Dita,
bocsi, a férjemé lány 12 éves. Na mós jól bebuktam
én nem szoktam kérni, hogy takarítsa ki a szobáját, még arra sem, hogy a szennyest vigye ki. Hanem amikor mondja, hogy nincs tiszta ruhája akkor mondom, hogy addig nem is lesz, amíg nem rakja ki a szennyesbe mert nem az van rám írva,hogy cseléd vagyok. Ezt csak egyszer kellett mondanom és megértette.
Van egy szuper könyv, nem tudom, hogy olvastátok-e? Az a címe: Miért hazudik a férfi és miért sír a nő?
A párkalpcsolat minden probléméját felvázolja, és segít megérteni a férfiaknak a nőket és a nőknek a férfiakat. Nagyon vicces stílusban adja elő az egyébként komoly témát és én már kb 3X olvastam és akkorákat szoktam közben nevetni, hogy a férjem nem tudja, hogy mi bajom van.
Abban van egy fejezet a gyereknevelésről, amiben azt írja a szerző, hogyha kupi van a gyerek szobájában akkor a szülő vigyen be egy vödör szemetet és borítsa a szőnyegre. És ha a gyerek megkérdi, hogy miért tette akkor mondja meg, hogy bocsi, azt hittem az a szoba a szeméttároló.
Elég drasztikus, én soha nem tettem meg... De valami enyhébb módszert kipróbálhatnál. Mondjuk nálunk külön szobája van, így könnyen be tudom csukni az ajtót. Bár nálunk csak kisebb rendetlenség szokott lenni, szerencsére nem a mindent felforgató típus.
A párodnak viszont mond meg, ha valamit vesz a gyereknek akkor azt ne dugdossák hanem együtt adjátok oda mert TI EGY CSALÁD VAGYTOK!
És ne szidd le soha ha drága dolgot vesz neki, mert akkor még jobban csinálni fogja. ELőbb-utóbb majdcsak rájön, hogy mennyit bír a pénztárca. És minden észrevételt nagyon kedvesen közölj a pároddal, mert ha ellenségesen mondod akkor az ellenkező hatást váltod ki.