Míra-mézes, sütési fortélyokkal, amit kedves topiktársunktól kaptam
.
75 dkg liszt, 35 dkg porcukor, 5 dkg vaj/marg., 4 tojás, 4 evőkanál méz, 4 teáskanál szódabikarbóna, 2 kávéskanál őrölt fahéj, 1 kk őrölt szegfűszeg, csipet só.
Máz: 1 tojásfehérje és 12 dkg porcukor, sokáig verni.
180 fokon süss egy pár próba darabot kb. 5-10 percig.
Majd látni fogod, hogy mennyire barnul. Világosra kell sütni, mert a méztől hamar megbarnul, és meg is keseredik.
Amikor kiveszed várj vele egy kicsit, mert lehet, hogy nagyon puhának találod és nem tudod leszedni a tepsiről.
Ahogy hűl, keményedik, jobban lejön. Aztán majd újra megpuhul. (Na, ez az a nagyon fontos pont. Ha ezt nem írja le a kedves topiktársunk, akkor betonra sütöm a cuccot. És valóban el kell hinni, hogy a nagyon puha puszedli megszilárdul, és mégsem lesz kemény
)
Én vajazni(margarin) szoktam a tepsit, a hugom a sütőpapírra esküszik.
Törd ketté és látod a közepén, hogy megsült-e.
Ha száraz süsd kevesebb ideig, ha nyersnek gondolod, vagy süsd tovább vagy süsd magasabb hőfokon.
A máz. Nem kell rásütni, egy éjszaka alatt rászárad. De az ételfestékes valami miatt tovább szárad, de ha nincsen benne ételesték, akkor nagyon szép fehér lesz a máz.
A habot felvered és ebbe kevered a porcukrot. A cukrot legalább háromszor szitáld át.
Ez a nagy írokázos barátnőm tanácsa. Eldugul a zacsi, ha nagy szem cukor kerül bele.
Én nem kentem meg tojással.
Jó sütést!
Csi