Napsugaras jó reggelt
Fanni
Teljesen jól látod. Tényleg begyulladtam... Így utólag mindig távolinak, és bagatelnek tűnik a veszély, a baj. De amikor ott ülünk a WC-n és tágra nyílt szemmel bámuljuk a tisztasági betétünket... Akkor minden rossz olyan kézzel fogható, és valóságos.
Jah, továbbra sem tudom elfelejteni Csabi nézését. Ez örökre megmarad bennem. Épp profilból láttuk, és még az aggodalom perceiben voltam, amikor szép lassan megfordult "felém", és csak "nézett". Annyira sokat jelentett!!! És a kis pofikája valami csoda szép babás már
Boni
Jó pihit, és finom ebédeket, vacsikat!
Fendike
Megnéztem Lilu babanaplóját (több, mint 1 évig írtam minden napjáról), és hát ebben a korban, mint most a te babád, hát majdnem ugyanazt csinálta. tudom, ettől nem nyugszol meg, de talán segít, hogy nem egyedi prblémáról van szó. Sőt. A legtöbb baba nehezen áll át arra, hogy anya meleg fészkéből elő kell bújni, nincs az a biztonságos hely, mint rég, ráadásul nem mindig értik mit akarok... Kell egy kis idő, hogy megszokja idekint. Elrontani nem tudod, ne félj! Azzal, hogy felveszed, ha sír, csak erősíted benne, hogy anyában lehet bízni, anya segít, ha rászorulok. És pont ettől a boldog tudattól fog egyre ritkábban sírni
Nálunk kb. 6-8 hét kellett, amire nyugodtabbbak lettek az éjjelek, és a nappalok. Persze akkor is ébredt éjjel 2-3 óránként szopizni, és nappal 1,5-2 óránként is, de teljesen nyugodt és békés napjaink voltak. Tehát vagy visszaaludt szopi után, vagy ha nem, akkor el volt a kiságyában, esetleg, ha sírdogált, magam mellé vettem, és megnyugodott. A hasfájás nálunk 2 hónaposan múlt el, és amég tartott csak a sétálva ringatás enyhítette a fájdalmait.
Nehéz napok ezek, de nem tatanak örökké! Ügyesek vagytok, bízz magadban!
Véda