Sziasztok,
Délután aludtam egy kicsit, gondoltam jövök mesélek egy picit.
Anikó, Judit,
jót szórakoztam a kenőcés sztorikon.
Szóval ugye egész hétvégén lázas volt a kiscsaj, aztán hétfőn kihívtam a dokinénit, akkor már egyébként jobban volt, csak olyan bágyadtka volt. De nem volt láza. A dokinéni mondta, hogy ha megint belázasodna, akkor azonnali lázcsillapítás, ne hagyjuk lázasan (ehhez 24 órás tervet adott: 3 óránként kellett beadni a cuccokat Ancsinak, először Germicid+Panadol, majd 3 óra elteltével nurofen. Éjjelre germicid c-vel kombinálva). Na, délutánra felszökött a láza, úgyhogy kezdtük a lázcsillapítást. Estére jött az első hasmenés, de az éjjel nyugodt volt (valószínűleg a germicid c-nek köszönhetően), bár 1 éjjel órán keresztül 10 percenként mentem át hozzá itatni, altatni. Viszonylag korán kelt, ezt írtam, hogy egy bazi nagy fosiból kellett kiszednem a gyereket. Ráadásul kóválygott, elesett a saját lábában és nem evett, nem ivott. Csak aludt volna. Úgyhogy megint hívtam a dokinénit, aki jött is, de előtte még adott pár tippet, hogy mit csináljunk a gyerekkel (ezúton is hatalmas köszi Ibolyának a gyors gyógyszertári segélyért!!!!). De mivel nem sikerült ivásra bírni Ancsit és egyre jobban aluszékony és dülöngélő lett, a dokinéni jött és megpróbált bekötni neki infúziót (hiszen láztalan volt, a hasmenés sem volt gázos, csak hát, annyira ki volt már tikkadva, hogy jó lett volna valamit belenyomni), jó lett volna elkerülni a kórházat. De nem sikerült bekötni, Ancsi nagyon tiltakozott, nem tudtuk lefogni annyi időre, hogy Magdi megtalálja a vénát. Úgyhogy menni kellett. Az út jó volt, szerencsére nem volt dugó, hamar felvették Ancsit és nagyon hamar már ment az infúzió is. Kedden nagyon bágyadt volt még Ancsi, csak feküdt és zihált, nagyon meleg volt, az infúzió persze zavarta, nem tudott kedvére forgolódni. A dokik-nővérkék aranyosak voltak, bár látszott némelyiken, hogy nagyon elege van. Ancsitól pisimintát kellett venni és a nővér nagyon helyretett, mert nem sikerült az első két zacsiba pisit gyűjtenem. Közölte, hogy azért, mert a gyerek forgolódik és elmozdul a zacskó, és a minta kell, úgyhogy most lerögzíti a gyereket. Na, ezt nem hagytam. Vittem magammal pisigyűjtő zacsit, mondtam, hogy azt ragassza fel (az övékén volt valami szivacsgyűrű, de annyira izzadt a gyerek, meg hát igen, nem maradt egy helyben, hogy az azon nyomban leesett, ahogy felrakták). Na, felragasztotta a saját zacsit, mi (anyósom is megérkezett) meg megpróbáltuk hanyattfekve tartani a gyereket, bár biztos voltam benne, hogy így nem fog pisilni. Én sem tudnék... 3 órát feküdt a gyerek a hátán, anyóssal-apóssal felváltva énekeltünk neki, meg próbáltuk itatni, majd anyósék el, ekkor már majdnem este 10 volt. És akkor Ancsi (nem tudom honnan szedte az erőt) kitépte magát a kezemből és felállt, ééééés megjött a várva várt pisi. Én mondtam, hogy hanyattfekve nem lehet tőle mintát venni
Na, az éjszaka jó volt, arra kellett csak figyelnem, hogyha megfordult, akkor kiszabadítsam a csövet alóla.
Másnap délig kapta az infúziót, miután leszedték róla és már csak a branül volt a kezében, teljesen felélénkült, akkor meg már azért volt nehéz. Este kiszedték a branült is, na, ennek nagyon örült, éjjel hamar elaludt, de a vihar miatt felébredt és 3 órán át csak ücsörgött az ágyban, nem aludtunk semmit. Szerencsére reggel elengedtek minket, bár még nem gyógyult, csak gyógyuló félben van.
Még mindig nem iszik (de eddig sem ivott ugye).
Azért volt néhány furcsaság - pl reggel fél hatkor jött a nővér, hogy mérjem meg a gyerek lázát és pakoljam össze a nyugágyat amin aludtam, mert jön a vizit. NA, a vizit 8 után jött, a főnővér hamarabb, úgy fél 8 körül. Hogy minek kellett ezért 2 órával hamarabb összepakolni és felébreszteni?
A másik, hogy így szólítottak: "Anya". Nem anyuka, anya. Ezt bénának éreztem.
Ja, és a dülöngélés-kóválygás valószínű a germicid c-től volt. Érzékeny rá.
A lényeg, hogy túl vagyunk rajta és reméljük nem kell visszamenni.
Hát bocs csajok, ez hosszú lett