Sziasztok!
Most látom csak, hogy aug. végén írtam utoljára
bocsi Csajok, pedig megígértem, hogy gyakrabban jövök
nem semmi, hogy elrepült ez az egy hónap... nem volt könnyű, de most már okés
Szóval az úgy volt... na de majd a végén
Móni
Akkor Te már nem dolgozol, ugye? Hogy telnek otthon a napok? Fejfájásod hogy van azóta? Remélem pihensz sokat?! Hű, már mindjárt afp!!
Szalmaság
de nehéz lehet... Daninak gratula, hogy ilyen klasszul veszi a sulit!!
Tényleg Naaagy fiú már!!!
Adri
Doki mit mondott a vasra?? Tesódnak meg sok ++++++ a külföldhöz!!! Képeket nagyon köszi (innen is
), Csajszid veszélyesen gyönyörű, mindjárt kedvet kapok egy lányra én is
Bálintod azóta is imádja az ovit?
Nálunk nem ment olyan simán az oviba beszokás, mint reméltük... A beszoktatás hete alatt (amíg anya a háttérben volt) nem volt semmi gond, még én voltam meglepve, hogy milyen jól megy. No de aztán jött a fekete leves... Az első pár nap "egyedül"(=anya nélkül) nagyon nehéz volt, Bálintom nem volt hajlandó megszólalni sem, max. az "anya, anya" jött ki a száján... nagyon zárkózott volt, nem akart még játszani sem
Gondolhatjátok, milyen lehetett ezt hallani az óvónéniktől... nagyon aggódtam és tépelődtem én is, de úgy véltem musz folytatni, mert különben nem törik meg a jég. Minden az ovi körül forgott nálunk, minden és mindenki ennek volt alárendelve, nehéz volt, de megérte, mert Bálint szépen kezdett megnyílni és felengedni, most már imád oviba járni, be nem áll a szája, nagy huncut és bohóc az óvónénik szerint
úgyhogy a nehéz kövek legördültek
A teljes happy end-hez már csak annyi hiányzik, hogy ott aludjon Őkelme, mert aludni sem aludt egy percet sem
Csak pár napig próbáltuk az ottalvást, aztán olyan fáradt és hisztis lett, hogy inkább elhozom délben ebéd után és együtt alszanak itthon Bencussal. Nem is az a gond, hogy korábban hozom el, hanem hogy ezáltal rövidebb (és rohanósabb) a délelőttünk, aztán ráadásul pont ebben az időben lenne Bencus alvásideje, ehelyett felkerekedünk az oviba, ő átesik a "fáradtságfokon", tökre felpörög és le akarja bontani az ovit, de legalábbis begyűjteni minden elérhető kincset
úgyhogy elég vicces, ahogy próbálom a Kicsit megregulázni, miközben a Nagyot öltöztetem.
Viszont e téren is haladunk, mert Bálint most már nem zárkózik el, ha felvetem az ottalvást, szóval van remény
És alvás után úgyis elhoznám (szóval ugyanannyit lennénk együtt), csak talán picit könnyebb-praktikusabb lenne, no de majd kiderül! Mindenesetre Bálint már alig várja a hétfői ovit, úgy kellett neki elmagyarázni, hogy hétvégén zárva van, nem lehet menni
Na eldugulok, jó hosszú lettem
Puszi Mindenkinek,
Zsuzsa
