Sziasztok!
Remélem nem gond, hogy kapcsolódok a témátokhoz! Rólam annyit, hogy nemrég derült ki hogy PCOS vagyok, bár a nőgyógyász csak annyit mondott az ultrahang alapján, hogy valószínűleg. Viszont megemlítette, hogy lehet hogy endometriózisom is van, a tüneteim alapján, de mivel elég fájdalmas az, amivel ezt biztosan meg tudják nézni (laparoszkópia) hogy csak akkor tegyük meg, ha már nagyon muszály.
Egyébként cirka 10-12 éve mindenhónapban begörcsölök, és elviselhetetlen fájdalmaim vannak, minden menszeszkor, de én hiába mondtam bármennyi orvosnak, hogy talán valami nagyobb baj is van.,mint amit ők gondolnak, hogy hiszti, szerintük biztos nincs semmi komoly. Persze semmilyen vizsgűálatot nem végeztek. Uhogy mikor már tényleg elviselhetetlen volt (18 éves koromban) az orvos közölte, hogy vagy szülök egy gyereket, mert hogy majd attól jobb lesz, vagy fogamzásgátlót szedek, hát az utóbbi mellett döntöttem. Azonban a múlt év elején abba kellett hagynom (most 26 éves vagyok), mert az ereim nem bírják, így a panaszaim visszajöttek. A ciklusom kb. 40 napos, és most már ott tartok, hogy állandóan fáj az alhasam. Tavaly év közepén kezdtem el járni egy szerintem egész jó orvoshoz itt Pécsen, és ő állapította meg ultrahanggal, hogy PCOS vagyok. Azonban csak annyit mondott, hogy kezdjünk el a párommal próbálkozni, mert valószínűleg nehezen fogok teherbe esni. Hát mivel mi most még nem szeretnénk babát, csak majd jövő nyáron vagy év végén szeretnénk elkezdeni próbálkozni, ezért ezt a tanácsot még nem fogadtuk meg. Úgy tűnt viszont, hogy nem okoz túl nagy problémát a PCO, mivel nem voltak túl nagy fájdalmaim (nem úgy mint a fogamzásgátló előtt) ezért azon kívül hogy mértem több hónapig a hőmet, hogy lássuk van-e peteérésem, nem foglalkoztam atémámval. Azonban most egy nap rettetnetesen begörcsöltem, azt hittem, bélelzáródásom van, és az egész alhasam lezsibbadt a fájdalomtól, és a hólyagom is rettenetesen fájt. Elmentem a körzetimhez, aki azt mondta, hogy tuti endometriózis, mert hogy az csinál ilyet. Az elmúlt 12 év alatt egy nőgyógyász sem hitte el nekem ,hogy szerintem az van, eddig egyiknek sem jutott eszébe (a mostanit kivéve) a körzetim meg rögtön levágta. Hihetetlen szerintem! Szóval antibiotikumot adott, mert a méhem nagyin megduzzadt, és elnyomta a hólyagomat, meg mindent a hasamban, és mondta, hogy menjek el a nőgyógyászhoz, sé beszéljem meg vele a következő lépéseket.
Szóval ez a rövid történetem!
A kérdésem az lenne felétek, hogy a laparoszkópia (mert tudom hogy azzal nézik meg) tényleg annyira fájdalmas? hogyan csinálják? altatásban, mint egy műtétet? vagy csak mintavétel?
Kinek csináltak már ilyet? És egyáltalán szerintetek ha ilyen régóta van endometriózisom, lehet még babaám?? Mert azt hallottam, hogy hosszú távon meddőséghez vezethet.
És még az lenne a kérdésem, hogy Pécsen ismeri- e valamelyikőtök a Dr. Drozgyik Istvánt? mert a neten őt találtam, aki foglalkozik ilyen betegségekkel. De ha van valaki köztetek pécsi, és tud egy jó szakembert ebben a témában, akkor azt is szívesen fogadnám!!
Bocsi, hogy ennyit írtam!! Remélem befogadtok engem is "sorstársnak" ebbe a topicba! Várom a válaszaitokat!
Sziasztok!