Szia Györesz!
Nem tudom, végigolvastad-e a topicot, de pl. nekem ugyanez volt a bajom, zár méhszáj, rövidült méhnyak, rengeteg keményedés. Kórházban is feküdtem egy hónapot, amíg beállították a Gynipral adagomat (ez méhösszehúzódás-gátló), mihelyt nem kellett már olyan sokat szednem, hazaengedtek, de itthon is kellett szednem folyamatosan. A Diaphillint nem ismerem. Én is szedtem MagneB6-ot is, ugyanannyit, amennyit te. Én még azt csináltam a sok fekvés mellett, hogy felpolcoltam az ágyat a lábamnál, hogy magasabban legyen egy kicsit, hogy így még kevesebb teher legyen a méhszájon (ha jól tudom, ezt kb. a 32. hétig lehet, mert utána a szívednek? már megterhelő, hogy ránehezedik a baba). Nekem az elején szintén csak kellemetlenek voltak a keményedések, de úgy a 30-32. héttől már elég sziszegősek (így hívta a dokim azokat, amiket már csak úgy bír ki a kismama, ha mellette sziszegve lélegzik
). Szerintem a lényeg a sok fekvés. Én valószínűleg kicsit túlzásba is vittem, de csak így voltam nyugodt, ezért nem érdekelt, hogy ki mit mond, végül is az én babámról volt szó. A dokim mondta, hogy azért egy keveset sétálhatok, de én a 32. hétig nem nagyon tettem, és utána is csak nagyon keveset. A védőnőm viszont ugyanolyan óvatos volt mint én, és szigorú fekvést javasolt, a sétát nem is mertem neki mondani
. Szóval én is csak annyit tudok mondani, hogy pihenés, pihenés, pihenés, és esetleg az ágy lábának felpolcolása. Főleg addig vigyázz nagyon, amíg ilyen fiatal a terhesség! Ja, és meg lehet beszélni a babával, hogy kapaszkodjon erősen, a méhnyakaddal, hogy most már ne rövidüljön tovább, és vigyázzon a babára még jó sokáig.
Minden jót, és kitartást a fekvéshez, egy idő után nagyon fárasztó tud lenni, de megéri!
Zsizsa