Kedves Lányok!
Pár perce regisztráltam itt a Babaneten, de be kell valljam, hogy már közel egy éve mindennapos titkos látogató vagyok itt "köztetek", így valamennyiőtök sorsát végigkövettem az elmúlt hónapokban és szinte már ismeretlen ismerőseimnek érezlek benneteket. Nem szeretnék senkit külön kiemelni, de együtt örültem veletek a sikereiteknek és szomorkodtam a "kudarcaitok" miatt. Mindezt úgy, hogy végülis sorstársatok vagyok/voltam, hiszen 3 évig vártunk arra, hogy nekünk is megfoganjon a babánk, túlestem egy nagy és számtalan kisebb nőgyógyászati műtéten, 3 inszemináción a miskolci Kaáliban és tavaly szeptemberben egy sikertelen lombikon is a debreceni Kaáliban, BB-nél. Aztán rá következő hónapban spontán megfogant a mi kis meglepetésbabánk, akivel jelenleg a 35. hétben járunk.
Na de rólam ennyi elég is, aki és ami miatt rászántam magam az írásra az tulajdonképpen szmet. Semmiképpen nem szeretnék kioktató vagy ilyesmi lenni, távol áll tőlem a bántás leghalványabb szándéka is. Ezért is nem privit írok szmetnek, mert kíváncsi vagyok, hogy Ti többiek egyetértetek-e velem.
Szóval: ne haragudj meg szmet, de valóban úgy tűnik nekem, hogy nagyon ráálltál erre a túlstimu dologra és az eddigi lelki hozzáállásod is teljesen alkalmatlan ehhez az embertpróbáló küzdelemhez, amit a babáért vívunk/ vívtunk. Sokkal többet kéne tájékozódnod, olvasgatnod a témában és hallgatni a megérzéseidre és nem vakon a dokik után menni, bár látom sokszor kételkedsz bennük. Ez helyes is, mert pl. most is félsz a következő inszemtől, ott a bevérzett tüsző is, aminek mondjuk tényleg nem fog jót tenni egy újabb gonal-os stimu... Minden, ami történik a Te döntésed! Ha ki akarsz hagyni akár hónapokat az egyes inszemek között az is, a stimu módja is (simán kérheted, hogy pl. csak clostys stimu legyen, ne injekciós, vagy egyszerűen stimu nélküli inszem), szóval egy picit önállóbb is lehetnél a dolgok irányításában. Tudom ők az orvosok, de hidd el Te is hozhatsz jó döntéseket még ilyen komoly orvosi kérdésekben is. Sőt, akár már most úgy dönthetsz, hogy egyenesen lombikra mégy (én is így tettem), hiszen valljuk be őszintén ez az egész (de főleg itt Miskolcon) jórészt a pénzről és nem rólunk, gyermekre vágyó párokról szól. Én is sok-sok keserves hónap után saját magamnak köszönhetem a sikert, mert olyan szereket és összefüggéseket kutattam fel, amik egy hónap alatt babát eredményeztek!
Most már tényleg nem rabolom tovább az időtöket, de mindez nagyon kikívánkozott belőlem! Remélem nem vetted/vettétek rossz néven a szavaimat, hiszen valóban a segítő szándék vezetett!
A továbbiakban is lelkes olvasótok leszek, mert már nem telhet el úgy napom, hogy ne nézzem meg melyikőtökkel mi van.
Móninak szívből gratulálok az ikrekhez, Vandáéknak drukkolok nagyon és persze minden reménykedő gólyavárónak! Fel a fejjel csajok, mindenkinek sikerülni fog!!!