2008.05.21 12:40
Szerző: encike 2
Zsíranyagcsere zavarok
Zsíranyagcsere zavarokon a vérben található lipid összetevők normálistól eltérő, magas szintjét értjük. Sokak csak a koleszterint tartják fontosnak, azonban a triglicerid szint is nagy jelentőséggel bír.
Ezek az anyagcserezavar azért fontos mert növeli az érelmeszesedés a szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség szövődményeinek kockázatát
A zsíranyagcsere zavarainak megértéséhez, előbb fontos tisztáznunk néhány fogalmat:
A trigliceridek és a koleszterin a sejtmembrán fontos alkotórészei.
A trigliceridek három zsírsavmolekulát tartalmaznak, egy glicerin molekulához kötve. A glicerint úgy kell elképzelnünk, mint egy háromfogú fésűt, melynek fogaihoz zsírsavak kapcsolódnak. A koleszterin ezen felül a szteroid hormonok szerkezeti vázát adja, és az epesavaknak is fontos alkotórésze. Ez azért fontos, mert a fenti zsírok nem rosszak, sőt fontosak ha egyensúlyuk és szintjük megfelelő.
A trigliceridek és a koleszterin a bélrendszerből felszívódva a májba jutnak, ahonnan fehérjékhez kötve szállítódnak tovább. A fehérjéhez kötött zsírokat lipoproteineknek (lipos=zsír, protein=fehérje) nevezzük. A trigliceridek könnyebbek, míg a koleszterin nehezebb. Éppen ezért a lipoproteinek attól függően, hogy milyen arányban tartalmaznak trigliceridet és koleszterint, más-más sűrűségűek.
A VLDL (very low density lipoprotein=igen alacsony sűrűségű lipoprotein) 4/5-öd részben trigliceridekből áll. Valójában ennek a szintjét nem is mérik, a gyakorlatban ez a triglicerid szint.
Az LDL (low density lipoprotein=alacsony sűrűségű lipoprotein) már sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaz koleszterint. Valójában az LDL szállítja a koleszterin nagy részét a sejtekhez és az érfalba is.
A HDL (high density lipoprotein=nagy sűrűségű lipoprotein) főleg fehérjét és koleszterint tartalmaznak. Durva megközelítéssel azt lehet mondani, hogy a HDL szállítja el a koleszterint a sejtektől és az érfalból a májba. Tény azonban, hogy a HDL magas szintje védő hatást gyakorol az érelmeszesedés ellen.
Valójában a laborban az össz koleszterint, a triglicerid szintet és a HDL-szintet határozzák meg. Az LDL koleszterint ezekből számolják.
A liporoteineknek a fehérje jellegű összetevőik alapján további csoportjait is elkülönítjük(pl. lipoprotein A, B, E) de ezeket most részletesen nem tárgyaljuk.
Számunkra a legfontosabb a lipoprotein A, mely előszeretettel rakódik le az érfalakba. Életmóddal ennek a szintje is csökkenthető. Az érdekesség az, hogy –bár lázasan kutatják- nincs is olyan gyógyszer, mely a lipoprotein csökkentését tudná elérni.
Okok:
A vérzsírok szintjének emelkedése lehet öröklött. Az örökletes formáknak is több fajtája van. Ezekben vagy a triglicerid, vagy a koleszterin, vagy mindkettő szintje lehet emelkedett.
Annyit érdemes megemlíteni, hogy a koleszterin anyagcserezavar esetén az érrendszeri szövődmények fenyegetnek, míg triglicerid anyagcserezavar esetén hasnyálmirigy gyulladások fokozottabb esélye áll fenn, de nem kizárólagosan. Ezekben az esetekben orvosi kezelés (gyógyszeres, vagy akár májátültetés is) szükséges. Fontos ilyenkor a családtagok szűrése is.
A nem öröklött tényezők, inkább életmódiak, illetve egy bonyolult egyensúly felborulásának a következményei. Számos adat szól a mellett, hogy ha a máj működését támogatjuk, a szérum lipid szintek is sokkal jobb profilt mutatnak. Ez nem meglepő, hiszen a lipoproteinek a májban képzőnek és ott bomlanak le. A szabályozás azonban még nem ismert kellő mértékben.
A táplálékból bekerülő koleszterin és telített zsírok csak 20%-ban járulnak hozzá az emelkedett értékekhez. Bár tényként tartják számon, hogy a telített zsírok bevitele fokozza a koleszterin szint emelkedését. Ezt több tanulmány cáfolta, ezért inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy az arra hajlamos egyénben, tehát más tényezőknek is fenn kell állni. Hányan ismerünk akár családunkból olyan személyeket, akik naponta szalonnát esznek és normál koleszterin szintjük van, míg az „olajat” pártolóknak emelkedett?
Az olaj szó azért került idézőjelbe, mert az azzal való sütés, főzés nem elég. Ilyenkor ugyanis úgynevezett transzzsírok jönnek létre, melyek a sejtmembránokba épülve károsabbak, mint a koleszterin. Illetve a kereskedelemben kapható legtöbb olaj, ami nem hidegen sajtolt, eleve transzzsírokat tartalmaz. Ezen felül nem is befolyásolják a koleszterin szintjét.
Tény azonban, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak, illetve az abból felépülő trigliceridek, jótékony hatással vannak a koleszterin anyagcserére, melyet számos vizsgálat igazolt. Ezért fontos a heti két-háromszori halfogyasztás, de minél kevesebb hőhatásnak kitéve. Ezen felül a sok nyers saláta, melyet jól megöntözünk hidegen sajtolt olajokkal (olíva, tökmag, lenmag, búzacsíra, napraforgó stb.).
A koleszterin körforgása
Érdemes tudni, hogy a koleszterin folyamatos körforgást végez. Az epén keresztül kiválasztódik a bélbe, majd onnan visszaszívódik. Így a máj által termelt koleszterin is megköthető a belekben. Épp ezért fontos a rostdús táplálkozás, mely ezt a folyamatot támogatja. Tehát nem a bevitt, hanem a szervezet által termelt koleszterin megkötése a fontosabb tényező.
Fontos rizikótényező még a C-vitamin krónikus hiánya, mivel a C-vitamin stimulálja azt a májenzimet, amely a koleszterint epesavakká alakítja, továbbá gátolja a koleszterin szintézist, és megfékezi az LDL koleszterin oxidációját.
Életmódi tényezők
A fentiek ismeretében fontos a rostdús táplálkozás, a telítetlen zsírsavak fokozott bevitele, a rendszeres tengeri hal fogyasztás, illetve a telített zsírok túlzott bevitelének kerülése. Telített zsírokra azonban szükségünk van, tekintettel arra, hogy jó energiaforrások.
E mellett javasolt a rendszeres testmozgás, mely általános keringésjavító hatása mellett, növeli az energiatermelés hatékonyságát.
A dohányzás mellőzése is fontos, hiszen az károsítja mind az LDL koleszterint, mind az érfalakat, melyek elősegítik a koleszterin lerakódását.
