Én is tápszert adtam a babámnak. A dokink szó nélkül felírta amikor megmérte a babát és keveselte a gyarapodását. Elmentünk kiváltani egy belvárosi gyógyszertárba. Ez a fajta tápszer nem volt!! Elmentünk egy másik szintén belvárosi patikába. Ott sem volt ez a tipus. És tudjátok melyik volt az egyetlen gyógyszertár az egész városban (vidéki viszonylag nagy város) amiben keptunk?? A gyermekorvosi rendelőhöz közeli( kb 100 m)! És érdekes, hogy minden gyereknek ugyanezt a tápszet írja fel a doki. Szerintetek miért?
Csak nem lehet, hogy jutalékot kap a gyártó cégtől????
Ezek az "orvoslátogatók" miért vannak? Viszik a legújabb termékeiket és ajánlják fel a dokiknak jutalékos rendszerbe. A doki meg ugye, mert elég kevéske a fizetése azt írja fel, mindenkinek, mindenre (pl ua az antibiotikumot, fülfájásra,virusos torokgyulladásra, sima hányásra...stb) Ez nem furcsa? Ez ellen is kéne bolykottálni, nem CSAK a gyártón múlik, hanem az egész egészségügy egy rakás kaki.....üzletet csinálnak mindenből, ezeknek már semmi sem szent!Bocs hogy beleszóltam!
Gy
Új privát üzeneted érkezett!
2003.12.05 21:47
Beszti, fején találtad a szöget
.
Csics, az istenért, olvass már vissza mielőtt írsz. Kösz.
Utoljára itt: A Nestlé elleni bojkott egy nemzetközi kezdeményezés, nem is új, ez csak egy része az anyatejes táplálásért folytatott munkának. Az, hogy van mit tenni még ezen kívül is Magyarországon, az egy dolog, kéretik a szezont a fazonnal nem összekeverni végre. Sok a teendő, ezek egyike a bojkott. De ettől még csinálni kell ezt is. A bojkottot az IBFAN nemzetközi szervezet szervezi. Itthon meg én és a barátaim bújtogatunk a neten meg emailben, na meg remélem Ti is, Istennők.
jó hétvégét mindenkinek,
matska
. Csics, az istenért, olvass már vissza mielőtt írsz. Kösz.
Utoljára itt: A Nestlé elleni bojkott egy nemzetközi kezdeményezés, nem is új, ez csak egy része az anyatejes táplálásért folytatott munkának. Az, hogy van mit tenni még ezen kívül is Magyarországon, az egy dolog, kéretik a szezont a fazonnal nem összekeverni végre. Sok a teendő, ezek egyike a bojkott. De ettől még csinálni kell ezt is. A bojkottot az IBFAN nemzetközi szervezet szervezi. Itthon meg én és a barátaim bújtogatunk a neten meg emailben, na meg remélem Ti is, Istennők
. jó hétvégét mindenkinek,
matska
2003.12.05 22:03
Jamina is visszaolvashatna. Az eredeti kérdés mezei névtelenként minden kötözködés nélkül hangzott el. Erre válaszolt virág, de annak csak az volt a lényege, hogy miért nincs egy nick, pl. Papp Pista. Ezért írtam be az azonosítohoz. Vajon miért jobb így, nem tom, mert végülis még a regisztrált, mindenki által régóta ismert babanetesnek sem sikerült válaszolnotok. És tudjátok, mért? mert nincs rá válasz! Semmi köze a pártpolitikának a tápszerhez, és nem a kormányokon múlik, mit hol kapsz. De ha mégis, akkor sincs jelentősége, és ezt nem valljátok be magatoknak és a kérdezőknek sem. Ez a ciki, nem a névtelenség.
2003.12.05 22:53
Na azért Papp Pista Névtelen ez nem egészen így van. Bizonyosan kormányfüggő a dolog, amennyiben a kormány nevezi ki az eü minisztert, adja a javaslatokat, tűzi ki az irányelveket. Más kérdés, hogy nem minden kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel kiemelten, és az is más kérdés, hogy valszeg nincs összefüggés a kormány ideológiájával - már ami a jobb-bal felosztást illeti.
Én úgy gondolom, ha ez érdekes, akkor érdemes lenne inkább utánanézni legalább a környező országok gyakorlatában, hogyan szabályozzák ezt a kérdést, aztán jobban lehet azon is gondolkodni, hogy miért úgy, ahogy, és jól van-e úgy egyáltalán. Ha pl. mindenütt megengedett a tápszerek szabad forgalmazása, akkor valóban érdemes lenne utánagondolni, hogy miért.
Kíváncsi
Én úgy gondolom, ha ez érdekes, akkor érdemes lenne inkább utánanézni legalább a környező országok gyakorlatában, hogyan szabályozzák ezt a kérdést, aztán jobban lehet azon is gondolkodni, hogy miért úgy, ahogy, és jól van-e úgy egyáltalán. Ha pl. mindenütt megengedett a tápszerek szabad forgalmazása, akkor valóban érdemes lenne utánagondolni, hogy miért.
Kíváncsi
2003.12.06 09:41
Most nem leszek sem osszeszedett, sem konzekvens, itt ugral harom kolyok korulottem.
A reklam nagy ur, ezt gondolom ti is belatjatok. Biztos, hogy mindenki vasarolt mar csak azert egy bizonyos fajta termekbol, mert ugy gondolta, azt "ismeri" jobban a tobbi ugyanolyanhoz viszonyitva. Holott csak a reklamot latta. Vagy eppen "akcioztak", vagy csomagoltak melle valami mast is.
anyuka mire hazaer a korhazbol, ott figyel a postaladaban a kedves gratulalo level, egy akarmi ajandekba, es 2-3 fele termekminta, koztuk tapszer is. Anyuka teszem azt szoptatni akar, szoptat is, nehezsegei sincsenek. De el kell mennie valahova, pl. a Tb-be ugyintezni. Ha nem erne haza...jeligevel ott a termekminta, egyszeru megoldas. Hazaerkezven kiderul, hogy a gyereknek uuuuugy, de uuuuugy izlett, hogy ....! Legkozelebb vasarlaskor anyuka meglatja a polcon. Miert is ne, ha izlik a gyereknek, kicsi szeme fenyenek. Megveszi. Gyerek neha kap belole, ha anyukanak (egyre tobbszor) kicsit kimozdulhatnekja van (ami termeszetes is). Tejci egyre kevesebb, tapszer egyre tobb. Es lehet kapni a szupermarketban is.
Felreertes ne essek, senkit nem itelek el azert, mert nem szoptat. De ha ott all a szupermarket polcan a szebbnel szebb csomagolassal es reklammal "ellatott" tapszer, akkor tobben fogjak onnan lekapni es kiprobalni!
Eltem Franciorszagban, ahol feher hollonak szamit a szoptato anya. Pedig mintha ez LLL gyokerei is ott lennenek. Legalabb 25 fele tapszert lehet kapni az egyes kategoriakban, bebietelbol is sokkal nagyobb a valasztek, mint amit valaha lattam. A korhazban mar ajanlgatjak a tejelapaszto tablettat (meggyozodesem, hogy ez is gyogyszergyartoi befolyas), sot, a fajasok kozben mar feljegyzik a kartonra, hogy akar e az anyuka szoptatni, vagy rogton keri az elapasztast!
Nemetorszagban nem ennyire szembetuno az ellentabor, de tapszert itt is lehet kapni a szuperekben. Sot, neha csomagolnak hozza egy kis sampon-termekmintat, kiskanalat, egyebeket! Megis itt ugy erzem, hogy aki szoptatni akar, kaphat megfelelo segitseget.
Viszont itt sincs anyatejgyujto-allomas. Illetve van, a regi NDK teruleten 50 darab oskovulet, es altaluk evente 6000 liter anyatej cserel "gazdat". 6000 liter egyetlen egy darab tehen eves tejtermelese kb. Nem mintha a szoptato anyat tehenhez hasonlitanam, csak a mennyiseg erzekeltetese vegett. Nagyon keves! A regi NSZK teruleten meg teljesen ismeretlen fogalom a tejleadas.
Igazabol csak arra akartam kilyukadni, hogy a szupermarketek polcain nemcsak a tapszert latjuk, hanem egybol a reklamot is! Es azt valljuk be, hogy a reklam azt is fogyasztasra osztonzi, aki kezzel-labbal tiltakozik ellene (nem kifejezetten tapszerre ertve)!
Zsuzsi
A reklam nagy ur, ezt gondolom ti is belatjatok. Biztos, hogy mindenki vasarolt mar csak azert egy bizonyos fajta termekbol, mert ugy gondolta, azt "ismeri" jobban a tobbi ugyanolyanhoz viszonyitva. Holott csak a reklamot latta. Vagy eppen "akcioztak", vagy csomagoltak melle valami mast is.
anyuka mire hazaer a korhazbol, ott figyel a postaladaban a kedves gratulalo level, egy akarmi ajandekba, es 2-3 fele termekminta, koztuk tapszer is. Anyuka teszem azt szoptatni akar, szoptat is, nehezsegei sincsenek. De el kell mennie valahova, pl. a Tb-be ugyintezni. Ha nem erne haza...jeligevel ott a termekminta, egyszeru megoldas. Hazaerkezven kiderul, hogy a gyereknek uuuuugy, de uuuuugy izlett, hogy ....! Legkozelebb vasarlaskor anyuka meglatja a polcon. Miert is ne, ha izlik a gyereknek, kicsi szeme fenyenek. Megveszi. Gyerek neha kap belole, ha anyukanak (egyre tobbszor) kicsit kimozdulhatnekja van (ami termeszetes is). Tejci egyre kevesebb, tapszer egyre tobb. Es lehet kapni a szupermarketban is.
Felreertes ne essek, senkit nem itelek el azert, mert nem szoptat. De ha ott all a szupermarket polcan a szebbnel szebb csomagolassal es reklammal "ellatott" tapszer, akkor tobben fogjak onnan lekapni es kiprobalni!
Eltem Franciorszagban, ahol feher hollonak szamit a szoptato anya. Pedig mintha ez LLL gyokerei is ott lennenek. Legalabb 25 fele tapszert lehet kapni az egyes kategoriakban, bebietelbol is sokkal nagyobb a valasztek, mint amit valaha lattam. A korhazban mar ajanlgatjak a tejelapaszto tablettat (meggyozodesem, hogy ez is gyogyszergyartoi befolyas), sot, a fajasok kozben mar feljegyzik a kartonra, hogy akar e az anyuka szoptatni, vagy rogton keri az elapasztast!
Nemetorszagban nem ennyire szembetuno az ellentabor, de tapszert itt is lehet kapni a szuperekben. Sot, neha csomagolnak hozza egy kis sampon-termekmintat, kiskanalat, egyebeket! Megis itt ugy erzem, hogy aki szoptatni akar, kaphat megfelelo segitseget.
Viszont itt sincs anyatejgyujto-allomas. Illetve van, a regi NDK teruleten 50 darab oskovulet, es altaluk evente 6000 liter anyatej cserel "gazdat". 6000 liter egyetlen egy darab tehen eves tejtermelese kb. Nem mintha a szoptato anyat tehenhez hasonlitanam, csak a mennyiseg erzekeltetese vegett. Nagyon keves! A regi NSZK teruleten meg teljesen ismeretlen fogalom a tejleadas.
Igazabol csak arra akartam kilyukadni, hogy a szupermarketek polcain nemcsak a tapszert latjuk, hanem egybol a reklamot is! Es azt valljuk be, hogy a reklam azt is fogyasztasra osztonzi, aki kezzel-labbal tiltakozik ellene (nem kifejezetten tapszerre ertve)!
Zsuzsi
2003.12.06 12:33
Zsuzsi 74, csak pár szót kiegészítésül. Nagyon igazad van, biztos Franciaországgal kapcsolatban is nemrég még így volt, de pont erről beszélgettem a minap egy ott élő kismama barátnőmmel, és azt mondta, hogy a legutóbbi időkben nagy pozitív változások vannak, EGYRE TÖBBEN szoptatnak! (Csak hogy valami jó hír is álljon itt) Puszi, Klára
) Puszi, Klára2003.12.06 19:55
2003.12.06 20:14
Sziasztok!
Névtelen, ismerem Tutuja történetét, én is a Klinikán szültem. Azonban nem szeretném, ha mindenki messzemenő tanulságokat vonna le a történtekből. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az én kisfiam is besárgult és 2 napig fény alatt volt, de minden alkalommal, amikor csak akartam kivették és az inkubátor melletti széken megszoptathattam. Azt mondták, hogy a tejcsi többet segít neki, mint az a 15-15 perc, amivel kevesebbet töltött a fényben.
És ez, ua.-on a helyen történt.
Pirus
Névtelen, ismerem Tutuja történetét, én is a Klinikán szültem. Azonban nem szeretném, ha mindenki messzemenő tanulságokat vonna le a történtekből. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az én kisfiam is besárgult és 2 napig fény alatt volt, de minden alkalommal, amikor csak akartam kivették és az inkubátor melletti széken megszoptathattam. Azt mondták, hogy a tejcsi többet segít neki, mint az a 15-15 perc, amivel kevesebbet töltött a fényben.
És ez, ua.-on a helyen történt.
Pirus
2003.12.07 13:37
Rjuli, már én kérek bocsánatot, hogy egészséges a gyerekem.
Amúgy, arra gondoltam, hogy Tutuja nem említett neveket, csak intézményt. Azt hittem minden érmének két oldala van. De ebben a topicban, úgy látszik, a pozitív példába is bele szokás kötni.
Köszi, hogy megszólalhattam, igérem többet nem teszem.
P.
Amúgy, arra gondoltam, hogy Tutuja nem említett neveket, csak intézményt. Azt hittem minden érmének két oldala van. De ebben a topicban, úgy látszik, a pozitív példába is bele szokás kötni.
Köszi, hogy megszólalhattam, igérem többet nem teszem.
P.
2003.12.07 23:00
Én úgy gondolom, hogy a tápszer nagyon sok mindenben hasonlít az antibiotikumra:
Ha valaki elkap egy bacillus okozta fertőzést, akkor jobb esetben a saját immunrendszere egymaga képes megküzdeni a kórokozóval. Tehát az immunrendszer itt, mint az eredeti, természetes és MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜLI, elviekben jól működő rendszer szerepel. (Most ne vegyük figyelembe a pl. AIDS-eseket, rákosokat, cukorbetegeket, nagyon öregeket, koraszülötteket.)
De ha figyelembe vesszük az előbb felsoroltakat, akkor viszont nekik szükségük lehet az antibiotikumra. Az orvos úgy ítéli meg a helyzetet, hogy szükség van rá, még akkor is, ha az antibiotikumoknak sokszor (,mivel nem az erre "eredetileg kitalált" anyagok) kevésbé, vagy nagyon ronda mellékhatásaik is lehetnek. Mérlegeli ezeket és eldönti, hogy melyiknek mekkora az esélye.
Nos alapesetben egy újszülöttnek, csecsemőnek a legjobb táplálék az anyatej. Ezt gondolom névtelen sem vitatja. Ez is az "eredetileg" kitalált, természetes és MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜLI táplálék. Ha csak egy mód van rá, minden jó érzésű ember és főleg anya megtesz annak érdekében mindent, hogy csak ezt kapja a gyermeke, amíg kell.
De, mint (sokan tapasztalatból) tudjuk az első időkben főleg (értem ezalatt az első 3 (sőt 6) hónapot, az édesanya hiába van annak tudatában, hogy az anyatej a legjobb, hiába tesz meg mindent, amit csak jónak lát a megfelelő mennyiségű anyatej érdekében és néha még hiába is kap jó tanácsokat akár a Ligától, ha végül egyszerűen nem meri elhinni, hogy az ő gyermeke nem az éhségtől sír. (Hiába gyarapszik szépen, sőt nagyon jól.)
Ha az 1-es jelű tápszereket recept nélkül is meg lehet kapni a patikákban, akkor ez az anyuka még recept nélkül is meg fogja venni. Pláne, ha a hipermarketek polcáról még kérni sem kell.
Viszont, ha csak receptre lehetne kapni, akkor ELVILEG meg lehetne annak a lehetősége, hogy az orvos uyganazt a folyamatot elvégzi, mint az antibiotikumnál. (Megnézi a tényleges súlygyarapodást, a kakis-pisis pelusok számát, a helyes szoptatási gyakorlatot, mérlegel és dönt, hogy ír-e fel tápszert.) Mert bizony a tápszernek, ugyanúgy, mint az antibiotikumnak kisebb és súlyosabb MELLÉKHATÁSAi LEHETNEK. Nem gyógyszer, de ilyen szempontból annak minősül.
Itt csak az a bibí, hogy sajnos sok orvos nem végzi el a fentebb zárójelben írt folyamatot. Ugyanolyan könnyen írnak fel akár még egy vírusos megfázásra is antibiotikumot, mindenféle mérlegelés nélkül, okozva a baktériumok nagy és egyre nagyobb mértékű rezisztenciáját, mint amilyen könnyen írnak fel mindenféle kikérdezés és hasznos gyakorlati tanács nélkül teljesen egézséges és szépen gyarapodó kisbabáknak tápszert.
Remélem, hogy most már megvan a válasz!
Menta
Ha valaki elkap egy bacillus okozta fertőzést, akkor jobb esetben a saját immunrendszere egymaga képes megküzdeni a kórokozóval. Tehát az immunrendszer itt, mint az eredeti, természetes és MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜLI, elviekben jól működő rendszer szerepel. (Most ne vegyük figyelembe a pl. AIDS-eseket, rákosokat, cukorbetegeket, nagyon öregeket, koraszülötteket.)
De ha figyelembe vesszük az előbb felsoroltakat, akkor viszont nekik szükségük lehet az antibiotikumra. Az orvos úgy ítéli meg a helyzetet, hogy szükség van rá, még akkor is, ha az antibiotikumoknak sokszor (,mivel nem az erre "eredetileg kitalált" anyagok) kevésbé, vagy nagyon ronda mellékhatásaik is lehetnek. Mérlegeli ezeket és eldönti, hogy melyiknek mekkora az esélye.
Nos alapesetben egy újszülöttnek, csecsemőnek a legjobb táplálék az anyatej. Ezt gondolom névtelen sem vitatja. Ez is az "eredetileg" kitalált, természetes és MELLÉKHATÁSOK NÉLKÜLI táplálék. Ha csak egy mód van rá, minden jó érzésű ember és főleg anya megtesz annak érdekében mindent, hogy csak ezt kapja a gyermeke, amíg kell.
De, mint (sokan tapasztalatból) tudjuk az első időkben főleg (értem ezalatt az első 3 (sőt 6) hónapot, az édesanya hiába van annak tudatában, hogy az anyatej a legjobb, hiába tesz meg mindent, amit csak jónak lát a megfelelő mennyiségű anyatej érdekében és néha még hiába is kap jó tanácsokat akár a Ligától, ha végül egyszerűen nem meri elhinni, hogy az ő gyermeke nem az éhségtől sír. (Hiába gyarapszik szépen, sőt nagyon jól.)
Ha az 1-es jelű tápszereket recept nélkül is meg lehet kapni a patikákban, akkor ez az anyuka még recept nélkül is meg fogja venni. Pláne, ha a hipermarketek polcáról még kérni sem kell.
Viszont, ha csak receptre lehetne kapni, akkor ELVILEG meg lehetne annak a lehetősége, hogy az orvos uyganazt a folyamatot elvégzi, mint az antibiotikumnál. (Megnézi a tényleges súlygyarapodást, a kakis-pisis pelusok számát, a helyes szoptatási gyakorlatot, mérlegel és dönt, hogy ír-e fel tápszert.) Mert bizony a tápszernek, ugyanúgy, mint az antibiotikumnak kisebb és súlyosabb MELLÉKHATÁSAi LEHETNEK. Nem gyógyszer, de ilyen szempontból annak minősül.
Itt csak az a bibí, hogy sajnos sok orvos nem végzi el a fentebb zárójelben írt folyamatot. Ugyanolyan könnyen írnak fel akár még egy vírusos megfázásra is antibiotikumot, mindenféle mérlegelés nélkül, okozva a baktériumok nagy és egyre nagyobb mértékű rezisztenciáját, mint amilyen könnyen írnak fel mindenféle kikérdezés és hasznos gyakorlati tanács nélkül teljesen egézséges és szépen gyarapodó kisbabáknak tápszert.
Remélem, hogy most már megvan a válasz!
Menta
2003.12.08 10:22
Olvasva a fenti pár hozzászólást, meg amúgy az egész topikot, egy töténet jutott eszembe. A Karácsonyi mese Wass Alberttől.
Íme:
Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végében, s ezüstös szakállán olykort megcsillant a láng.
Mi gyermekek a mennyezetig érő, gyertyafényben izzó karácsonyfa körül álltunk elfogódottan, és izgalomtól elmeredt szemmel, és sóvár pillantásokat vetve a karácsonyfa alatt fölhalmozott ajándékokra, hűségesen elénekeltük a Mennyből az angyal összes verseit. Ének után apám felolvasta a betlehemi csillag történetét a Bibliából, elmondtuk közösen a karácsonyi imádságot, s azzal nekiestünk a játékoknak, akár karámba szorított birkanyájnak az éhes farkascsorda.
Kis idő múltával nagyapánk megszólalt ott a kandalló mellett a magas érdes vénemberhangján:
- Aztán tudjátok-é - kérdezte -, hogy miképpen keletkezett tulajdonképpen a karácsony?
- Akkor született a Jézus Krisztus - felelte Margit húgom okosan új babaháza előtt térdepelve, s nagyapánk bólintott rá.
- Ez igaz - mondta -, mert hogy ő volt az Úristen legnagyobb karácsonyi ajándéka az emberi világ számára. De maga a karácsony már régen megvolt akkor. Ha ideültök mellém a tűzhöz, elmondom, hogyan keletkezett.
Köréje gyűltünk a szőnyegre, mindegyikünk valami új játékot cipelve magával, s figyelmesen lestük a száját, mert nagyapánk nagyon szép és érdekes meséket tudott ám.
- Hát az úgy volt - kezdte el, miután nagyot szippantott a pipájából -, hogy réges-régen, amikor Noé apánk unokái megépítették volt a Bábel tornyát, s annak ledőlte után nem tudták megérteni egymást többé, mert az önzés összezavarta a nyelvüket, az irigység és az elfogultság egyre jobban és jobban kezdett elhatalmasodni ezen a földön. Aki nem volt olyan ügyes, mint a szomszédja, azt ölte az irigység, hogy a másiknak szebb háza van. Aki rest volt megművelni a földjét, az irigyelte azt, akinek szebb búzája termett, s mikor az irigykedés már igen-igen elhatalmasodott az embereken, akkor megszületett belőle a gonoszság. A rest lopni kezdett, a tolvaj gyilkolni, s a kéregető rágyújtotta jótevőjére a házat. Addig-addig, hogy egy napon aztán az Úristen odafönt az égben megsokallotta az emberek gonoszságát, s rájok szabadította a sötétséget és a hideget.
A nap eltűnt az égről, a vizek befagytak, s a rablógyilkos számára nem termett többé semmi az elrablott földön. Nagy fázás, éhezés és pusztulás következett ebből az egész emberi világra. Mikor pedig már közeledett erősen az idő, amikor minden emberi életnek el kellett volna pusztulnia földön, az Úristen odaintette maga mellé kedvenc angyalát, a Világosságot, és ezt mondta neki: "Eridj le, hű szolgám, s nézz körül a földön, melyet gonoszsága miatt pusztulásra ítéltem. Vizsgálj meg minden embert, asszonyt és gyermeket, s akiben még megtalálod egy csöpp kis nyomát a jóságnak, annak gyújtsál gyertyát a szívében. Én pedig majd az utolsó előtti napon alánézek a földre, s ha csak egy kicsike világosságot is látok rajta, megkönyörülök az emberi világon, s megváltoztatom az ítéletet, ami kiróttam rája".
Ezt mondta az Úristen, s a Világosság angyala alászállott a földre, hogy teljesítse a parancsot.
A föld sötét volt és hideg. Mint a csillagtalan, zimankós téli éjszaka, olyan. Az emberek tapogatódzva jártak az utcákon, s akinek még volt egy darabka száraz, fagyott kenyere, az elbújt vele a pincék mélyére, hogy ne kelljen megossza mással. Egy birkabőr bundáért meggyilkolta apját a fiú, s akinek még tűz égett a kemencéjében, az fegyverrel őrizte szobája melegét a megfagyóktól. Az angyal nagyon-nagyon elszomorodott, hogy hasztalan járta az emberi világot, mert nem talált benne sehol egy fikarcnyi jóságot sem.
Lassanként kiért a városból, s ahogy a dűlőúton haladt fölfele a hegyek irányába, egyszerre csak összetalálkozott a sötétben egy emberrel, aki egy döntött fát vonszolt magával kínlódva. Kiéhezett, sovány ember volt, s csak szakadt rongyok borították a testét, de mégis húzta, vonszolta magával a terhet, bár majdnem összeroskadt a gyöngeségtől. "Minek kínlódsz ezzel a fával?" - kérdezte az angyal. - Hiszen ha tüzet gyújtanál belőle magadnak itt, ahol állsz megmelegedhetnél mellette."
"Jaj, lelkem, nem tehetem én azt - felelte az ember. - Asszonyom s kicsi fiacskám van otthon, kik fagynak meg, s olyan gyöngék már, hogy idáig nem jöhetnének el. Haza kell vigyem nekik ezt a fát, ha bele is pusztulok." Az angyal megsajnálta az embert, és segített neki a fával, s mivel az angyaloknak csodálatos nagy erejük van, egyszerre csak odaértek vele a sárból rakott kunyhóhoz, ahol a szegény ember élt.
Az ember tüzet rakott a kemencében, s egyszeriben meleg lett tőle a kicsi ház, s míg egy sápadtra éhezett asszony s egy didergő kisfiú odahúzódtak a tűz mellé melegedni, az angyal meggyújtott egy gyertyát az ember szívében, mert jóságot talált abban.
"Édesanyám, éhes vagyok..." - nyöszörögte a gyermek, s az asszony benyúlt a rongyai közé, elővett egy darab száraz kenyeret, letörte az egyik sarkát, s odanyújtotta a gyermeknek. "Miért nem eszed meg magad a többit? - kérdezte az angyal. - Hiszen magad is olyan éhes vagy, hogy maholnap meghalsz". "Az nem baj, ha én meghalok - felelte az asszony - csak legyen mit egyék a kicsi fiam." S az angyal ott nyomban meggyújtotta a második gyertyát is, és odahelyezte az asszony szívébe.
A gyermek leharapott egy kis darabot a kenyér sarkából, aztán megszólalt: "Édesanyám, elhozhatom két kis játszótársamat a szomszédból? Ők is éhesek, s nincs tűz a házukban. Megosztanám velük ezt a kis kenyeret meg a helyet a tűznél!" Az angyal pedig meggyújtotta a harmadik gyertyát is és odaadta a kisfiúnak, aki boldogan szaladt ki a gyertyával a sötét éjszakába, hogy fénye mellett odavezesse kis társait a tűzhöz és a kenyérhez.
S pontosan ekkor érkezett el az utolsó előtti nap, és az Úristen alánézett a földre, s a nagy-nagy sötétségben meglátott három kis pislákoló gyertyalángot. És úgy megörvendett annak, hogy az angyal mégis talált jóságot a földön, ha nem is többet, csak hármat, hogy azon nyomban megszüntette a sötétséget, visszaparancsolta a napot az égre, s megkegyelmezett az emberi világnak.
S azóta minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen, ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennünk lévő rosszat.
Karácsonyi mese- Ez a karácsony igazi meséje - fejezte be nagyapánk ott a kandalló mellett azon a régi-régi karácsonyestén -, én pedig azért mondottam el nektek, gyerekek, hogy megjegyezzétek jól, és emlékezzetek reá. Mert ez a mi emberi világunk újra építeni Bábel tornyát, melyben egyik ember nem érheti meg a másikat, jelszavakból, hamisságokból, elfogultságokból és előítéletekből, s jönni fog hamarosan az irigység is, a rosszindulat, meg a gonoszság, melyek miatt az Úristen újra pusztulásra ítéli az embert. Tolvajlás és gyilkosság fog uralkodni a földön, s ha nyomorúság és a nagy sötétség rátok szakad majd, akarom, hogy emlékezzetek: csak a szívetekben égő gyertya menthet meg egyedül a pusztulástól.
Íme:
Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végében, s ezüstös szakállán olykort megcsillant a láng.
Mi gyermekek a mennyezetig érő, gyertyafényben izzó karácsonyfa körül álltunk elfogódottan, és izgalomtól elmeredt szemmel, és sóvár pillantásokat vetve a karácsonyfa alatt fölhalmozott ajándékokra, hűségesen elénekeltük a Mennyből az angyal összes verseit. Ének után apám felolvasta a betlehemi csillag történetét a Bibliából, elmondtuk közösen a karácsonyi imádságot, s azzal nekiestünk a játékoknak, akár karámba szorított birkanyájnak az éhes farkascsorda.
Kis idő múltával nagyapánk megszólalt ott a kandalló mellett a magas érdes vénemberhangján:
- Aztán tudjátok-é - kérdezte -, hogy miképpen keletkezett tulajdonképpen a karácsony?
- Akkor született a Jézus Krisztus - felelte Margit húgom okosan új babaháza előtt térdepelve, s nagyapánk bólintott rá.
- Ez igaz - mondta -, mert hogy ő volt az Úristen legnagyobb karácsonyi ajándéka az emberi világ számára. De maga a karácsony már régen megvolt akkor. Ha ideültök mellém a tűzhöz, elmondom, hogyan keletkezett.
Köréje gyűltünk a szőnyegre, mindegyikünk valami új játékot cipelve magával, s figyelmesen lestük a száját, mert nagyapánk nagyon szép és érdekes meséket tudott ám.
- Hát az úgy volt - kezdte el, miután nagyot szippantott a pipájából -, hogy réges-régen, amikor Noé apánk unokái megépítették volt a Bábel tornyát, s annak ledőlte után nem tudták megérteni egymást többé, mert az önzés összezavarta a nyelvüket, az irigység és az elfogultság egyre jobban és jobban kezdett elhatalmasodni ezen a földön. Aki nem volt olyan ügyes, mint a szomszédja, azt ölte az irigység, hogy a másiknak szebb háza van. Aki rest volt megművelni a földjét, az irigyelte azt, akinek szebb búzája termett, s mikor az irigykedés már igen-igen elhatalmasodott az embereken, akkor megszületett belőle a gonoszság. A rest lopni kezdett, a tolvaj gyilkolni, s a kéregető rágyújtotta jótevőjére a házat. Addig-addig, hogy egy napon aztán az Úristen odafönt az égben megsokallotta az emberek gonoszságát, s rájok szabadította a sötétséget és a hideget.
A nap eltűnt az égről, a vizek befagytak, s a rablógyilkos számára nem termett többé semmi az elrablott földön. Nagy fázás, éhezés és pusztulás következett ebből az egész emberi világra. Mikor pedig már közeledett erősen az idő, amikor minden emberi életnek el kellett volna pusztulnia földön, az Úristen odaintette maga mellé kedvenc angyalát, a Világosságot, és ezt mondta neki: "Eridj le, hű szolgám, s nézz körül a földön, melyet gonoszsága miatt pusztulásra ítéltem. Vizsgálj meg minden embert, asszonyt és gyermeket, s akiben még megtalálod egy csöpp kis nyomát a jóságnak, annak gyújtsál gyertyát a szívében. Én pedig majd az utolsó előtti napon alánézek a földre, s ha csak egy kicsike világosságot is látok rajta, megkönyörülök az emberi világon, s megváltoztatom az ítéletet, ami kiróttam rája".
Ezt mondta az Úristen, s a Világosság angyala alászállott a földre, hogy teljesítse a parancsot.
A föld sötét volt és hideg. Mint a csillagtalan, zimankós téli éjszaka, olyan. Az emberek tapogatódzva jártak az utcákon, s akinek még volt egy darabka száraz, fagyott kenyere, az elbújt vele a pincék mélyére, hogy ne kelljen megossza mással. Egy birkabőr bundáért meggyilkolta apját a fiú, s akinek még tűz égett a kemencéjében, az fegyverrel őrizte szobája melegét a megfagyóktól. Az angyal nagyon-nagyon elszomorodott, hogy hasztalan járta az emberi világot, mert nem talált benne sehol egy fikarcnyi jóságot sem.
Lassanként kiért a városból, s ahogy a dűlőúton haladt fölfele a hegyek irányába, egyszerre csak összetalálkozott a sötétben egy emberrel, aki egy döntött fát vonszolt magával kínlódva. Kiéhezett, sovány ember volt, s csak szakadt rongyok borították a testét, de mégis húzta, vonszolta magával a terhet, bár majdnem összeroskadt a gyöngeségtől. "Minek kínlódsz ezzel a fával?" - kérdezte az angyal. - Hiszen ha tüzet gyújtanál belőle magadnak itt, ahol állsz megmelegedhetnél mellette."
"Jaj, lelkem, nem tehetem én azt - felelte az ember. - Asszonyom s kicsi fiacskám van otthon, kik fagynak meg, s olyan gyöngék már, hogy idáig nem jöhetnének el. Haza kell vigyem nekik ezt a fát, ha bele is pusztulok." Az angyal megsajnálta az embert, és segített neki a fával, s mivel az angyaloknak csodálatos nagy erejük van, egyszerre csak odaértek vele a sárból rakott kunyhóhoz, ahol a szegény ember élt.
Az ember tüzet rakott a kemencében, s egyszeriben meleg lett tőle a kicsi ház, s míg egy sápadtra éhezett asszony s egy didergő kisfiú odahúzódtak a tűz mellé melegedni, az angyal meggyújtott egy gyertyát az ember szívében, mert jóságot talált abban.
"Édesanyám, éhes vagyok..." - nyöszörögte a gyermek, s az asszony benyúlt a rongyai közé, elővett egy darab száraz kenyeret, letörte az egyik sarkát, s odanyújtotta a gyermeknek. "Miért nem eszed meg magad a többit? - kérdezte az angyal. - Hiszen magad is olyan éhes vagy, hogy maholnap meghalsz". "Az nem baj, ha én meghalok - felelte az asszony - csak legyen mit egyék a kicsi fiam." S az angyal ott nyomban meggyújtotta a második gyertyát is, és odahelyezte az asszony szívébe.
A gyermek leharapott egy kis darabot a kenyér sarkából, aztán megszólalt: "Édesanyám, elhozhatom két kis játszótársamat a szomszédból? Ők is éhesek, s nincs tűz a házukban. Megosztanám velük ezt a kis kenyeret meg a helyet a tűznél!" Az angyal pedig meggyújtotta a harmadik gyertyát is és odaadta a kisfiúnak, aki boldogan szaladt ki a gyertyával a sötét éjszakába, hogy fénye mellett odavezesse kis társait a tűzhöz és a kenyérhez.
S pontosan ekkor érkezett el az utolsó előtti nap, és az Úristen alánézett a földre, s a nagy-nagy sötétségben meglátott három kis pislákoló gyertyalángot. És úgy megörvendett annak, hogy az angyal mégis talált jóságot a földön, ha nem is többet, csak hármat, hogy azon nyomban megszüntette a sötétséget, visszaparancsolta a napot az égre, s megkegyelmezett az emberi világnak.
S azóta minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen, ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennünk lévő rosszat.
Karácsonyi mese- Ez a karácsony igazi meséje - fejezte be nagyapánk ott a kandalló mellett azon a régi-régi karácsonyestén -, én pedig azért mondottam el nektek, gyerekek, hogy megjegyezzétek jól, és emlékezzetek reá. Mert ez a mi emberi világunk újra építeni Bábel tornyát, melyben egyik ember nem érheti meg a másikat, jelszavakból, hamisságokból, elfogultságokból és előítéletekből, s jönni fog hamarosan az irigység is, a rosszindulat, meg a gonoszság, melyek miatt az Úristen újra pusztulásra ítéli az embert. Tolvajlás és gyilkosság fog uralkodni a földön, s ha nyomorúság és a nagy sötétség rátok szakad majd, akarom, hogy emlékezzetek: csak a szívetekben égő gyertya menthet meg egyedül a pusztulástól.
2003.12.10 16:00
Furcsa. Én meg azt érzékelem, hogy mennyi keserűség gyűlik fel azokban, akiknek vmiért nem jön össze a szoptatás. És ez egy olyan mérvű túlérzékenységhez vezet, amit gyakorlatilag lehetetlen nem megsérteni.
Talán hasznos lenne, ha valamiféle lélekgondozás is járna az első tápszerrecept mellé. Rengeteg gyötrődés útján juthat el egy anya a cictől az üvegig.
Én haragot (gyűlöletet NEM) azok iránt a "szak"emberek iránt érzek, akik az ostoba tanácsaikkal, az ezer éve elavult ismereteikkel, a "rajtam van a fehér köpeny" fensőbbségével elbizonytalanítják az anyákat, és eltántorítják őket a csecsemőtáplálás legpraktikusabb módjától.
És őszintén nem értem: ha egy kismama vércukra magas, a nőgyógyász dietetikushoz és cukor-specialistához irányítja. És ez a három szakember együttműködve, egymást tiszteletben tartva fogja kezelni a cukorbeteg kismamát. Szerintem kb. ugyanilyen természetesnek kéne lenni annak is, hogy ha egy mama arra panaszkodik, hogy kevés a teje, laktációs szakemberhez küldjék, ne a patikába tápszerért.
Talán nem lenne haszontalan visszahozni az iskolákba az egészségtant. És ennek keretében kitérni a csecsmőgondozásra is.
Borcsa (aki szoptatni merészel egy akkora gyereket, aki már egy lovat is meg tudna rágni
)
Talán hasznos lenne, ha valamiféle lélekgondozás is járna az első tápszerrecept mellé. Rengeteg gyötrődés útján juthat el egy anya a cictől az üvegig.
Én haragot (gyűlöletet NEM) azok iránt a "szak"emberek iránt érzek, akik az ostoba tanácsaikkal, az ezer éve elavult ismereteikkel, a "rajtam van a fehér köpeny" fensőbbségével elbizonytalanítják az anyákat, és eltántorítják őket a csecsemőtáplálás legpraktikusabb módjától.
És őszintén nem értem: ha egy kismama vércukra magas, a nőgyógyász dietetikushoz és cukor-specialistához irányítja. És ez a három szakember együttműködve, egymást tiszteletben tartva fogja kezelni a cukorbeteg kismamát. Szerintem kb. ugyanilyen természetesnek kéne lenni annak is, hogy ha egy mama arra panaszkodik, hogy kevés a teje, laktációs szakemberhez küldjék, ne a patikába tápszerért.
Talán nem lenne haszontalan visszahozni az iskolákba az egészségtant. És ennek keretében kitérni a csecsmőgondozásra is.
Borcsa (aki szoptatni merészel egy akkora gyereket, aki már egy lovat is meg tudna rágni
)Borcsa
2003.12.10 17:21
Már megbocsáss, Borcsa, de én sem irigyellek érte, bár a te dolgod. Igen, a te dolgod, mint az is, hogy elfogadd azt, ha más nem úgy csinálja, ahogyan te.
Arról, gondolom nem hallottál, hogy esetleg a gyerek maga választja el magát 2 éves kor előtt. Mindenesetre én még nem láttam 3 évest lovat rágni. De kiváncsi lennék rá
Arról, gondolom nem hallottál, hogy esetleg a gyerek maga választja el magát 2 éves kor előtt. Mindenesetre én még nem láttam 3 évest lovat rágni. De kiváncsi lennék rá
2003.12.10 17:33
Van ennek egy komoly oka: a babának szüksége van rá. A kicsi lelkének, az immunrendszerének.
És van egy nagyon szubjektív: mert csodálatos érzés.
Másrészt, egyszerűen elkezdtük fél órás korában, és nem hagytuk abba. Ezt egész más csinálni, mint gondolkodni róla.
Biztos vagy benne, hogy ez volt a hozzászólásom lényege?
Borcsa, aki bajban van. Nincs a háztartásában sámli
Biztos vagy
És van egy nagyon szubjektív: mert csodálatos érzés.
Másrészt, egyszerűen elkezdtük fél órás korában, és nem hagytuk abba. Ezt egész más csinálni, mint gondolkodni róla.
Biztos vagy benne, hogy ez volt a hozzászólásom lényege?
Borcsa, aki bajban van. Nincs a háztartásában sámli
Biztos vagy
Borcsa
2003.12.10 17:53
Az a bizonyos zárómondat volt a teszt: aki kötekedni akar csak, az bátran beleköthet, aki beszélgetni, az egy grimasszal vagy vigyorral túllép rajta.
Viszont továbbra is tartom, hogy nem ez a lényeg, de még a topik se erről szól.
Hanem arról, hogy minden anyának joga van korrekt és teljeskörű tájékoztatásra, maximális segítségre ahhoz, hogy felelősséggel eldönthesse, Ő ÉS SENKI MÁS!!!, hogy hogyan eteti, altatja, öltözteti, szállítja a csemetéit.
Borcsa
Viszont továbbra is tartom, hogy nem ez a lényeg, de még a topik se erről szól.
Hanem arról, hogy minden anyának joga van korrekt és teljeskörű tájékoztatásra, maximális segítségre ahhoz, hogy felelősséggel eldönthesse, Ő ÉS SENKI MÁS!!!, hogy hogyan eteti, altatja, öltözteti, szállítja a csemetéit.
Borcsa
Borcsa
2003.12.10 17:54
"És van egy nagyon szubjektív: mert csodálatos érzés."
Na ez legalább egy érthető és emészthető magyarázat, ha valami jó akkor minek hagyjuk abba, de ne keverd bele az immunrendszert ennyi idős korban, hanem maradjunk csak annál, hogy csodálatos érzés, ezt legalább mindenki fel tudja fogni.
Na ez legalább egy érthető és emészthető magyarázat, ha valami jó akkor minek hagyjuk abba, de ne keverd bele az immunrendszert ennyi idős korban, hanem maradjunk csak annál, hogy csodálatos érzés, ezt legalább mindenki fel tudja fogni.
2003.12.10 17:59
Hú, te milyen fasza csaj vagy!
Képed akkora, hogy nem látod át azt sem, amit írsz.
A gyomrom felfordul az ilyen hozzászólástól, pedig én is szoptattam.
Ezek szerint, állítsunk pellengére minden kisbabát, akik nem hajlandóak addig szopizni, mint a te gyereked. Ők, minden bizonnyal, mind lelkisérültek és immungyengék.
Képed akkora, hogy nem látod át azt sem, amit írsz.
A gyomrom felfordul az ilyen hozzászólástól, pedig én is szoptattam.
Ezek szerint, állítsunk pellengére minden kisbabát, akik nem hajlandóak addig szopizni, mint a te gyereked. Ők, minden bizonnyal, mind lelkisérültek és immungyengék.
2003.12.10 18:35
Én szeretném megvédeni Borcsát, bár egyáltalán nem szorul rá.
Nehogy már undorító legyen, hogy egy másfél éves kisgyerek szopizik!! Megáll az ész.
És Borcsa sehol nem mondta, hogy minden kisbabának eddig vagy tovább, vagy akármeddig szopnia kellene!! Éppen azt írja, hogy jó lenne, ha mindenki megfelelő tájékoztatás, információ után MAGA dönthesse el, mi a legjobb a gyerekének.
Szerintem, ha egy gyerek magától elválasztja magát, akkor már nincs igénye, szüksége a szopira. ( többnyire csak egyéves koruk után, ha az anyuka HOZZÁtáplál és nem elválaszt). Az a kics viszont, aki kétévesen is szopik, annak szüksége van rá, és igényli, elsősorban a lelkének kell, de igenis rengeteg fertőzésektől védő ellenanyagot tartalmaz az idősebb babát szoptató mamák teje! És szerintem ahol sok az allergiás a családban, mindenképpen jót tesz, ha sokáig szoptat az anyuka.
DE!! Senki a világon nem állítja, hogy mindenkinek ezt kell tennie, senki nem mondta, hogy aki nem tud szoptatni, az nem jó anyja a gyermekének.
Én is úgy látom, hogy azok, akiknek nem úgy sikerül a szoptatás, ahogy tervezték, mindig azzal vádolják a szoptatás-pártiakat, hogy támadják őket. Pedig nem!!! Csak sajnos sokszor a jószándékot sem veszik észre ezek az anyák, mindenhol csak lenézést, megvetést szimatolnak.
Én igenis IRIGYLEM Borcsát egy picit, mert az én gyermekeim 9 illetve 10 hónapos korukban elválasztották magukat. Az elsőnél az én hibámból történt, mert a hozzátáplálást összekevertem az elválasztással, a második azért hagyta abba, mert már 3 hónapos terhes voltam, és nem ízlett neki a megváltozott tejci. Harmadik gyerekem karácsonykor lesz 8 hónapos, szinte csak anyatejen él, néha megkóstol egy kis gyümölcsöt, zöldséget, egyelőre elenyésző mennyiségben, csakis szopi után. Gyönyörűen fejlődik, 10 kiló. És remélem őt tudom szoptatni másfél éves koráig, vagy ameddig ő igényli!!
Anyakati
Nehogy már undorító legyen, hogy egy másfél éves kisgyerek szopizik!! Megáll az ész.
És Borcsa sehol nem mondta, hogy minden kisbabának eddig vagy tovább, vagy akármeddig szopnia kellene!! Éppen azt írja, hogy jó lenne, ha mindenki megfelelő tájékoztatás, információ után MAGA dönthesse el, mi a legjobb a gyerekének.
Szerintem, ha egy gyerek magától elválasztja magát, akkor már nincs igénye, szüksége a szopira. ( többnyire csak egyéves koruk után, ha az anyuka HOZZÁtáplál és nem elválaszt). Az a kics viszont, aki kétévesen is szopik, annak szüksége van rá, és igényli, elsősorban a lelkének kell, de igenis rengeteg fertőzésektől védő ellenanyagot tartalmaz az idősebb babát szoptató mamák teje! És szerintem ahol sok az allergiás a családban, mindenképpen jót tesz, ha sokáig szoptat az anyuka.
DE!! Senki a világon nem állítja, hogy mindenkinek ezt kell tennie, senki nem mondta, hogy aki nem tud szoptatni, az nem jó anyja a gyermekének.
Én is úgy látom, hogy azok, akiknek nem úgy sikerül a szoptatás, ahogy tervezték, mindig azzal vádolják a szoptatás-pártiakat, hogy támadják őket. Pedig nem!!! Csak sajnos sokszor a jószándékot sem veszik észre ezek az anyák, mindenhol csak lenézést, megvetést szimatolnak.
Én igenis IRIGYLEM Borcsát egy picit, mert az én gyermekeim 9 illetve 10 hónapos korukban elválasztották magukat. Az elsőnél az én hibámból történt, mert a hozzátáplálást összekevertem az elválasztással, a második azért hagyta abba, mert már 3 hónapos terhes voltam, és nem ízlett neki a megváltozott tejci. Harmadik gyerekem karácsonykor lesz 8 hónapos, szinte csak anyatejen él, néha megkóstol egy kis gyümölcsöt, zöldséget, egyelőre elenyésző mennyiségben, csakis szopi után. Gyönyörűen fejlődik, 10 kiló. És remélem őt tudom szoptatni másfél éves koráig, vagy ameddig ő igényli!!
Anyakati
2003.12.10 19:05
Anyakati!
Az én, kizárólag szoptatott, babám még 6 hónaposan sem érte el a 6 kilót. (Ha már a kedvenc játszótéri témámnál tartunk.) Ettől függetlenül ő is gyönyörűen fejlődik, képzeld el!
Hiszen fent te állítod azt, hogy az a baba, aki nem szopik másfél éves koráig, az éppen az anya hibájából teszi:
"(többnyire csak egyéves koruk után, ha az anyuka HOZZÁtáplál és nem elválaszt)"
Ezt támaszd már alá valami tudományos felméréssel is, légyszi.
És a másik kedvencem: XY nem ezt mondta, nem ezt akarta sugalni. Mégis az jött le. Miben segítetek ti, azon kívül, hogy baromira el vagytok magatoktól szállva. Esetleg nem kaptok otthon elég elismerést? Ahogy ti állítjátok, szoptatni nam nagy kunszt. Akkor meg miért vagytok úgy oda magatoktól?
Az én, kizárólag szoptatott, babám még 6 hónaposan sem érte el a 6 kilót. (Ha már a kedvenc játszótéri témámnál tartunk.) Ettől függetlenül ő is gyönyörűen fejlődik, képzeld el!
Hiszen fent te állítod azt, hogy az a baba, aki nem szopik másfél éves koráig, az éppen az anya hibájából teszi:
"(többnyire csak egyéves koruk után, ha az anyuka HOZZÁtáplál és nem elválaszt)"
Ezt támaszd már alá valami tudományos felméréssel is, légyszi.
És a másik kedvencem: XY nem ezt mondta, nem ezt akarta sugalni. Mégis az jött le. Miben segítetek ti, azon kívül, hogy baromira el vagytok magatoktól szállva. Esetleg nem kaptok otthon elég elismerést? Ahogy ti állítjátok, szoptatni nam nagy kunszt. Akkor meg miért vagytok úgy oda magatoktól?
2003.12.10 19:23
Nevtelen,
Senki nem akar itt bantani, talan inkabb pont a te hozzaszolasaid azok, melyek tulsagosan is ingerultek. Ha azt kered mastol, hogy fogadja el, hogy a te mas vagy, miert szolsz ilyen megvetoen ahhoz aki mashogy csinalta? Kicsit ugy erzem, mintha fajna, hogy a tied mast csinalt. Mindenkinek szive-joga mit csinal, mit tart fontosnak. Ez egy forum ahol beszelgetni lehet.
A gyerekek pedig rettentoen elteroek, az en elsom alig volt tul 6 kilon fel evesen, mindig is sovika volt es most is az, sot egy evesen elvalasztotta magat, pedig en szerettem volna meg szoptatni. A masodik pedig mar 4 hosan megduplazta sulyat, hogy mikor valasztja el magat o dolga.
Az pedig mit akarsz kihallani egy-ket hozzaszolasbol fugg a te hozzaallasodtol is.
Angi
Senki nem akar itt bantani, talan inkabb pont a te hozzaszolasaid azok, melyek tulsagosan is ingerultek. Ha azt kered mastol, hogy fogadja el, hogy a te mas vagy, miert szolsz ilyen megvetoen ahhoz aki mashogy csinalta? Kicsit ugy erzem, mintha fajna, hogy a tied mast csinalt. Mindenkinek szive-joga mit csinal, mit tart fontosnak. Ez egy forum ahol beszelgetni lehet.
A gyerekek pedig rettentoen elteroek, az en elsom alig volt tul 6 kilon fel evesen, mindig is sovika volt es most is az, sot egy evesen elvalasztotta magat, pedig en szerettem volna meg szoptatni. A masodik pedig mar 4 hosan megduplazta sulyat, hogy mikor valasztja el magat o dolga.
Az pedig mit akarsz kihallani egy-ket hozzaszolasbol fugg a te hozzaallasodtol is.
Angi
2003.12.10 19:58
Angi, itt, beszélgetni? Könyörgöm, miről?
Miért fájna, hogy a gyerekem elválasztotta magát? Ő akarta így, nem kényszerítettem rá. Még valami, soha el nem cserélném más gyerekére, tehát már ezért sincs miért fájjon, hogy másé mit csinál.
Hogy ingerült vagyok egy kicsit? Ez igaz. Miért, aki negédesen írogat, annak mindig igaza van?
Még jó, hogy a hozzáállásomtól függ, hogy mit hallok ki. Hiszen te is pont ezt csinálod.
Tessék, te is írod, hogy a gyerekek pedig rettentő eltérőek. Míg nem volt gyerekem sem értettem, most, hogy van, meg pláne nem, hogy miért tekintik egyesek a gyerekgondozát, -nevelést lóversenynek. Ahol csak a kilók, centik, szoptatott hónapok, kakis pelenkák, a kibújt fogak a mérce.
Azt hiszem abban egyet érthetünk, hogy minden anyának a saját gyermeke a legszebb, legédesebb, legügyesebb, függetlenül attól, hogy a fentebb említett mérce alapján milyen szinten áll. És bármennyire röpködnek itt a kilók és szoptatott hónapok, évek száma, pl. engem, senki nem fog meggyőzni az ellenkezőjéről.
Miért fájna, hogy a gyerekem elválasztotta magát? Ő akarta így, nem kényszerítettem rá. Még valami, soha el nem cserélném más gyerekére, tehát már ezért sincs miért fájjon, hogy másé mit csinál.
Hogy ingerült vagyok egy kicsit? Ez igaz. Miért, aki negédesen írogat, annak mindig igaza van?
Még jó, hogy a hozzáállásomtól függ, hogy mit hallok ki. Hiszen te is pont ezt csinálod.
Tessék, te is írod, hogy a gyerekek pedig rettentő eltérőek. Míg nem volt gyerekem sem értettem, most, hogy van, meg pláne nem, hogy miért tekintik egyesek a gyerekgondozát, -nevelést lóversenynek. Ahol csak a kilók, centik, szoptatott hónapok, kakis pelenkák, a kibújt fogak a mérce.
Azt hiszem abban egyet érthetünk, hogy minden anyának a saját gyermeke a legszebb, legédesebb, legügyesebb, függetlenül attól, hogy a fentebb említett mérce alapján milyen szinten áll. És bármennyire röpködnek itt a kilók és szoptatott hónapok, évek száma, pl. engem, senki nem fog meggyőzni az ellenkezőjéről.
2003.12.10 20:29
Ez már nevetséges. Könyörgöm, azért, mert megemlítettem, hány kiló a gyerekem, már versengeni akarok? Hol írtam én, hogy hú de ügyes, tökéletes anya vagyok, és mindenki, akinek a gyereke kevesebb kiló az egy tehetségtelen hülye és a gyereke nem fejlődik szépen?!!!
Kedves Névtelen, biztos vagyok benne, hogy a pici babád tökéletesen fejlődik, akárhány kiló, és örülök, hogy tudod csak anyatejjel táplálni!
Na, én részemről azt hiszem nem szólok többé hozzá a témához.
Aki rossz szándékot szimatol mindenhol, az úgyis csak azt talál.
Anyakati
Kedves Névtelen, biztos vagyok benne, hogy a pici babád tökéletesen fejlődik, akárhány kiló, és örülök, hogy tudod csak anyatejjel táplálni!
Na, én részemről azt hiszem nem szólok többé hozzá a témához.
Aki rossz szándékot szimatol mindenhol, az úgyis csak azt talál.
Anyakati
2003.12.10 20:47
Jaj, még valamire reagálnom kell, nem bírom ki.
Névtelen dec 10 19.05
"Miben segítetek ti, azon kívül, hogy baromira el vagytok magatoktól szállva?Esetleg nem kaptok otthon elég elismerést?Ahogy ti állítjátok, szoptatni nem nagy kunszt.Akkor meg miért vagytok úgy oda magatoktól?"
Nem tudom, névtelen, kik azok a "ti", akikkel egy kalap alá veszel, mindenesetre én eddig is csak arról írtam, hogy ÉN mit gondolok.
Hogy mit segítek? Természetesen semmit. Kéretlenül igyekszem nem tanácsokat osztogatni, mégha nem is mindig sikerül. Viszont mivel nekem szerencsére sikerült a szoptatás, immár harmadszor, ha valaki megkérdezi, hogy csinálom, szívesen elmesélem. Nem azért, hogy dicsekedjek, nem azért, hogy kioktassak, hanem azért, mert hátha tudok valami jó tippet adni, ami persze nem biztos, hogy másnak is beválik, de lehet, hogy igen, esetleg egy próbát megér.
Én nagyon örülök, hogy nem volt gondom soha a szoptatással, de nem vagyok erre büszke, nem vagyok "elszállva" magamtól, ellenkezőleg, nagyon örülök a szerencsémnek!!
Szoptatni pedig igenis "nagy kunszt". abszolút nem egyszerű, rengeteg nehézséggel, problémával találja magát szemben az ember. Meg ez szerencse és adottság kérdése is. Van, akinek minden megy, mint a karikacsapás, másnak nagyon meg kell küzdenie érte. Szerintem, de csakis szerintem, nem állítom, hogy így van, az lenne a legjobb, ha mindenki megtenné a maximumot, ami tőle telik, hogy szoptatni tudjon. De ha már megtette, és nem megy, akkor nem hibáztathatja magát, és mások sem őt.
Anyakati
Névtelen dec 10 19.05
"Miben segítetek ti, azon kívül, hogy baromira el vagytok magatoktól szállva?Esetleg nem kaptok otthon elég elismerést?Ahogy ti állítjátok, szoptatni nem nagy kunszt.Akkor meg miért vagytok úgy oda magatoktól?"
Nem tudom, névtelen, kik azok a "ti", akikkel egy kalap alá veszel, mindenesetre én eddig is csak arról írtam, hogy ÉN mit gondolok.
Hogy mit segítek? Természetesen semmit. Kéretlenül igyekszem nem tanácsokat osztogatni, mégha nem is mindig sikerül. Viszont mivel nekem szerencsére sikerült a szoptatás, immár harmadszor, ha valaki megkérdezi, hogy csinálom, szívesen elmesélem. Nem azért, hogy dicsekedjek, nem azért, hogy kioktassak, hanem azért, mert hátha tudok valami jó tippet adni, ami persze nem biztos, hogy másnak is beválik, de lehet, hogy igen, esetleg egy próbát megér.
Én nagyon örülök, hogy nem volt gondom soha a szoptatással, de nem vagyok erre büszke, nem vagyok "elszállva" magamtól, ellenkezőleg, nagyon örülök a szerencsémnek!!
Szoptatni pedig igenis "nagy kunszt". abszolút nem egyszerű, rengeteg nehézséggel, problémával találja magát szemben az ember. Meg ez szerencse és adottság kérdése is. Van, akinek minden megy, mint a karikacsapás, másnak nagyon meg kell küzdenie érte. Szerintem, de csakis szerintem, nem állítom, hogy így van, az lenne a legjobb, ha mindenki megtenné a maximumot, ami tőle telik, hogy szoptatni tudjon. De ha már megtette, és nem megy, akkor nem hibáztathatja magát, és mások sem őt.
Anyakati
2003.12.10 21:03
No, ez, látod, már mindjárt más! Igenis beszélni kell arról, hogy mennyire különbözőek vagyunk a szoptatás adottságában is. Igen, szerencsére, nekem is könnyen ment. Úgy, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Rengeteg tejcsi, kíváló szopireflex-szel rendelkező baba stb. Viszont azt is megéltem, hogy a szobatársaim a kórházban átbőgték az éjszakákat, hogy kimerülten, könnyes szemmel facsartak ki néhány csepp tejcsit a cicijükből. Annyira szerettem volna nekik segíteni, de nem tudtam, hiszen fogalmam sem volt, hogy nekem miért megy minden könnyen. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy tanácsot, támogatást adhatunk és adjunk is, de attól, mert szoptattunk 1-2-3 gyereket, akik, mint már megállapíthattunk ,
egymástól teljesen eltérő egyéniségek is lehetnek, ne képzeljük magunkat laktációs tanácsadóknak. És ezt az inget csak az vegye magára, akié.
egymástól teljesen eltérő egyéniségek is lehetnek, ne képzeljük magunkat laktációs tanácsadóknak. És ezt az inget csak az vegye magára, akié.
2003.12.11 09:19
Névtelen December 10 szerda - 21h 03:
látod, ezért kellenek a szopis tanácsadók, igenis szükség van rájuk és akkor nem a szobatársak segítenék egymást, hanem a képzett csecsemősök pl. Mert sokan nem tudják, hogy változó a tejbelövellési idő minden anyukánál, több napos eltérés is lehet. És a millió tévhit a csasziról, az "anyukám is csak 3 hétig tudott szptatni...", a "kicsi a mellem..." szövegek és még sorolhatnám. De ez már egy másik topik témája
látod, ezért kellenek a szopis tanácsadók, igenis szükség van rájuk és akkor nem a szobatársak segítenék egymást, hanem a képzett csecsemősök pl. Mert sokan nem tudják, hogy változó a tejbelövellési idő minden anyukánál, több napos eltérés is lehet. És a millió tévhit a csasziról, az "anyukám is csak 3 hétig tudott szptatni...", a "kicsi a mellem..." szövegek és még sorolhatnám. De ez már egy másik topik témája
2003.12.11 11:06
Nestlé-ellenesek!
Próbáltátok már felvenni a kapcsolataot a Nestlével? Van mail, tel., postacím. Beszéltetek már velük arról, hogy mi a problémátok velük?
Amúgy nekem megvan mindkét füzetük, semmi inkorrekt nincs benne. Hangoztatja, hogy a csecsemő fő tápl. az anyatej, AMENNYIBEN nem elég, vagy más akadálya van a szoptatásnak, akkor hú, de milyen jó megoldás a beba akárhány. Felhívja figyelmet a tehéntej ártalmasságára is. Szóval semmivel sem inkorrektebbek, mint bármelyik másik cég, aki a termékét el akarja adni. Azt elhiszitek, hogy a nutellától erős lesz a gyerek? Csak kövér. Pedig a reklám szerint csupa tej, stb. A kólától jó pasija lesz az ember lányának? A nestlét is épeszű ember úgy veszi meg, hogy van valami fogalma arról, hogy mit keres, mire van szüksége a babájának.ha meg nem, akkor abban nem a nestlé a hibás. Aki hülye, az így is úgyis rosszat foga adni a gyerekének, akármi is van írva a csomagolásra. Amúgy meg nem azzal árt az ember a legnagyobbat, ha 1-2 hónappal előbb kap a gyerek bizonyos kajákat. Enél sokkal károsabb dolgoknak tesszük ki magunkat és a családunkat nap mint nap. Miért pont a nestlé?
És azt is szeretném tudni, hogy vajon a szoptatási szakemberek tényleg olyan marha jó munkát végeznek-e akkor, ha még azokban is sikerül ellenszenvet kelteniük, akiknek semmi kudarcélményük nincs a szoptatással kapcsolatban? Nem lehet-e ,hogy kommunikáció szempontjából valami hibádzik?
És könyörgöm, ne a névtelenségemre reagáljatok, vagy emiatt ne vegyetek tudomást a hsz-omról, hanem a konkrét kérdéseimre válaszoljatok, please.
Próbáltátok már felvenni a kapcsolataot a Nestlével? Van mail, tel., postacím. Beszéltetek már velük arról, hogy mi a problémátok velük?
Amúgy nekem megvan mindkét füzetük, semmi inkorrekt nincs benne. Hangoztatja, hogy a csecsemő fő tápl. az anyatej, AMENNYIBEN nem elég, vagy más akadálya van a szoptatásnak, akkor hú, de milyen jó megoldás a beba akárhány. Felhívja figyelmet a tehéntej ártalmasságára is. Szóval semmivel sem inkorrektebbek, mint bármelyik másik cég, aki a termékét el akarja adni. Azt elhiszitek, hogy a nutellától erős lesz a gyerek? Csak kövér. Pedig a reklám szerint csupa tej, stb. A kólától jó pasija lesz az ember lányának? A nestlét is épeszű ember úgy veszi meg, hogy van valami fogalma arról, hogy mit keres, mire van szüksége a babájának.ha meg nem, akkor abban nem a nestlé a hibás. Aki hülye, az így is úgyis rosszat foga adni a gyerekének, akármi is van írva a csomagolásra. Amúgy meg nem azzal árt az ember a legnagyobbat, ha 1-2 hónappal előbb kap a gyerek bizonyos kajákat. Enél sokkal károsabb dolgoknak tesszük ki magunkat és a családunkat nap mint nap. Miért pont a nestlé?
És azt is szeretném tudni, hogy vajon a szoptatási szakemberek tényleg olyan marha jó munkát végeznek-e akkor, ha még azokban is sikerül ellenszenvet kelteniük, akiknek semmi kudarcélményük nincs a szoptatással kapcsolatban? Nem lehet-e ,hogy kommunikáció szempontjából valami hibádzik?
És könyörgöm, ne a névtelenségemre reagáljatok, vagy emiatt ne vegyetek tudomást a hsz-omról, hanem a konkrét kérdéseimre válaszoljatok, please.
2003.12.11 11:33
Sziasztok!
Gondolkodtam rajta, hogy hozzászóljak-e, de egy téma nagyon foglalkoztat.
Az 1 évesnél idösebb gyerek szoptatása.
Ez is csak azért, mert mindkét "oldalt" megtapasztalatam már. A kisebbik fiam születése elött én sem tudtam elképzelni, hogy milyen az, ha az ember egy nagyobb gyereket szoptat.
De pont ezért nem a másikét szoptatjuk, hanem a sajátunkat. Azt, aki bennünk fejlödött, tölünk született, és velünk kezdett szopizni még akkor, amikor kis magatehetetlen bogárka volt, akivel esetleg átéltünk kisebb-nagyobb gondokat. És aki, hiába nö/fejlödik egyre jobban, örökre a mi kisgyerekünk lesz. Nem ugy, hogy megpróbáljuk csecsemölétben tartani, hanem ugy, hogy nem látjuk annyira a változásokat, mint amenynire esetleg kivülröl szembetünöek. A 13 hónaos gyerekünk nekünk nem különbözik annyira a 11,5 hónapostól.
Igen, korábban reggelente nekem kellett hozzá bemenni a szobájába, most meg 17 hónaposan már ö bújik az ágyamba. De minthogy akkor sem utasitottam el, ha szopizni szeretett volna, most sem fogom. Egészséges gyerek, látom a fejlödését, és ebben is. És ebben sem minden gyerek egyforma. Az enyémnek idegen helyen eszébe sem jut szopizni (esetleg csak akkor, ha valami nagy megrázkódtatás éri), söt akkor sem, ha nálunk vannak mások. Soha senki nem fogja "sámlival" látni, mert ez már a mi kettönk magánügye, a reggeli és déli összebújás. Éppen ezért senkinek nincs köze hozzá!
Azt sem értem, hogy miért fáj sokaknak, ha vannak másképpen gondolkodók is.
Állandóan belekötnek valamibe, ami lehet, hogy nem is létezik, gyülöletet, megvetést éreznek ki olyanból, ami nem tartalmazott ilyet. Aztán szórakoznak azokon, akik mégis komolyan szeretnék venni az egész kérdést.
Nem igazán értem, miért nem lehet értelmes módon elbeszélgetni. Ha valaki nem ért egyet, akkor ne értsen, de nem kell mindjárt fröcsögni és piszkálódni, és meg lehetne adni a lehetöséget, hogy ebben is másképpen gondolkodjunk.
Miben segitünk? Már számtalanszor meg lett irva, hogy a segitséget nem itt kell keresni, ez nem az a topik. A segitség a Szoptatás topikban van. Ha valakinek nem jó egy "átlag" kismama, ott találhat IBCLC-t is (Pele).
Egyébként akinek már sikerült segiteni, az biztosan nem igy gondolkodik. Nem az a lényeg, hogy ki a segitö, hanem az, hogy tud-e segiteni. Ha én a legutolsó, müveletlen, éppen csak pár gyerek felneveléséböl tanult anyukától kapok segitséget, amivel meg tudom oldani a problémát, akkor ez egyáltalán nem számit, hogy volt-e köpenye, diplomája vagy sem. Viszont a köpenyesnek meg kötelessége lenne tudni...
Szoptatási tanácsadók: Arra meg végképp nagyon kiváncsi vagyok, hogy akik annyira szidják öket, hányan találkoztak vagy beszéltek velük személyesen vagy legalább telefonon. Nem Interneten, mert azért ez torzit, és nem is újságlapokon olvasva, hogy mi gondolnak egyes kérdésekröl. Kiben és mikor kelt ellenszenvet? Vagy annak a megfelelöje, hogy "az vagy, amit megeszel" az, hogy "az vagy, amit leirsz"? Jó lenne, ha mielött a kedves neves és névtelen hozászóló leirná, hogy mi is az, ami olyan baromira irritálja a szoptatási tanácsadókban, azt is leirná hozzá, hogy találkozott-e valaha eggyel is, és volt-e szüksége segitségre.
Ez nem az LLL, SZME vagy akármilyen más szoptatási tanácsadó hálózat topikja. Anyukák beszélgetnek. Szólásszabadság, véleménynyilvánitási szabadság, Internet. Lehet minket utálni, lenézni, szórakozni rajtunk. Megengedi a fórum.
Beszti
Gondolkodtam rajta, hogy hozzászóljak-e, de egy téma nagyon foglalkoztat.
Az 1 évesnél idösebb gyerek szoptatása.
Ez is csak azért, mert mindkét "oldalt" megtapasztalatam már. A kisebbik fiam születése elött én sem tudtam elképzelni, hogy milyen az, ha az ember egy nagyobb gyereket szoptat.
De pont ezért nem a másikét szoptatjuk, hanem a sajátunkat. Azt, aki bennünk fejlödött, tölünk született, és velünk kezdett szopizni még akkor, amikor kis magatehetetlen bogárka volt, akivel esetleg átéltünk kisebb-nagyobb gondokat. És aki, hiába nö/fejlödik egyre jobban, örökre a mi kisgyerekünk lesz. Nem ugy, hogy megpróbáljuk csecsemölétben tartani, hanem ugy, hogy nem látjuk annyira a változásokat, mint amenynire esetleg kivülröl szembetünöek. A 13 hónaos gyerekünk nekünk nem különbözik annyira a 11,5 hónapostól.
Igen, korábban reggelente nekem kellett hozzá bemenni a szobájába, most meg 17 hónaposan már ö bújik az ágyamba. De minthogy akkor sem utasitottam el, ha szopizni szeretett volna, most sem fogom. Egészséges gyerek, látom a fejlödését, és ebben is. És ebben sem minden gyerek egyforma. Az enyémnek idegen helyen eszébe sem jut szopizni (esetleg csak akkor, ha valami nagy megrázkódtatás éri), söt akkor sem, ha nálunk vannak mások. Soha senki nem fogja "sámlival" látni, mert ez már a mi kettönk magánügye, a reggeli és déli összebújás. Éppen ezért senkinek nincs köze hozzá!
Azt sem értem, hogy miért fáj sokaknak, ha vannak másképpen gondolkodók is.
Állandóan belekötnek valamibe, ami lehet, hogy nem is létezik, gyülöletet, megvetést éreznek ki olyanból, ami nem tartalmazott ilyet. Aztán szórakoznak azokon, akik mégis komolyan szeretnék venni az egész kérdést.
Nem igazán értem, miért nem lehet értelmes módon elbeszélgetni. Ha valaki nem ért egyet, akkor ne értsen, de nem kell mindjárt fröcsögni és piszkálódni, és meg lehetne adni a lehetöséget, hogy ebben is másképpen gondolkodjunk.
Miben segitünk? Már számtalanszor meg lett irva, hogy a segitséget nem itt kell keresni, ez nem az a topik. A segitség a Szoptatás topikban van. Ha valakinek nem jó egy "átlag" kismama, ott találhat IBCLC-t is (Pele).
Egyébként akinek már sikerült segiteni, az biztosan nem igy gondolkodik. Nem az a lényeg, hogy ki a segitö, hanem az, hogy tud-e segiteni. Ha én a legutolsó, müveletlen, éppen csak pár gyerek felneveléséböl tanult anyukától kapok segitséget, amivel meg tudom oldani a problémát, akkor ez egyáltalán nem számit, hogy volt-e köpenye, diplomája vagy sem. Viszont a köpenyesnek meg kötelessége lenne tudni...
Szoptatási tanácsadók: Arra meg végképp nagyon kiváncsi vagyok, hogy akik annyira szidják öket, hányan találkoztak vagy beszéltek velük személyesen vagy legalább telefonon. Nem Interneten, mert azért ez torzit, és nem is újságlapokon olvasva, hogy mi gondolnak egyes kérdésekröl. Kiben és mikor kelt ellenszenvet? Vagy annak a megfelelöje, hogy "az vagy, amit megeszel" az, hogy "az vagy, amit leirsz"? Jó lenne, ha mielött a kedves neves és névtelen hozászóló leirná, hogy mi is az, ami olyan baromira irritálja a szoptatási tanácsadókban, azt is leirná hozzá, hogy találkozott-e valaha eggyel is, és volt-e szüksége segitségre.
Ez nem az LLL, SZME vagy akármilyen más szoptatási tanácsadó hálózat topikja. Anyukák beszélgetnek. Szólásszabadság, véleménynyilvánitási szabadság, Internet. Lehet minket utálni, lenézni, szórakozni rajtunk. Megengedi a fórum.
Beszti
2003.12.11 11:51
Kérdések felvetője!
Egy kérdésedre tudom a választ!
Nem a szoptatási (laktációs tanácsadók) szakemberek váltják ki az ellenszenvet az emberekben, hanem mi. Ez van, annyira harcolunk azért, hogy mindenkihez eljusson az információ, éhogy néhányunk túllő a célon. DE EZ NEM A LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÓK HIBÁJA. Ne hibáztasd őket, mert nem tehetnek semmiről, mert az ő céljuk az hogy segítsenek a szoptatásban és amiben tudnak, de ha mégsem megy, akkor megértésükkel és kedvességükkel segítsenek elfogadni azt a szitut is. Mo-n elég kevés ilyen szakember van, bár mostanában gyarapodott számuk ha jól tudom.
sasha
Egy kérdésedre tudom a választ!
Nem a szoptatási (laktációs tanácsadók) szakemberek váltják ki az ellenszenvet az emberekben, hanem mi. Ez van, annyira harcolunk azért, hogy mindenkihez eljusson az információ, éhogy néhányunk túllő a célon. DE EZ NEM A LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÓK HIBÁJA. Ne hibáztasd őket, mert nem tehetnek semmiről, mert az ő céljuk az hogy segítsenek a szoptatásban és amiben tudnak, de ha mégsem megy, akkor megértésükkel és kedvességükkel segítsenek elfogadni azt a szitut is. Mo-n elég kevés ilyen szakember van, bár mostanában gyarapodott számuk ha jól tudom.
sasha
2003.12.11 13:35
névtelen, ha tájékozódtál volna a felhívó hozzászólásban megadott linkek alapján, már tudnád, hogy maga a füzetke léte is sérti a Kódexet.olvass, aztán kérdezz. és ne offold szét ezt a topikot légyszíves, mint ahogy a hosszan szoptatást ellenzők sem. nyissatok magatoknak újat, ez maradjon meg eredeti témájánál.
matska
P.S.: OFF: Borcsa, Sascha, nagyon szépen írtatok
matska
P.S.: OFF: Borcsa, Sascha
, nagyon szépen írtatok2003.12.13 18:29
szisztok,
ezt most találtam. ezek tények. és orvos írta!
hogy más orvosok, miért nem tudják? na, látjátok, ezt nem tudom.
http://www.taplalekallergia.hu/index.php?Menu_ID=32
Ágci
ezt most találtam. ezek tények. és orvos írta!
hogy más orvosok, miért nem tudják? na, látjátok, ezt nem tudom.
http://www.taplalekallergia.hu/index.php?Menu_ID=32
Ágci
2003.12.23 00:06
Sziasztok!
Vettem egy könyvet, a címe: Mit egyen a gyerek? írta dr. Zoltán Zsófia. Ha naprakész információt szeretnétek szoptatás, hozzátáplálás ügyében, akkor ezt NEM ajánlom...
Talán van köztetek olyan, akit az anyukája dr. Spock-on nevelt fel, -aki nem a Star Trek dr. Spockja, hanem egy orvos, akinek a 70-es években jelent meg egy átfogó könyve a csecsemő és gyereknevelésről. Akkoriban bizonyára úttörő jellegű munka lehetett, de az új kutatások nagyon sok mindenben megcáfolták az ott leírtakat. Itt elsősorban a szoptatásra és hozzátáplálásra gondolok.
Nos ez a "Mit egyen a gyerek?" gyakorlatilag ugyanannyira el van maradva a jelenlegi ajánlásoktól. A szerző ugyan ejt egy-egy szót a mai ajánlásokról, de csak nagyon szőrmentén, és szemmel láthatóan nem érzi magáénak az új kutatási eredményeket. Miután pl. leírja, hogy mostanában a fél éves korig tartó szoptatást ajánlják, utána egy fejezeten keresztül ír arról, hogy milyen gyümölcsöt, zöldséget adjunk a két-három hónapos kisbabánknak. Meg felsorolja, hogy milyen tejhigítást kaphat a három hónapos gyerek!! (tejhigítás az azt jelenti, hogy tehéntejet 1-1, vagy 2-1 arányban vízzel higítva adjunk a gyereknek).
És ez a köny a 14-ik kiadása...
hurrá
Yoan
Vettem egy könyvet, a címe: Mit egyen a gyerek? írta dr. Zoltán Zsófia. Ha naprakész információt szeretnétek szoptatás, hozzátáplálás ügyében, akkor ezt NEM ajánlom...
Talán van köztetek olyan, akit az anyukája dr. Spock-on nevelt fel, -aki nem a Star Trek dr. Spockja,
hanem egy orvos, akinek a 70-es években jelent meg egy átfogó könyve a csecsemő és gyereknevelésről. Akkoriban bizonyára úttörő jellegű munka lehetett, de az új kutatások nagyon sok mindenben megcáfolták az ott leírtakat. Itt elsősorban a szoptatásra és hozzátáplálásra gondolok. Nos ez a "Mit egyen a gyerek?" gyakorlatilag ugyanannyira el van maradva a jelenlegi ajánlásoktól. A szerző ugyan ejt egy-egy szót a mai ajánlásokról, de csak nagyon szőrmentén, és szemmel láthatóan nem érzi magáénak az új kutatási eredményeket. Miután pl. leírja, hogy mostanában a fél éves korig tartó szoptatást ajánlják, utána egy fejezeten keresztül ír arról, hogy milyen gyümölcsöt, zöldséget adjunk a két-három hónapos kisbabánknak. Meg felsorolja, hogy milyen tejhigítást kaphat a három hónapos gyerek!! (tejhigítás az azt jelenti, hogy tehéntejet 1-1, vagy 2-1 arányban vízzel higítva adjunk a gyereknek).
És ez a köny a 14-ik kiadása...
hurrá
Yoan
