És már itt is vagyok!
Bartika!
Gratula a fütyishez!
Magnéziumot szedsz?
Viol!
Ez a munka így nem hangzik rosszul, jó, hogy Anyud be tud segíteni!
Beszélgetéshez gratula Dorkának!
Pár hét, és már be se fog állni a szája! Na, akkor majd visszasírod a nem-beszélős korszakot!
Étvágytalanság lehet vérszegénységtől, legalábbis amikor én szóltam a doktornéninknek, hogy nem eszik a gyerek semmit, csak szopik, akkor ő rögtön arra gyanakodott, és igaza is lett. Érdemes egy tesztet kérni, egészséges rendelésen egy perc az egész, és szinte fájdalommentes. Olyan "tollal" csinálják, mint amilyennel a vércukor vizsgálathoz szúrják az ujjbegyet. Első csepp vért letörlik, a második megy a tesztbe, több meg nincs is. Keve észre se vette az egészet.
Én kedden mindenképp megcsináltatom Dévának (persze, ha a doktornéni is indokoltnak tartja).
Ti nem terveztek kistesót?
Nancsika!
Mi van a bölcsivel? Mármint az előzővel? Lett a dologból valami?
Akkor most már jöhetsz esténként ide is diskurálni!
Gratula az egyedül alvósnak!
Melitta!
Jaaaaaaaajjjj, annyira kíváncsi vagyok Szoficára! Mi is csak nézünk gyakran, hogy ennyire pici korban is kijönnek a nemek jellemző vonásai.
Zazihoz kitartást! Mamacka írt régebben egy könyvről, Szuperdada a címe. Egész jó, és nem kegyetlen módszereket vet be a célok elérése érdekében. Leginkább a következetességre és a kiszámíthatóságra épít. (Mi is, és Keve egy elég könnyen kezelhető gyerek, bár szerintem ez leginkább típus kérdése. Azért érdemes átolvasni.)
Ildi!
Nem akarlak elkeseríteni, de ha a ti önkormányzatotok is úgy működik, mint a miénk, akkor karácsonyra se lesz meg a papír.
Nálunk ez úgy van, hogy 15 napon belül kell válaszolniuk. 20 nap múlva írok egy levelet, hogy na ugyan már..., erre pár nap múlva jön a válasz, hogy ja, bocsi! Volt olyan is, hogy az egyik képviselőnek 2 hónapig nem reagáltak, aztán azt mondták, hogy valahova elkeveredett az e-mail!
Azért drukkolok, hogy flottul menjenek a dolgaid!
Tünde!
Én meg azt nem szeretem, ha olyan oktat ki a gyerekeimről, akinek egy sincs!
Jó fej Peti, hogy ennyivel elintézte!
Tűzokádó sárkányok:
Eszti, Eszter!
Veletek majd holnap!
Lyly!
Nekem más a véleményem, mint a többieknek. Sokat filóztam is rajta, hogy megírjam-e, mert semmiképp sem szeretnélek megbántani, és érzéketlen se vagyok, bár lehet, hogy most annak fogok tűnni. Én kívülállóként szerintem elég racionálisan látom a dolgot. Természetesen továbbra is nagyon sajnálom ami a babátokkal történt, a veled való bánásmód meg felháborító, és most finoman fogalmaztam. DE! Ennek ellenére (vagy éppen ezért) én úgy gondolom, hogy át kéne gondolnotok, hogy meddig viszitek tovább az ügyet. Megértem, hogy keresitek a magatok igazát, és nem akarjátok, hogy ez a banda, aki téged elküldött, tovább garázdálkodjon, de én erre sajnos elég kevés esélyt látok.
Ha rendőrségi nyomozás indul, az a legegyszerűbb esetekben is hónapokig, esetleg évekig húzódik. Nektek közben többször kell tanúskodni járni, újabb és újabb jegyzőkönyveket vesznek föl, szóval hosszadalmas procedúra az egész, ami közben titeket, a lelketeket nem hagynak megnyugodni, feltépik a sebeket. A vége pedig bizonytalan. Ha megalapozottnak találják a vádat, akkor megy tovább a bíróságon a hercehurca. Ott, mivel a bíró nem orvos, egy másik orvost kérnek fel, hogy mondjon véleményt, és náluk igencsak jól működik az egyik holló a másiknak nem vájja ki a szemét elv. És bármi is lesz a vége, a kisfiatokat nem fogja visszahozni, és a történteket se tudja meg nem történtté tenni.
Szerintem, gondoljátok alaposan át, adjatok magatoknak időt a gyászra, aztán próbáljátok elengedni a kis angyalkátokat. Én úgy gondolom, hogy a következő terhességedben a babának fontos lesz, hogy kiegyensúlyozottan tudjátok fogadni.