Sziasztok!
Hű, zajlik itt az élet!
A receptes oldal jó ötlet, mert könnyelműen átsiklottam Wera fánkja felett, és nincs lelkierőm visszakeresni
A húsokról jut eszembe: a tegnap vett pipihúsokat fel kellene dolgozni...
azt hiszem, átviszem Anyunak, annyira utálom a nyers hússal való pepecselést...
Viki: végül is nem vettem ki pénzt, inkább lealkudtam a dokinál a vizsgálat díját
úgyis annyit járok hozzá, majd legközelebb többet adok. SZívesen küldenék neked, de annyit úgyse tudnék, amennyi elég lenne neked (ez persze a mi bankszámlánk állapotát jellemzi...)
Kata, kívánom, hogy a leépny még sokáig jól működjön! Milyen specialistánál voltál?
Kriszti, jó az alienes hasonlat
én is ezt szoktam mondani, amikor gyerekvállalás előtt álló barátnők kérdezik, milyen érzés, amikor mocorog a gyerek
Wera, a ciciérzékenység sztem maradandó, legalábbis nálam így volt és van most is. Egészen, amíg a gyerek anyatejezik.
Timi: biztosan meg kell röntgenezni a lábad a babavárás alatt? Nekem pl. nem vállalták el az arcüregröntgent a röntgenosztályon.
Csilla, nagyon édes Toncsi, hogy ilyen segítőkész
Ottó port törölni meg porszívózni szokott, általában ott törli a port a poros törlőkével, ahol már felporszívóztam
Patr, SZly, jobbulást a gyerekeknek! Szly, látom, Roli már tényleg jobban van
Kike, nektek is családi jobbulást!
Patr, én is ikrek vagyok, szerintem rám sokminden illik, főleg a végletesség és a szétszórtság, de az is igaz, hogy bárkire bármit rá lehet húzni.
A rákok meg állítólag nagyon érzékenyek (két rák szülőm van), de ez pl. a művészeknél kifejezetten jó (a Tolcsvay-Péreli házaspár is rák, és milyen szépségeket alkotnak!)
Tegnap voltam dokinál, mindent rendben találtak, de a lányka más alkatú lesz, mint Oti. A feje kisebb a koránál (Otié mindig nagyobb volt), viszont jó hosszú combja van (BPD: 59 mm, FL: 47 mm). A súlya kb. 630 g.
Doktornő pedzegette, hogy bár van esélye a természetes szülésnek az előző császár után, valószínűleg az lenne a legjobb megoldás, ha a 38. hét környékén megbeszélnénk egy időpontot a műtétre, és nem várnánk ki a kiírt napot, vagy azt, hogy megindul magától a szülés, mert sok rizikólehetőség van: hajlamom arra, hogy hirtelen és gyorsan öregedjen a lepény, meg hát ott az előző heg is, és bár az uh-val meg lehet állapítani, hogy elég vastag-e, de azért még mindig nagy a hibaszázalék. És akkor még ott van az, hogy a szülés közben még mindig bármi komplikáció jöhet: nem tágulok eléggé, szétnyílhat a heg, nem kap-e közben oxigénhiányt a gyerek stb...
Nálam ezek sajnos nem alaptalan félelmek, bár nem akarok mindenáron császármetszést. Mondtam a dokinak, hogy azért ha van esély a természetes szülésre, vagy arra, hogy ha akar, a 38. hét után is maradjon a baba, akkor hadd legyen, de nagyon nézzék majd a ctg-t és az áramlást is.
Amennyire a természetes szülésre készültem Otival, most annyira nem számítok semmire, mert az utolsó percig kétesélyes lesz a dolog, és inkább a műtét felé billen a mérleg. Az a lényeg, hogy egészséges legyen Babus, a többi tényleg nem számít, nem érzem magam attól kevesebbnek, ha nem természetesen fogok szülni.
Jaj, már ennyi az idő???? A lakás meg romokban! Rohanok is!
Élvezzétek a szép időt!