Véda
Itt is gratulálok!
Orsi
Köszi, hogy megírtad. Közben mégis hazajöhettem
Dióhéjban a mai történet:
Felvettek, aranyos szobatársak, 3 ágyas, aztán jött a dokim, hogy megpróbál besúvasztani, de túl sok a császár holnapra. Aztán jött a vizit, ott már konkrétan mondták, hogy császár péntek. Nagyon elkeseredtem, mert kipróbáltam az ágyat és ha itthon is 3-4 órát alszom szerencsés esetben, arra kapásból adhattam egy nagy 0-t, amit mondjuk 1 éjszaka még csak-csak kibír az ember, de 2 éjszaka?
A bejelentés után CTG-ztek, annyira nem lett jó, mert túl szabályos volt (áll. az a jó, ha olykor begyorsul), de aztán a végére mégis gyorsult/lassult. Leküldtek UH-ra. Na az érdekesnek ígérkezett, ugyanis nem tudok a hátamon feküdni 10 másodpercnél tovább, oldalamon egyáltalán nem, csak ugyebár sok-sok-sok párnával, rövid ideig... ezért nem alszom... úgyhogy mondtam az UH-s orvosnak, hogy ez a helyzet. Szerencsére addigra visszaért a férjem, így ülő UH volt úgy, hogy közben ő tartotta és húzta felfelé a 17 kilós hasamat, a doki meg mintha szülnék, középről alulról UH-zott. Közben röhögtünk mindannyian
A végén azt mondta, hogy ne haragudjak, de ő soha az életben még egyszer nem szeretne engem UH-zni
(Asszem Boni dokija. S amúgy egy tündér volt!)
Egyébként minden tökéletes lett az UH-n, az áramlás is rendben volt mindkettőnél.
Ezután beszéltünk az én dokimmal és megértette, hogy nem tudok bent aludni, így hazaengedett. Holnap reggel 7-re visszamegyek, de úgy néz ki, hogy holnap is hazajöhetek aludni és itthonról megyünk szülni...
Kicsit úgy érzem magam, mint az első szülő anya -nna eddig stimmel is-, aki a jósló fájásokkal bement a kórházba és hazaküldték...
Hanna
Tobi
Bella
Erika
Judit
Kati
Vanda
Bandika
Fendike
Évi
Viktu
Köszönjük a drukkokat, eltesszük péntekre!
Andi
Mégiscsak jól időzítettél, mert még olvasom
Köszönöm, nagyon szépet írtál!
Fanni