Heló Mindenki!
István vagyok, Anita férje és Anna apukája.
Mindkét csaj üdvözöl mindenkit és köszöni a jókívánságokat.
Zanzásítva Zita már leírta, hogy mi történt, de azért a teljesség kedvéért:
Vasárnap reggel kezdődtek a fájások, gyakoriak voltak, de még nem leég erősek. Kb fél 1 re eljutottunk odáig, hogy elég erősnek tűnt ahhoz, hogy másra már ne nagyonlehessen koncentrálni, ezért bementünk a Klinikára. Fel is vettek bennünket, indult a CTG.
A fájások ugyanolyan gyakorik voltak, de egyre erősebbek, sajnos du 6-7 óra felé már ott jártunk, hogy Anitát szitne kiütötte a fájdalom, de a tágulás kb a nullával egyenlő. Kapott egy nospa injekciót, de kb. mint halottnak a csók. Felajánlották az EDA-t, egy epidurális érzéstelenítést, ami a tágulási időszakban mérsékli a fájdalamat, de a fájásokat és méhösszehúzódást nem akadájozza. Éltünk is vele. Ezután Anita erőre kapott gyorsan.
Kb este 8 körül megrepedt a burok, amit még az érzéstelenítés ellenére is érzett Anita, nem fájdalmas volt, csak jellegezets, mint mikor egy lufi kipukkan.
Mikor bementünk végeztek magzatvíz vizsgálatot, akkor még minden ok volt, de mikor megrepedt a burok, akkorra már zöld volt a magzatvíz, tehát Anna belekakilt, jelezvén, hogy Ő már készen áll. A baj az volt, hogy a tágulás még mindig kb 0 volt.
Az ügyeletvezető elrendelte, hogy vegyenek vért Annától, hogy a fertőzés lehetőségét ki tudják zárni. A kis buksisját akarták megszúrni, de egyszerűen nem ment, mert annyi haja volt, hogy a közelébe se jutottak.
Pedig többen is, többször is próbálták.
Közben sajnos kiderült, hogy a magzatvízbe vér keveredett. A méhlepény már elkezdett levállni, olyan előrehaladott volt a kilökődés. Ez után már gyorsan kellett cselekedni. Már szóltak, hogy készítsék a műtőt, mert császár lesz. Az EDA-hoz korábban kapott kanu-be Anita megkapta a császárhoz szükséges lórugás dózisú érzéstelenítést.
Na ekkor lett vicces a helyzet, akkor már 3 orvos volt ott, az ügyeletvezetővel együtt. Ugyanis Anita sitty-suty 4-5 ujjnyira kitágult, de közben már belőtték a maxi érzéstelenítést. Mégis úgy döntöttek megpróbálják hüvelyi úton. Mivel Anita nem érzete a fájásokat, ezért a CTG-t figyeltük és azt hogy mennyire keményedik a hasfal, és ha jött, akkor mindenki kórusban kiabált Anitának hogy NYOMÁS!!!
Előkerültek a Frankenstein filmbeli szerszámok, vákumozó, stb + 2 nővér az alkarjával préselte Anita hasát és így kellett nyomnia.
Anita hiper ügyes volt, 4-5 nyomással kinyomta Annát. Nem gyűzték dicsérni, hogy milyen ügyesen nyom. Sőt utánna, kb 2 perc alatt kilőtte a méhlepényt is.
Mikor láttuk hogy komplikációk vannak, nagyon megijedtünk, de az egész orvoscsapat és a szülésznők is végtelenül kedvesek voltak. Mindig elmagyarázták, hogy mi miért történik, még a legnagyobb zűr közepette is.
A választott szülésznők Papp Judit-ról is csak szuperlativuszokban tudok beszélni, végig velünk volt, maximálisan odafigyelt, és nagyon kedves volt végig. Biztos tudjátok nem volt választott orvosunk, de az egyik ügyeletes orvos, Dr. Kozma Bence, egy fiatal orvos szintén végtelenül kedves és figyelmes volt, ki merném jelenteni, hogy akkor se foglalkztak volna velünk többet, ha vérrokonok vagyunk.
Mindenkinek bátran tudjuk ajánlani bármelyikőjüket, folyamatosan tájékoztattak mindenről, sosem voltak türelmetlenek vagy lekezelőek. Emberi oldalról óriási pozitív csalódás volt ez nekünk. Kívánom mindenkinek, hogy hasonlóan jó élményekkel vészelje át ezt a csodás élményt.
Anna nagyon ügyes volt, szinte egyből elkezdett szopizni, életrevaló kis csaj.
Ma reggel kicsit kómás volt, fel se lehetett ébreszteni, de ha megéhezik, biztos jelentkezik.
)
Jól vannak mindketten és ha minden jól megy, akkor csütörtökön hazaengedik őket.
Addig is üdv mindenkinek!
István
És néhány kép, ahogy igértük:
Anna fürdetéskor, kis formás
A kis hajasbaba aka Pumukli
Anna elkapja Anyut