Én a hajtépésnél a következőt csinálnám: valahányszor tépni kezdené a hajamat, MINDAHÁNYSZOE ÉS AZONNAL letenném a földre , közben pedig azt mondanám neki, hogy "TUDUD, hogy anyának ez fáj, Tudod, hogy nem szabad". És az a lényeg, hogy ez következetes legyen, tehát valahányszor csinálja, mindig ez legyen a reakció. Esetleg még hozzátenném, hogy "hajat nem tépünk, hajat csak simogatni szabad".
És felállnék mellőle. Ha sír, akkor később ujra felvenném, simogatnám a fejt, és mondanám, hogy ugye most nem húzod anya haját?
Ezek hosszú játszmák, a kicsinek sokszor kell ezt tudomásul vennie, hogy rögződjön benne.
(Az, hogy most még nem pakolja le a bolt polcairől a cuccokat még nem jelent sokat, az igazi dackorszak a kétéves kori még hátra van, jó, ha edzed magad... Akkor olyan dolgokat is fog csinálni, mint amit most még nem, tehát vígan kitépi majd a kezét a tiédből séta közben stb - azt javaslom, amíg kicsi soha ne engedd egyedül menni az utcán, utcán kézenfogva járunk, ez is alapszabály, sok baleset történt már abból, hogy egy kisgyerek egy pillanat alatt az utcára futott...)
TV-Minimak - video
Jó ha tudod, hogy ilyen kis gyereknek egyértelműen ártalmas a tévézés, összezilálja az agyát hétköznapian szólva, a gyerek agya még nem alkalmas a folyton változó képek, hangeffektusok, és főleg nem a reklámok befogadására. Igazság szerint a dvd is szigorúan tiltott, de ha már... ha már mégis, akkor milliószor inkább a megszokott Thomas, ahol nagyjából tudja, hogy mi is a történet, azonosulni tud egyik másik kis mozdonnyal stb. (A Thomas egyébként telitalálat az ilyen kicsiknek, az unokám is nagy rajonrója a mai napig is).
Együttalvás: anyósodnak nincsen igaza. A gyereknek igenis szüksége van a testkontaktusra, igenis szüksége van arra, hogy ha igényli, akkor félálomban felriadva hallja maga mellett a szülei vagy az anyja szuszogását, sőt uram bocsá, ha rosszat álmodik, akkor szüksége van arra, hogy azonnal hozzábujjon a biztonságos anyai testhez. Sok vita van arról, hogy a gyerek külön szobában aludjon-e vagy sem, én azt tapasztaltam, immár két generációban (lányaim és unokám), hogy ez egy olyan piti probléma, amivel nem is kell törődni, ha a gyerek megérett rá, maga akar külön aludni és kész. Perzse a házaséletet megnehezítheti ez tény, de ezt is meg lehet oldani kompromisszumokkal, akkor éljünk házaséletet, amikor éppen a mélyalvásban van a gyerek (ez az elalvástól számított egy-két óra), utána váltakozva alszik mélyalvásban és felszines alvásban, de ez egy külön téma.
Még valami: a gyerek általában a hozzá legeslegközelebb álló szeretett személynek szokott hisztizni, benne bízik meg annyira, hogy nála ezt is megengedi magának (és ez az esetek többségében az anya).
Nem tudom milyen kábelcsatornáitok vannak (ha minimax van, akkor feltételezem, hogy több csatornát tudtok fogni), de ha van esetleg Zone Club csatorna, azon időnként van egy sorozat: Vásott kölykök a címe, és ott éppen ilyen korú gyerekekről van szó egy nagyon képzett és normális pszichológusnő (Tanya Byron) vezetésével. Egy könyve is megjelent a közelmúltban, érdemes megvenni: az a címe, hogy "Kicsi angyalkák", arról szól, hogy hogyan tegyük a hisztis gyerekeinket édes kicsi angyalkákká..
Én az eddig leírtak alapján úgy látom, hogy te ösztönösen helyesen neveled a kisfiadat, bár nagyon fiatal vagy. Azt ajánlom, hogy olvasgass is utána ezeknek a dolgoknak, meglátod, hogy mások is igazat adnak neked. Ajánlom Vekerdy Tamás, Ranschburg Jenő könyveit, sőt, a nagy Spock gyereknevelési könyv is sok hasznos trükköt tud adni neked. (Annak idején nekem is sokat segített, én is elég fiatalom szültem a gyerekeimet, és sok volt bennem a bizonytalanság.)