Tegnap azért nem jelentkeztem, mert du. 5-ig orvosról-orvosra jártam. Már úgy hiányoztak. Húsvétkor majdnem végig feküdtem, mert szarul voltam. A lázam felment mindig estére, és olyan izomfájdalmaim voltak, hogy azt hittem ottmaradok. Ájuldoztam jobbra-balra. A pulzusom nyugalmi állapotban 104 (72 a normális) a torkomban érzem is, hogy nagyon dobog a szívem, a levegőt kapkodom közben. Nem tudom mi van velem.
A sebészeten ide-oda dobálnak, nem akarják kivenni a csomómat, már 7x - e voltam, és megint elküldtek. Szerintem akkor úgy 200 fölött lehetett a pulzusom.
Ez még mind semmi. A párom eredményéért is elmentem, és két bacit találtak nála. ureaplasma és peptostreptococcus. Kaptunk rá antibiotikumot, és két három hónap múlva megnézik, hogy mizu. Még mindig várni kell az inszemre. Szerintem öreganyó leszek mire eljutok odáig. A május is szörnyűnek hangzott, de a július egyszerűen katasztrófális.
Nagyon el vagyok keseredve.
Tetézi még az is, hogy egy olyan gyereket kell elviselnem hétvégente akit most már szabályszerűen utálok. Nem fogad nekem szót, arra sem méltat, hogyha kérek valamit tőle, hogy jó vagy nem jó! Egyik fülén be a másikon ki. Csak az a lényeg, hogy mit kap. Kapott húsvétra egy nyomtatót, de már 2 napja látványosan szenvedett, hogy mikor kapja már meg az ajándékot. (mint aki soha semmit nem kap) aztán végül odaadta neki az apja, nekem annyit nem mondott, hogy bakkfitty. azon hisztizett, hogy nincs papírja hogyan próbálja így ki. Igy gyógyuljak meg, hogy ilyen hülyegyereket kell elviselnem.