, de legalább - hellyel, közzel - helyesen ejtettem ki a szavakat.)
Kollégáim nagyon nincsenek. A főnök felesége van, aki szintúgy nem nagyon tud semmit, mint én. Annyi előnyben van, hogy ő egy hónapja - próbál - dolgozik a cégnél, tehát van ami előbb jut eszébe, mint nekem. De ma nagyon kreatívak voltunk. Előállt egy probléma, konkrétan az, hogy telefonáltak Záhonyból, hogy lassan megérkezik négy vagon műtrágya, csak éppen nem tudják, hogy mit kezdjenek vele, mert nem rendelkeztünk róla. Hát még a jó Istent is felhívtam, de végül is kibogoztuk Szilvivel, hogy mit keresnek rajtunk. Főnök feleségén kívül, meg csak a könyvelő van, de ő is új, tehát csak össze kell szoknunk!