Sziasztok!
Fannikának boldog szülinapot kívánunk!
Era!
Itt is gratulálunk Mirához!
Téged Isten éltessen szülinapod alkalmából!
Ha majd tudsz, gyere, és hozzál képeket is!
Vali!
Utólag is boldog névnapot!
És Apa mit szól? Még nem élte nagyon bele magát? (Én igen.
)
Egyébként szerintem is a sok munkától+utazástól+új házzal járó munkától vagy feszült. Ha lenne baba, akkor az első kettő nem lenne, és máris sok energiád lenne. Jól át kell gondolni, az biztos! Az ösztöneid most mit diktálnak?
Boscó, Eszti!
Egész zavarba hoztok!
Azért nem panaszkodom, mert nincs mire. Mindkét gyerekem elég "jónak" mondható, délután együtt alszanak (általában), így marad egy kis időm minden nap magamra is. Ha ez nem lenne, tuti meghülyülnék! Attila is elég sokat segít amikor itthon van, ha meg nincs, akkor nyelek egyet, és csinálom egyedül. Van ám olyan is, hogy morci vagyok, de az nem nőtt arányosan a gyerekek számával. Én egyelőre nem érzem, hogy két gyerekkel sokkal nehezebb lenne (szinte semmivel), gondolom, majd akkor lesz vacak, ha már Déva is kúszik-mászik.
Majd akkor jövök panaszkodni!
Boscó!
Jó bulizást nektek! Várjuk majd a képeket!
Ildi!
Köszönjük!
Anita!
Jujjjjjjjjjj! Vigyázz nagyon magatokra! Nekem a fürdő mindig nagy parám. Anyóséknál zárható volt, de Attilát leszoktattam a bezárkózásról, itt meg eltettem az összes kulcsot a beltéri ajtókból.
Csema!
Szegény Szófi!
Borzasztó éjszakáitok lehettek! Jobbulást neki!
Erát pusziljuk!
Annácska!
Nagyon izgi!!!
Ha van rá még időd, meg kedved, írd majd meg amikor indultok, és akkor neked is mennek a drukkok! Én többször is éreztem a vajúdás alatt energiahullámokat, és biztos voltam benne, hogy ti küldtétek!
Nagyon jó volt!
Méretek miatt ne izgulj, elvileg a 30. hétig minden babának közel azonos méretei vannak. Én egyébként sem hiszek az UH-ban. Kevét egy teljes kilóval elmérték (fölfele). A dokid tapintásra mit mond?
Angi!
Végül melyik oviba megy Lidike, és mikortól, hogy már most be kell iratni? Ezek a nyílt napok mindenhol mostanában vannak?
Mamacka!
Csak nem??? Ha nem, akkor tessék minden nap jelentkezni, meg amikor indultok! Én itt tűkön ülök miattatok!
Rólunk:
Déva ekcémás.
Én már olyannyira tejmentesen táplálkozom, hogy a zsömlét is itthon sütöm, nehogy tej/tejpor legyen benne. Több, mint egy hete kezeljük testápolóval+szteroidos krémmel, de nem múlt el, sőt, egyre több helyen van rajta. Most már a fürdőjébe is spéci olajat kell önteni, talán ez segít valamennyit. Kedden megyünk homeopátiás dokinénihez. A mi Doktornénink mondta, hogy ha tápszert kéne kapnia, akkor a hipoallergén, koraszülötteknek valót sem kaphatná, hanem valami nagyon spécit kéne szerezni neki. Éjszaka szopi közben erről eszembe jutott, hogy lám, milyen jó, hogy nem engedtem a kórházban három naposan tápszerezni! Ki tudja, az mit váltott volna ki?!
Kevével egyre jobban kijönnek, már játszanak is együtt. Annyira aranyosak! Nem is dupla az öröm két gyerekkel, hanem sokkal több! Egyik este alvás előtt a Déva valahogy odahúzkodta magát a Kevéhez, elkezdett bújni hozzá. A Keve ezen felbuzdulva elkezdte simogatni, puszilgatni, és mondogatta neki, hogy "Szeeejetlek, Déba, szeeejetlek!" Aztán megölelte, és azt mondta, hogy "Bojdog vadok, Déba!" Úgy meghatódtam!