Kiemelt témák

Betti!
Elvileg az orvos ad zöld utat az összebújáshoz, ha mindent rendben talál..hát nem tudom nálunk mikor lesz valami..valahogy nem úgy gondolok rá..attól voltak mindig olyan szépek az együttléteink, mert mindig hittük, hogy ebből most baba lesz..
most meg..áh..a férjem se nagyon mondja ám..

Hát igen én is nemsokára szülnék..anyu mondta hogy valamelyik nap elsírta mgát, ahogy közeleg a szülés időpontja..most már neki is hiányzik..

igen a császár miatt kell idő..
Tegyek fel képet a haasamról???Segít a fogyókurában, mert akkor a héten már nem éhezel meg..
Másik topikban láttam pocakfotót..nálunk ez is más...

Tünci, kép nélkül is el tudom képzelni, erre a részletre általában nem figyelnek oda az orvosok.

Ajaj, most mutattam meg a férjemnek, hogy csináltam Franciskának gyertyát. Hát ebből még baj lesz. De teszek rá, én így érzem, hogy ez nekem fontos volt és kész.

Összebújással én is várok még a dokiig, csak most még olyan furán gondolok rá.
Megyek nézni a Feleségeket.

Tünci, azt a negyven valamennyi ezret postázzák, vagy egy papírt arról, hogy megszüntették a babakötvényt?

Ritka az ilyen orvos sajnos.
Az enyém csak annyit mondott, hogy hallotta mi történt. De, azt, hogy még gondolkozzon is rajta, hogy vajon ő vagy a kórház cseszett e el valamit, azt aztán végképp nem feltételezem a nőről...
(megjegyzem, hogy az egyik legynagyobb bababarát kórházban szültem pesten)

Először nekem is 18 hónapot mondott az új orvosom. Aztán megállapodtunk fél évben
Június végén szültem császárral, és olyan január vége-február vége környékén szeretnénk próbálkozni, az meg már kb. 8 hónap.

Tünci, de jó, hogy túl vagy rajta
Menstruáció elmúlt mára?

Ha gondolod tegyél fel képet, legalább megnézem, hogy hasonlít e az enyémre:) csak függőlegesen.

Mi is a 6 hét letelte után bújtunk össze.

Feleségeket én is nézem, dr. House-t csak fél szemmel tekintgetem:)

Boboka!
igen a pénzt postázzák..
úgy néz ki elmúlt a bajom, orvos mondta a vizsgálatkor, hogy valami kis maradék még van..
Hát én tényleg nem is merném a próbálkozást hamarabb..arra gondoltam, hgoy a placenta mellső fali mélyen tapadó volt, méhszájra lógva..ha most ilyen lesz, ráadásul a hegen tapadva??
meg csak számít a hegszétválás miatt, hogy a hegesedés milyen vastag a méhen..nem tudom..de tényleg, ahogy ma is elment a férjem dolgozni..egész nap alig beszéltünk..lehet hgoy már nem is lesz kivel babát vállalni..

Tünci, ne butáskodj, ne mond ilyeneket. Vannak rosszabb napok/hetek, de lassan hidd el jobb lesz a kapcsolatotok.

Hát azon gondolkodtam, hogy attól, hogy elkezdünk próbálkozni, még nem biztos, hogy egyből összejön. Meg függ attól is, hogy mennyire leszek stresszes a melóhelyen stb. December környékén is azért jött össze szerintem tavaly, mert kicsit lazítottam a tempón, meg nem idegeskedtem annyit.

Hát ez a kincstár ügy jó hír, már amennyire az lehet. Ilyenkor mindig úgy érzem, hogy nem akarok a picikémen meggazdagodni, ez a pénz neki járna, ha nagy lenne. De inkább fogjuk fel pozitívan

Sziasztok Lányok!

Én 37 évesen vesztettem el babámat és 38 évesen szültem a fiamat. Tehát van időtök, nagyon fiatalok vagytok .
Nekem is fél év várakozást mondtak a dokinőm, de 2 hónapra rá pozitív lett a teszt, hozzáteszem.. óvszer. Tökéletese problmamentes terhesség volt. Persze ez nem jelenti azt, hogy így kell csinálni, biztos megéri minél többet várni, de előfordult és minden rendben lett.
Tünci tegyetek a kapcsolatotokért a férjeddel, mindketten nehéz időszakban vagytok. Neki is nehéz, de másképp. A férfiak nem tudnak mit tenni a tehetetlenséggel, ő arra teremtettek, hogy mindent megoldjanak, vigyázzanak az imádott nőre, de ez az a helyzet volt amikor tétlenül nézik a szenvedésünket. És ezzel nem tudnak mit kezdeni. Forduljatok egymás felé és ne egymás ellen.
Mindenkinek szép estét!

még azt akartam elmondani,hogy anyu ma találkozott a kolleganőmmel ,akivel nagyon jóban voltunk..anyu elmondta neki, hogy az interneten fórumozok, hogy ott találtam segítséget..
erre a kolleganőm:nem hiszi hogy ez segít,csak rosszabb...és különben is nek iis meghalt a férje és nem lehet vALAkit ilyen sokáig gyászolni(csak megjegyzem mesélte hogy akkor már rég szeretőt tartott) és különben is nem érti mért kellett hazahozni eltemetni, sokkal jobb lett volna ott hagyni...
Ezekután képzelem, hogy a többiek is miket beszélnek a hátam mögött..
Most úgy érzem, ha bárki nekem ilyet az ercomba mond, azt minimum leüvöltöm, de ha éles lesz a szitu én olyat beverek neki, hogy belebambul...
Komolyan, hogy lehet ilyet mondani???
Had döntsek már én erről!!!
Milyen jogon ítélkeznek???
Nagyon rosszul esett..vele még kifejezetten jóban voltam..

Betti még annyit, hogy nem hülyeség arra gondolni, hogy ott jött ki a baba és most meg... Ezért is kell kivárni a minimum 6 hetet, de ha utána sem nagyon megy, akkor várni és szép lassan neki állni a "dolognak" hiszen arra is fel kell készülnie az ember lányának. Türelmesen, beszélni a félelmeidről és szép lassan elmúlnak a fura gondolatok, amik igazán helyénvalók.

Köszönöm Leda a bíztató szavakat..
Én is tudom ,hogy nehéz a férjem nek is..az van, hogy amikor ő probálkozik, akkor én begubózok és amikor én lennék nyitott, akkor meg ő van lesüllyedve..nagyon nehéz, mert én is szeretnék kicsit lazítani már, könnyű szívvel szeretni Őt, mint eddig..de Ő sem úgy érez most irántam, ezt biztosan érzem..szerintem várja hogy elmúljanak a rossz érzései..

Tünci beszéljetek erről is. Sok probléma megoldásának a kulcsa a kommunikáció. Tudom, hogy építkeztek most, de nem lehet esetleg egy hétvégén, egy éjszakára elmenni valahova nem messze a közelben, de nem otthon, a telefonokat kikapcsolva együtt lenni? Most nagyon szükségetek van egymásra, jobban mint bármikor és fognotok kell egymás kezét, még akkor is ha könnyebb a befeleforduás, de Viola elvesztése mindkettőtőket érint.

A kolléganőd beszólására rá se ránts, nem éri meg "ilyen" emberek véleményém mérgelődni. Meg kell tanulni egy vállrángatással odébb állni és szelektálni.

Tünci! örülök, hogy a doki mindent rendben talált. Imádnivaló az ilyen ember. Miért van belőlük olyan kevés??????
A férjed miatt ne aggódj. Nem lesz semmi gond. November1től lassan visszaáll neked is régi rend. Persze nem leszel már olyan mint rég de az hogy mosolyogni fogsz és mesélni valami másról mint Violáról neki is reményt ad majd.
Az egy évet én is ajánlom kivárni. Bár van egy ismerősöm, akinek 3(!!!) hós volt a fia, amikor megtudta tesó érkezik. Védekezett, spirállal de volt közben egy tüdőgyuszija és antibiót kapott. Az pedig levitte a méhében a spirál által mesterségesen fenntartott gyulladást is és nem csak a tüdőgyuszit. Lényeg h az első gyerek csaszi lett 22 órás vajúdás után. És a heg még ki sem fehéredett, már jött a tesó. Nagyon megijedt. Féltette magát, a babát és a kisfiát. Lényeg a lényeg, a tesó (kislány) egészségesen megszületett. Most 2 éves. Már a 3. gyereken munkálkodnak. Persze neki ott volt már egy baba és ezért nem aggódott annyira h megmaradjon a másik. Nekem sem ajánlották csak min. egy év után. Még mindig félek tőle. Azt hiszem.....lassan belevágunk mert félek h a házasságom rámenne.....de csak ezért. Szeretem apát nagyon nagyon. Nem akarom elveszteni. De érzem neki fontos már egyre jobban...majd meglátom.

lakás: a mi lakóparki lakásunk olyan csendes, hogy múltkor mikor anyum itt aludt azt mondta h hallkabb mint a családi házuk. Egy nesz sincs. Pedig alattunk és felettünk is gyerekesek laknak. De minednki tök kúltúrált. És a legjobb bennük, hogy amikor megtörtént a dolog nem kerültek mint egy leprást. Sőt. Becsöngettek h csak egy kedves szót akartak hozzám szólni és ha valamit szeretnék (akár kenyér kéne) nyugodtan szóljak, hoznak). És sírjak csak mert segít. És 2 hónap után is azt mondták sírjak ha kell. Ők voltak az egyetlenek akik nem várták tőlem h lépjek már túl. A legjobb, egyszer semmondták lesz másik. Mintha összebeszéltek volna.

tünci: nekem is beszólt egy ismerős. Soha életemben nem ütöttem meg embert....de akkor igen... Azt mondta h minek rinyálok, hagyjam már abba, szüljek másikat és majd megtudom milyen car mikor éjjel nem alszok, meg lecarja a gyerek a ruhám...stb. Mondtam neki én nem így látom és hagyja abba mert nagyon nem vagyunk egy véleményen. Mire ő elkezdte a babát gúnyolni...hogy jobb ez így neki m ert egy hülyegyerek lett volna tutira és legalább nem lesz gáz neki....és mondott még egy két dolgot...Mondtam h hagyja abba és elmentem onnan, mire megfogta a vállam, hogy ne izéljek mert ez a z igazság....erre akkor pofont vágtam le neki, hogy megszédült. Magam is megdöbbentem. pláne hogy ez pár hónapja volt, tehát mikor már azt hittem a legnehezebb részen átjutottam. nagyon cemét a kolléganőd, de sztem ez csak őt minősíti és nem hinném, hogy a többiek a munkahelyen is így gondolják.

sztem is beszéljetek a dologról. Egyet értek lédával tünci..

megyek is aludni mert velem lesz tele az oldal. Holnap estefelé benézek de iszonyú nagy a hajtás a melóban.... csak későn esek haza...

Manomano!

Nem is értem magam, annyira kettős érzésem van..
szörnyen félek egy újabb kudarctól, rettenetesen..
Mégis minden vágyam hgoy mostmár a karomban tarthassak egy édes szuszogó babát..és a férjem is akarja..bármi játszódik is le a fejében ,érzem hogy nem marad velem, ha nem lesz babánk..átéltünk már sok mindent, ismerem őt..
Egy éve, amikor még úgy volt hogy talán sosem sikerül, megkérdeztem tőle, velem marad e ha miattam nem lehet baba?azt válaszolta, hogy ő elsősorban engem szeret..aztán nekem szegezte a kérdést, hogy én vele maradnék e, ha miatta nem lenne...nem tudtam azonnal igent mondani..nekem egy kisbaba volt a mindenem..
most pedig fordult a kocka..
Ki tudja mi lesz..szeretem őt, de elég e ez????

akkor szép álmokat mindenkinek.

Leda, neked is császárod volt? Lehet, hogy már írtad, bocsi, ha nem emlékszem, de annyit termeltünk az elmúlt napokban, hogy kb. két óra lenne, mire visszaolvasnék:)

Manomano, tiszta szívemből gratulálok amiatt a pofon miatt Remélem észhez tért az ismerős, és abbahagyta a hülyeségeit. Meg nézném őt, majd ha baromi öreg lesz, és már nem tud magáról, és lehülyegyerekeznék, akkor mit szólna

Tünci, tök jó úton haladsz, látod, már tudsz olyat is mondani, hogy minden vágyad, hogy már a karodban tartsál egy babát. Ez így is lesz az tuti

ma egész nap erővel visszatartottam a sírást, most meg triplán kijött..úgy félek..mostmár mindentől..
mi lesz ha nem lesz baba?
mi lesz ha lesz?
hogyan alakul a férjemmel?
a munkahelyemen mi lesz ha valakit felképelek?

szép csendben kisírdogálom magam, aztán csak elálmosodom..
holnap megyek a másik dokihoz reggel..

Szia Tünci, itt vagy még?

igen, itt..
Neked így nem lesz pihi..
Tényleg hogy bírod két pici gyerekkel..na meg a suli is..le a kalappal..

Sejtettem, hogy valami baj lesz veled, mármint sírás, szomorúság... Sírsz még mindig?

Milyen dokihoz mész holnap? Férjed most épp mit csinál? Egyedül vagy?

Szia Tünci!
Láttam még vagy, gondoltam átnézek ide is. Örülök, hogy már itt tartasz. Csatlakozom én is az előttem szólókhoz. Kapaszkodjatok össze a férjeddel és beszélj neki sokat-sokat az érzéseidről. Viola mindkettőtöké és a gyászotok is közös, együtt kell túlélni.

Sok ember meg annyira kegyetlen!!! Biztos, hogy nem éltek át hasonlókat. A másik meg az, szülés után a boldog kismamik is depisek (én is az voltam), aki meg elveszti a babáját az meg nyeljen egyet és másnaptól menjen minden a régiben???

Tünci, nem írsz, remélem, nincs semmi baj. Én még itt leszek, ha gondolod, írjál csak, néhány percenként frissítek. Beszélhetünk még picit...

Hettuli, a második bekezdésedben foglaltak még eszembe sem jutottak. Milyen igazad van.


Kisanyácska

Kisanyácska!
Írtam privit,még nem olvastad..

Nézem...

Privi ment.

Találtam pár hotelt. Mondjam? Vagy majd holnap inkább?

köszönöm a bíztatást,egyedül megyek egyelőre...a hotelt majd holnap,lefekszem, kimerültem..jó éjt

OK, aludj jól, már amennyire lehet... Jó éjt.

na még egyszer leírom, mert az előbb elszállt...
a férjem netezett eddig, most jutottam csak a géphez

lassan megyek aludni, holnap többet írok

Tünci, nem vagy egyedül És remélem a holnapi doki is rendes lesz, majd arról is írj légyszi
És sírj, amennyi csak jólesik, nem kell, hogy akár egy másodpercig isrosszul érezd magad miatta.

Kisanyácska, tényleg, hogy bírsz ennyi mindent? Hogy haladsz a jogsival?

Majd leírom a nagy titkot...

Vezetni meg holnap megyek, milyen jó, hogy már nem csak az a veszély áll fenn, hogy a fáradtságtól egy autó elé zúgok, hanem az is, hogy én csapok el valakit kocsival.

Bocs, rámjött az irónia, bekavar a pasi-ügylet. Majd leírom azt is, de ott én várom a nagy titkot. Pl. Jean-Marie Émile Lacan A fallosz jelentése című művétől. Bocs, ma kaptuk mint kötelező irodalmat.

Na, nem rontom tovább a levegőt, elpályázok aludni. Tényleg jó éjt, huszonötödször!

Vagy folytathatnám a könyvcímeket:

Aki van, kíván.
A nagy Másik nem létezik.
A vágy filozófiai felfedezése.
Az analitikus pozíciója.

Kell ez nekem? Mindegy. Már látom, ami kell, az az ágy. No de mi célból??


Kis

Huh! Visszaolvastam az elmaradásaimat. Kösz, Kisanyácska, most is annyi minden kavargott a fejemben. De szinte mindet elfelejtettem. Illetve az még megvan, hogy tuti kell neked ez a kapcsolat????

Meg én a műtét előtti éjjelen egyre jobban görcsöltem, véreztem. Rohangáltam a wc-re. Mivel délután a doki elhajtott, amikor beszélni akartam vele, még az éjszakás nővért sem volt kedvem zavarni. Pedig nagyon aranyos volt. Csak dőlt a vér, fájt, fájt és egyszer csak kicsusszant valami. Tudtam, hogy már nem élt akkor a baba, hiába mondogatta a nővér a pozitív gondolatok erejét blablabla... De én nem is tudom, hogy nem vettem-e ki a wc-ből. Tényleg nem emlékszem, csak arra, hogy majdnem üvöltöttem és néztem... A kisbabám! Reggel meg az uh-n a doki (alig tudtam a görcsöktől lemenni) belenyomta izomból a vizsgáló fejet a hasamba és mondta, hogy minek jöttem, kicsit meg van nagyobbodva a méhem, de üres. ÜRES!!! Na itt sem néztek bele a papírjaimba nekem sem. Mondom pont ez a bibi, neki kéne megerősíteni, hogy elhalt magzat. Jaaaa! Szóval az én kisbabám sorsa ez lett... Nem tudom melyik a jobb. Olyan, mintha kicseleztem volna őket, mert semmi szövetmaradványt nem találtak. Mintha ott sem lett volna soha.

Ja ez onnan jutott eszembe, hogy lomtalanítottunk és megtaláltam a zárójelentésem és az ultrahang képet. Férjem rögtön mondta dobjam ki! De nem tudom! Mondtam is, hogy minden orvosi papírom megvan. Még kisgyerekkori is, akkor ezt miért is dobnám ki??? Úgyhogy maradt.

A másik meg, a baráti társaságban én lettem először kismami. Amikor jött a baba egy másik párnál nekünk meg sem mondták. Ott voltunk és a férjem viccelődött, hogy nem kaptak kedvet??? Mert mi szeretnénk lassan próbálkozni újra. Erre ők meg ja, most megy a 12 hetes vizsgálatra. Na előttem elsötétült egy pillanatra minden. Pedig azt hittem ezen már túl vagyok!

Azt hiszem a férjem is engem sajnált igazán. Amiért szenvedtem...

Késő van már. Ma nagyon felidegesítettem magam, ilyenkor ide menekülök. De nem tudom abbahagyni az olvasást soha. Hiába van kisfiam, az az üresség érzés és egyedüllét emlék soha nem hagy el. Azt hiszem én nem voltam akkor felkészülve az anyaságra. De ez felnyitotta a szemem.

Na meg amikor másodszorra voltam várandós összefutottam valakivel, akinek meséltem, hogy "elvetéltem" és most másodszorra várok babát. Jaj, vigyázz magadra, nehogy eless ebben a csúszós időben. Ja tényleg, milyen igaz. Erre nem is gondoltam. Hazaérve a kapuban akkorát zunyáltam, majd a fogam törött ki. Mondom erről ennyit! Lehet ez a vég! Szerencsére nem így volt, de ez jellemezte az egészet. Jaj nehogy és ... Ilyenre tuti lehet számítani!

Megyek eszem/alszom. Még nem tudom milyen sorrendben.

Jó reggelt éjszakások!

Lassan készülödöm..nem mondom hogy nem tudnék aludni..miután elköszöntem még e-mail-eztem a férjemmel, vígasztaltuk egymást, aztán még beszélgettünk, sírtunk anyuval..nam mondom ,hogy nme tudnék még aludni..
Hettuli,látom a másikban is jelen voltál még fél négykor is..

Szomoru, amit leírtál..látni úgy, ahogy leírtad..rettenetes lehetett. meg tényleg időnként az orvosokról hajmeresztő dolgokat írunk..álmodtam az én orvosommal.olyan jó, hogy vele úgy volt, ahogy..már nem bírtam volna ki, ha másképp viselkedik.

Sziasztok!

A topic elején már írtam nektek, bár nem hiszem, hogy emlékeztek rám.
Röviden: egyik ikerbabámat a 10.héten elvesztettem, a másik egészségesen született, de egy hónaposan súlyos beteg lett, majdnem őt is elveszítettem, de szerencsére azóta meggyógyult.

Rendszeresen olvasom a topicot, mindig megkönnyezem. Sokat gondolok rátok, gyújtottam gyertyát a babucikért és imádkozok értük. Szerettem volna itt a neten is gyújtani, de nem tudom hol lehet

Mellesleg én is depressziós lettem, rettegés lett az életem, mikor betegszik meg megint a lányom. Rengeteget sírtam, talán a környezetem nem is értette, úgyhogy sírjatok csak ti is, amennyi jólesik...

Üdv:Judit

"Két csillag ragyog az égen, egyek ők már nagyon régen. Szeretlek, suttogják váltig, te vagy az egyik, én pedig a másik"

Jó reggelt!

Hűha, volt ám itt mozgás éjszaka! Ti sem tudtok jól aludni, kavarognak az érzelmek.... Milyen rossz ez.

Tünci, hogyhogy menned kell még másik dokihoz is? És hiába mondja a kolléganőd, hogy hülyeség a fórumozás, és nem segít csak rosszabb, szerintem te is úgy látod, hogy itt mi magunk közt lányok a fórumban sokkal jobban el tudunk beszélgetni, mint a meg nem értő fizikális környezetünkkel. Szerintem.

Boboka, igazad van abban, hogy attól még, hogy lejár a várakozási idő, még nem biztos hogy egyből összejön a baba. Nekünk júliustól lehet próbálkozni, tessék itt van szeptember közepe, és sajnos ma reggel megint megjött......a fene egye meg.
Vagy csak türelmetlen vagyok? Azt hittem, a sors kegyes lesz, és elsőre sikerül a baba. Pedig az én angyalkám sem jött egyből, 1 év 2 hónapot próbálkoztunk, mire beköltözött a pocimba, már pont el akartam menni egy meddőségi központba, már majdnem időpontot kértem, mikor azért akkor reggel csináltam egy tesztet, és...
Sajnos, a munkatempón lazítani nem tudok, mert akkor nem lesz állásom. Pedig fáradtak vagyunk nagyon. Sokszor beszéljük a párommal, hogy le kéne higgadni, nem mindig rohanni, több összebújás stb., de mindig valami közbejön. Sajnos többfelé szakadunk a kötelezettségek miatt, mhelyek, családi gondok pl. beteg idős szülők vannak stb.

Manomano, nagyon bunkó az az ember, aki neked így beszólogatott. Utálom, gyűlölöm, amikor anyák arról panaszkodnak, hogy meeekkkkora nyűg az éjszakai 2-3 óránkénti etetés, kakis pelenkacserebere, üvöltő csecsemő. Hát kösz szépen, szívesen bevállalnék most ilyen nyűgöket, mert az azt jelentené, hogy él a kisfiam, és itt van köztünk!!!! Most lenne kb 4-5 hónapos. Azért jövünk el GYED-re, hogy neveljük, ápoljuk a kicsinket, olyankor ez a "munkánk"' és nem nyűg. Kövezzen meg, ha valaki nyűglődő anyuka beleolvas, de kijött belőlem, sorry.....

Most ennyi tellett tőlem, majd még bekukkolok délelőtt.

Mindenkinek kellemes napot, öltözzetek jóóóól fel, reggel 6 fok volt csak, mikor kilestem a hőmérőre......

Jó reggelt mindenkinek!
Tünci örülök neki, hogy mindent rendben talált a doki. Hihetetlen hogy milyen lelkis dokid van, ritka az ilyen orvos. Nekem ugyebár vetélésem volt és műtöttek, de nekem is meg kellett várni a házas élettel a hat hetet. Szerintem nem jó packázni a természettel, legalább is mi eléggé paráztunk hogy nehogy valami gond legyen, ha türelmetlenek vagyunk, így ki is vártuk. Nekem azt mondta a doki a kontrollon, hogy a második menzit várjuk meg és utána próbálkozzunk. Nagyon türelmetlen voltam és vagyok, de azt mondta, hogy nem ér kockáztatni és igaza van. Lehet hogy már első hónapban teherbe estem volna, de ha valami gond van a terhességem alatt, akkor majd folyton magamat fogom hibáztatni, hogy türelmetlen voltam. Szóval szerintem meg kell fogadni a doki tanácsát. Tünci hol vagy még az öregtől... E miatt ne parázz. Én 27 vagyok, néha én is úgy érzem, hogy sürget az idő, pedig nem. Gondolj arra, hogy nem a kór számít, hanem hogy legyen baba.
Mamomano: hát igazán rászolgált a pofonra a tag. Minden elismerésem. Nem kívánok rosszat neki, de azért remélem, hogy a másik pofont az élettől fogja kapni. Az ilyen ember nem is érdemel babát.

Sziasztok!
Brigitta: igazad van a nyűglődő anyukákkal kapcsolatban, de azért annyira mégsem. Remélem mihamarabb megtapasztalod, hogy milyen élvezet, amikor éppen elaludnál és kukorékol életed értelme. Sajnos ez is egy olyan dolog, amit csak az tud aki átéli. Lehet, hogy már írtam, de ha nem akkor most: Ölni tudnék a gyerekemért és sokszor meg tudnám ölni. Lehet, hogy kicsit durván hangzik itt ebben a topicban, de valahogy így tudnám ezt az érzést leírni. Remélem nem orroltok meg rám. Csak próbálom érzékeltetni, mert én is pontosan így éreztem, mint ti. Innen nézve meg már megint más.

Tünci: rákerestem a dokidra és meglepődve tapasztaltam, hogy micsoda honlapja van. Lehet kifaggatlak jobban priviben, mert én is orvos keresőben vagyokl

Most mennem kell...

Mano
Mosolyogtam azon, amit írtál, a pofonos dolgon, elképzeltem és nagyon megérdemelte.
Mások mindig jobban tudják, nekünk mi a jó és hogyan is kellene viselkednünk ugye?

Brigi
Mikor mi eldöntöttük, hogy legyen baba, kiszámoltam, kb mikor aktuális, és elsőre összejött.
Most én is tartok attól, hogy nem fog sikerülni.
Tünciben is rengeteg a kétkedő kérdés, mi lesz ha...
Erre van a Bibliában egy nagyon jó mondat, amit én mindig emlegetek magamban:
"Ne aggódjatok a holnapért. A holnap majd aggódik magáért. Elég a napnak a maga baja"

Takarítok, jön a régi/új kishugom a hétvégén elsőre hozzám. Mivel kicsi a lakás (nappali+2 szoba), az egyik abból, vendégszoba, dolgozó a férjemnek, meg tároló is, megpróbálom kicsit összepakolni, bár rend van, de ki kell húzni az ottani ágyat, és sok mindent le akarok vinni a garázsba, hogy legyen a kislánynak helye.
Mi a túrót kezdek egy ismeretlen 10 évessel, aki a testvérem?
És rossz időt mondd a hétvégére.
Párom kérdezte, örülök-e hogy jön, de nem tudnám megmondani mit érzek.
A kislány viszont nagyon örül azt hallom. Majd elmegyünk fürdőbe, van itt a közelben csúszdás, csak abban meg az a bibi, hogy én még nem nagyon akarnék belemenni, még korai.
Na megyek, mert sose végzek és még főzni is akarnék.

Hettuli, megértelek ám. Így utólag visszaolvastam magam, az előző hozzászólásomat, hát eléggé végletekben beszéltem, azaz persze, hogy nem mindenki ilyen, meg mindenkinek van rossz napja, mamának-babának egyaránt. Ha konkrét példát akarnék mondani, a férjem hugában nem szeretem azt, hogy MINDIG panaszkodik, soha egy jó szava sincs a kisbabájáról, szerintem nem is akarta igazán, csak a "társadalom" elvárásainak szült, állandóan húzza-rángatja a kislányát, és kiabál vele, ha a baba sír.
(Van egy gyanúm, hogy már azért sír.)
Biztos nekem is lesznek ám majd gyenge pillanataim, ha lesz babám, biztos elfogy néha a türelem.....

Betti, hogy van nálatok ez a hugica-dolog? Féltesód? Messze élt eddig, azért nem találkoztatok? Biztos jól ellesztek, egy 10 éves már "nagy", meg gondolom, lesz miről beszélgetni vele, hiszen még ismerkedni kell, újdonság neki is minden nálatok.

Jó "reggelt"

Betti, akkor elnéztem, azt hittem egy héttel előbbre vártátok a tesódat.
Szorítok, hogy jól sikerüljön.

Judit, köszönjük a gyertyákat.

Hettuli, tuti, hogy igazad van az éjszakai felkelés dologban, de még innen nézve tényleg idegesítő, ha ezért panaszkodik egy anyuka. Mi lennénk a legboldogabbak, ha nem tudnánk végigaludni az éjszakát a pici miatt.
Reméljük hamarosan megtapasztaljuk a másik oldalról is, és majd írogatjuk itt a fórumon, hogy jajj, így meg úgy nem hagy aludni a gyerek, milyen "rossz" nekünk Bárcsak már itt tartanánk

Tünci, hazaértél már? Mi volt?

Kicsit elbizonytalanodtam ezzel az újabb próbálkozással. Mert ugye a 8 hónap, amit tervezünk, az sem kevés, de ha ne adj Isten valami gond lenne, akkor senki nem mosná le rólam azt, hogy miattam van, miért nem vártunk. De mondjuk mint látjuk sajnos, a baj megtörtént velünk úgy is, hogy mindent betartottunk anno, szóval nem tudom. Végül is, ha a dokim rábólintott a fél évre is, akkor nagy gáz remélem, hogy nem lesz. (elég értelmetlenre sikeredett ez a mondat:))

Nekem eddig tök pontos volt a menstruációm, most meg tegnap előtt kellett volna megjönnie és még semmi! A mensi előtti hangulatingadozás megvan, de azon kívül semmi. Ilyenkor természetes, hogy majd össze-vissza jön meg? Kb. mikorra szokott beállni rendesen?

Tünci, most beszéltem a közjegyzővel, nálunk 6-7000 körül van az öröklési bizonyítvány... De ma megírom, és elpostázom, legalább ezen is túl leszünk.

Tünci!

Olvastam, amit a dokiről írtál. Meg tudom erősíteni. Nagyon emberséges és odadó orvos. Nekem nem volt fogadott orvosom de éppen Ő volt az ügyeletes. Nagyon nagy szerencsém volt vele. A kislányom születése alatt végig biztatott, egy rossz szava sem volt és orvosilag mindent megtett. A végén együtt örült velünk és megdicsért, hogy elkerültük a császármetszést.

Már írtam én is két babát veszítettem el. Egy méhenkivüli terhesség és egyet az első trimeszter végén. Én az elején rengeteget sírtam, vádoltam magam, de aztán elfogadtam a történteket. Talán ez is segített abban, hogy két hónap múlva megfogant a pici lányom. Pedig egy petevezetékkel, csak 50% esélyem van-volt a teherbeesésre. Mindkét műtét után két héttel visszamentem dolgozni. Rá egy hétre kidobtam a pozítiv teszteket, nem akartam, hogy ott kísértsenek. A második terhességemnél vettem egy kiszoknit, azzal mondtam el az örömhírt a páromnak. Azt nem dobtam ki, eldugtam a szekrény mélyére. Múltkor a kezembe akadt, de sohasem fogom ráadni a lányom lábára...
Csak azért írtam, mert mindenki másképp éli meg a dolgokat. Hozzáteszem, nem tudom mit tennék, ha egy olyan babát veszítettem volna el, akit már láttam, a kezembe fogtam.

Sok sok kitartást kívánok Nektek és ne veszítsétek el a hitet, hogy lesz kisbabátok! Mert igenis lesz!!!

sziasztok! csak gyors leszek és laposkúszásban mint ....na nem mondom mert munkahelyről netezek és ha meglátják repülök.
Látom éjjeli baglyok voltatok. Utálom az éjszakákat. Sötét van és egyedül vagyok a gondolataimmal.

Betti. Sztem egy 10 évessel nagyon sokmindnet lehet kezdeni. Mozi akár, vagy McD. A medencében tuti nem lesz bajod. Nekem azt mondta a dokim ne fürödjek mikor terhes voltam így én nem tettem de nem egy kismamát láttam meleg vízben úszkálni. Szóval sztem semmi bajod nem lesz. A méhszáj nagyon gyorsan bezáródik így ne aggódj.

Brigi: el tudom fogadni, hogy egy anya nagyon kimerült. Sztem normális. Az alattam lakónak mikor 3 éve megszületett a lánya nagyon nehéz volt. Éjjelente 30 perceket aludt és már sírt is a baba. Sokszor a hasán aludt és nem tehette le, kipárnázta magát és félig ülő helyzetben aludt. Mondta h olyan reflexei voltak, ha a de soha nem használták végül. mikor a lánya nagyobbat sóhajtott már ébren is volt. Vettek légzésfigyelőt is de soha nem kellett használni. Néha a halott ember hozzá képest semmi nem volt úgy nézett ki. Mondta h imádja a gyereket de mondta h volt olyan h hagyta sírni a szobában ő meg bőgött a másikban mert annyira elfáradt. De ennek ellenére imádta a helyzetet. Megtalálta benne a szépet és a jót. Hamar elmúlt. 6 hónap. Persze akkor nem így látta, hogy gyorsa az idő. Csak utólag.

hűű...iszkolok, jön a főnök.

Sziasztok!

olyan jó, hogy mindig ilyen sokat írtok, mire jövök.Szépen türelmesen vissza kell olvasni,éjjel átolvastam az elmúlt pár nap termését és tényleg sok az információ.Nagyon örülök, hogy így segítünk egymásnak.

Judit!
Nem felejtettünk el, van egy szomorú táblázatom, mindig bővül sajnos..amikor indult a topic, azért nem gondoltam hogy ennyien leszünk..jó is ,meg nem is értitek..

A "másik" orvosról..gondolkodtam, hogy kiírjam, ne írjam,mert végülis arccal felvállaltam ki vagyok.Aztán arra gondoltam, ha netán ezért megszól bárki ismerősöm, akkor az őt minősíti nem engem.
Tehát, elmentem pszichológushoz, tanácsadásra..
Később leírom részletesen,most csak annyit, hogy a sokszor ismételt zavaros gondolatok, a fájdalom, a sok sírás-Ez mind rendben van, teljesen jogos ,elvitathatatlan, érthető érzelmek,Tehát nem vagyok bolond..

Naná, hogy nem vagy bolond!!! Még szép! Csak van akiknek ez kényelmetlen. Remélem te sem gondoltad ezt!

persze hogy nem!!
nagyon megnyugtató volt mégis, amiket mondott..
amit korábban írtam a védőnőm szavairól, arra azt mondta, hogy egyenesen felháborító!Ahogyan az is szakmailag nem elfogadható, hogy a kórházban arra próbáltak befolyásolni, hogy hagyjuk ott a babát, ne anyakönyveztessük,ne temessük.erről csakis a szülők dönhetnek és arról is hogy megnézik a halvaszületett babát, vagy nem.Szerinte teljesen jogos az ha teljes értékű családtagként kezeljük, mert attól nem kisebb a szeretet, hogy rövidebb ideig élt..gyászolhatok,menjek a sírjához minden nap, ameddig úgy érzem, hogy ez segít..az is normális ha ott hangosan beszélek neki..azt mondta, majd eljön az idő amikor nem megyek csak hetente, de ez akkor legyen amikor én akarom, nem amikor a környezetem elégnek tartja..
Olyan érdekes volt a beszélgetés, olyan dolgok is előkerültek, ami nem is értettem, hogyan került szóba..pl az anyuval való kapcsolatom, korábbi veszteségeink páromnak és nekem-mindketten félárvák vagyunk..a doktornő véleménye az volt, hogy teljesen jó mederben halad a "gyászmunka".Úgy egyeztünk meg, hogy ha én úgy érzem, akkor hívom és beszélgetünk,(merthogy nme akarja kirabolni a péztárcám! Ezek szerint fehérváron nem divat pénsóvárnak lenni! ) de szerinte akkor lesz szükség legközelebb, amikor visszamegyek dolgozni, kicsit félek attól, hogy ott mint valami kivülálló elszigetelődöm, vagy nem tudom kezelni a negatív helyzeteket(esetleg eljár a kezem, mint manomanonak ) Elmeséltem neki a tegnapi kolleganő beszólást, arra azt mondta, hogy az ilyet majd megtanítja elereszteni a fülem mellett,de legyek nyugodt, ha 100-an mondják ezt, akkor is nekem van igazam.
Szerinte nagyon jó, hogy az orvos egy évet mondott,(gyászév!), mert ilyen szoros kötődés esetén ez tovább is elhúzódhat.Amikor úgy döntünk hogy belevágunk újra, akkor kell mennem rendszeresebben és a terhesség alatt végig..Azt mondta, sajnos sok olyan gyereket és tinit kezel, akiknek a szülei ezt elkapkodták.

Ha valami eszembe jut még leírom, mert egy órányi beszélgetésből most hírtelen ezt emeltem ki..

Nagyon jó! Tényleg örülök! Azzal, hogy elmentél már nagyon sokat tettél magadért. Felvállaltad azt, hogy valami rossz és változtatni akarsz rajta. Tettél érte valamit. Ugye elmeséled a férjednek is ezeket a beszélgetéseket? Lehet, hogy így jobban megérti, ha egy harmadik, kívülálló véleményét is folyamatosan közvetíted felé. Ha ebből jól jöttök ki, olyan kapocs lesz köztetek, amit semmi nem téphet szét!!!

Mano
Van már 3 tesó, a legkisebb 12 éves, a legnagyom17 és közte van egy épp15 éves is.
13 éves korom óta gyereket nevelek anyummal együtt, volt olyan, hogy 17 évesen az akkor 10 hónapos húgomra én vigyáztam két teljes hónapig, anyunak külföldre kellett menni, én meg maradtam vele.
Szóval egy 10 éves nem ismeretlen nekem, csak idegen.
Ő Apum részéről testvér, a többiek Anyum részéről. De a válás során úgy alakult, hogy Apámmal 20 év kimaradt. Teljesen. Most kezdődött újra, nehezen, de kezdődött.

Fentieknél fogva nem ismeretlen az éjszakai etetés, mikor melyikünk hallotta meg hamarabb, az kelt fel éjszaka kajcsiztatni, teje nem volt anyumnak, cumisüvegből kapta mindenki.
Ismerős a fürdetés, pelenkázás, hugimat én tanítottam meg járni.
Tényleg fárasztó és teljesen más napirend és kötöttség, de aranyosak nagyon.

Brigi, azt hiszem fentiekkel válaszoltam neked is.

Párom most jött haza és már pattant is az új motorra, de közben egész nap figyelnem kellett az időjárást, meg fújni az esőfelhőket szeged felől.
Olyan jó látni, hogy hogy örül neki. Mint egy gyerek....

Szóval azt hiszem este 8 előtt nem látom én meg elmegyek tornázni, ha már így alakult.

Tünci
Örülök, hogy elmentél ehhez az orvoshoz is, sokat fog segÍteni, már segített.

Itt Szegeden jövő héten előadást tart a Csernus, egyszer már hallottam, de elmegyek mégegyszer, nagyon jó volt élőben.