Tita!
Nagyon csini pocid van! Milyen hájról beszélsz? Én nem látom.....
A mákos nudliból legközelebb kérhetek fénypostán?
Új privát üzeneted érkezett!
2008.03.25 13:47
Most értem haza a boltból, olyan szépen süt a nap, de mikor kiléptem, hú milyen hideg szél fújt!
Nálunk rakott krumpli lesz a menü.
Nem is mondtam, pénteken életemben először főzeléket csináltam(zöldbab), és tök jó lett! Tiszta büszke voltam! Párom azt mondta rá, hogy csak egy gond van vele: kevés..
Este mi is csinálunk már pocakfotózást. Tegnapra terveztük, de elmaradt..
Nálunk rakott krumpli lesz a menü.
Nem is mondtam, pénteken életemben először főzeléket csináltam(zöldbab), és tök jó lett! Tiszta büszke voltam! Párom azt mondta rá, hogy csak egy gond van vele: kevés..
Este mi is csinálunk már pocakfotózást. Tegnapra terveztük, de elmaradt..
2008.03.25 13:49
nah most jutottam a végére, pedig már egy jó ideje itt ülök és olvasok.
muffin kitartás!!!! ++++
én is ehhez hasonló pizzatésztát készíték és tényleg beválik, és tényleg nagyon sok tészta van belőle. főlg hogy ugy jó ha vékony és sok rajta a rajtalévő
ugyhogy én kevesebb adagot szoktam icsnálni. az még eszembe se jutott hogy lefagyasszam
nah majd legközelebb kipróbálom.
biztos nem lesz gond a samponnal. uhh én gyerek koromban a sörhabot ittam vagy ettem (nem tudom melyik rá a jó szó). apuci vigyázott rám és elmentünk ismerősökhöz. aztán mikor nem figyeltek összesezdtem a sörről a habot....
(már olyan 2-3 éves voltam)
aztán elég rosszul lettem tőle . bepánikoltak, de addigra anya is odaért. ő beleszagult a számba... igaz nem is kellett olyan közelről szagulni, mert lehtett érezni. apáék már a dokihoz akartak vinni. aztán anya gyorsan lefektetett aludni meg adott enni. még szerencs hogy nem futottak velem orvoshoz... mit szólt volna ?!?!?!?! 
gondolhatjátok apáék mit kaptak anyától:D:D
nem is nagy, és hájas a pocid! vagyis az én pocimhoz képest nagy, de egyáltalán nem hájas és nem csunya!!!! szeritnem nincs csunya terhespocak. esetleg ami becsikozódik, de arról se tehet az ember!!!!
a mákosnudliból én nem kérek, se a mákos sütiből.... úútálommm a mákos dolgokat.
szegény párom nyűg állandóan a mákosgubáért, én meg elküldöm melegebb éghajlatra. még megcsinálni se vagyok hajlandó
elzavarom az anyához hogy csináltasson vele. szegényém. néha ugy szégyenlem magam, de nem birom elviselni a mákot.
muffin kitartás!!!! ++++
én is ehhez hasonló pizzatésztát készíték és tényleg beválik, és tényleg nagyon sok tészta van belőle. főlg hogy ugy jó ha vékony és sok rajta a rajtalévő
ugyhogy én kevesebb adagot szoktam icsnálni. az még eszembe se jutott hogy lefagyasszam
nah majd legközelebb kipróbálom.
biztos nem lesz gond a samponnal. uhh én gyerek koromban a sörhabot ittam vagy ettem (nem tudom melyik rá a jó szó). apuci vigyázott rám és elmentünk ismerősökhöz. aztán mikor nem figyeltek összesezdtem a sörről a habot....
(már olyan 2-3 éves voltam)
aztán elég rosszul lettem tőle . bepánikoltak, de addigra anya is odaért. ő beleszagult a számba... igaz nem is kellett olyan közelről szagulni, mert lehtett érezni. apáék már a dokihoz akartak vinni. aztán anya gyorsan lefektetett aludni meg adott enni. még szerencs hogy nem futottak velem orvoshoz... mit szólt volna ?!?!?!?!
gondolhatjátok apáék mit kaptak anyától
:D:D
nem is nagy, és hájas a pocid! vagyis az én pocimhoz képest nagy, de egyáltalán nem hájas és nem csunya!!!! szeritnem nincs csunya terhespocak. esetleg ami becsikozódik, de arról se tehet az ember!!!!
a mákosnudliból én nem kérek, se a mákos sütiből.... úútálommm a mákos dolgokat.
szegény párom nyűg állandóan a mákosgubáért, én meg elküldöm melegebb éghajlatra. még megcsinálni se vagyok hajlandó
elzavarom az anyához hogy csináltasson vele. szegényém. néha ugy szégyenlem magam, de nem birom elviselni a mákot. 
2008.03.25 14:02
Először is nagyon köszönjük a biztató szavakat. Mielőtt bármibe belefognék sajnos nem tudok jókat mondani. Nem a legrosszabb következett be, de így sem egyszerű a helyzet. Szóval. Szombat reggel elmentünk a czeizel központba, ahol egy fiatal csaj vizsgálta a bébit. Mindent lemért, megbecsülte a súlyát, és megnézte mindenét. De nem akart 4d-re váltani. Csak nézte a fejét, nézte... Már annyi ideig, hogy tudtam hogy baj van, csak nem mondott semmit. Ettől még rosszabb volt az egész. Aztán a végén átváltott 4d-re és nem azt láttuk amit vártunk. Kerestük a kis arcát, de nem mutatta. Amit láttunk, abból nekünk nem derült ki semmi. Össze-vissza váltogatta a képet. Aztán kb. 15 perc elteltével közölte, hogy sajnos azt hiszi valami gond van. Ekkor elkezdtem bőgni mint az állat, a többi felvételre nem is emlékszem. Mondta a csaj, hogy úgy néz ki hogy a szája és az orra közötti rész nem záródott rendesen. Ettől persze mindketten padlót fogtunk, mert el tudjátok ti is képzelni ami lejátszódott előttünk. De ami a legjobban zavart hogy mivel végig nem mutatta az arcát nem tudtuk hogy mennyire súlyos. Nem tudtuk, hogy az álla ép-e és azt sem hogy az orrával mi a helyzet. Keddre rendelt vissza. Szerintetek? Kiléptem az épületből és úgy sírtam mint még soha. AZt éreztem hogy a szívem kiszakad. Senkinek nem kívánom. És az, hogy várjak 72 órát elképzelhetetlen volt. Úgyhogy hazajöttünk (úgy tűnt soha nem érünk haza) és rögtön internet. Megnéztük hogy miről is van szó. Sokak úgy ismerik, hogy nyúlajak, de már kiképeztük magunkat, hogy nem ez a helyes kifejezés. Ajakhasadéknak hívják. AMit meg mindenki farkastoroknak ismer, az pedig szájpadhasadék. Úgyhogy az első diagnózis szerint ezek valamely változatával kell szembenéznünk. Ebben is vannak súlyosabb és kevésbé súlyos esetek. A következő lépés az volt, hogy tökmindegy hova, de mégegy 4d-re el kell mennünk mert nem lehet kivárni a keddet. Úgyhogy maradt az m5 mellett a brendon, mert az nincs túl messze. Felhívtuk őket és szerencsére egy óra múlva mehettünk is. Egy fiatal doki volt ott. Mondtuk neki hogy mi a helyzet és hogy nem mozizni jöttünk, csak az arcát nézzük meg. Végtelen rendes volt, és nagyon figyelmes. Elkezdte vizsgálgatni, de a mi kicsi fiunk továbbra is takargatta az arcát. Már oldalt feküdtem, már köhögtem, sehogy nem látszott semmi. Mondta menjünk 20 percet sétálni. Úgyhogy kijöttünk. De persze nem tudtunk a brendonban nézelődni, én tuti végigbőgtem volna az egészet. Úgyhogy betévedtünk valami horgászboltba és ott nézelődtünk. Elég morbid volt. Na mindegy. Végre letelt az idő és visszamentünk. Néztük tovább. MOndta a doki hogy igen, sajnos úgy néz ki, hogy a bal oldalon ott van a kis nyílás, de nem látja túl jól. Néztük-néztük. Aztán kérdeztem, hogy miért olyan fura az orra, hogy arra is kihatással van-e. Mondta, hogy valószínű igen. Aztán kérdeztük tőle, hogy és a szájpadlást érinti-e. MOndta, hogy sajnos a legtöbbször igen. Végül mielőtt eljöttünk még megkérdeztem, hogy egy vagy kétoldalról van-e szó. ERre is azt mondta, hogy sajnos valószínű mind a kettő. Teljesen összetörtem. Hogy az én kicsi bébim. Az ARCA!!! Nem tudom nektek leírni hogy mit éreztem. Nem tudtuk eldönteni, hogy jó-e hogy megtudtuk, vagy jobb lett volna szüléskor szembesülni vele. Most hogy éljem le ezt a három hónapot? Hogy várjam felhőtlenül? HOgy nézzek rá mások gyerekére? És egyáltalán hogy fogadjam el ezt az egészet. Mint kiderült minden 500 gyerekből egy ilyen. AMi nagyon durva, de tény. És a legszörnyűbb, hogy a kiváltó okok a következők lehetnek:
- örökletes (egyikünk családjában sem fordult elő)
- dohányzás (ez volt a ledkiemeltebb külső hatás, sem én sem a férjem soha egy szálat nem szívtunk, viszont nem tehetek róla, de az szöget ütött a fejemben, hogy mindkettőnk anyja végig dohányzott a terhesség alatt)
- alkoholfogyasztás (én sem iszom soha, de a férjem elhatározásból még az életben egy kortyot sem ivott)
- drog stb. azt hiszem a többi ilyesmit nem is írom le mert felesleges
- megelőzhető ha a kismama magzatvédő vitamint illetve folsavat szed már a terhesség előtt egy hónappal (kell mondanom, hogy szedtem mind a kettőt jóval egy hónappal azelőtt???
Szóval ennyit az okokról. Erre a genetikus sem tudott mit mondani.
Szóval hazajöttünk szombaton. A világnak vége volt. Próbáltunk elmenni sétálni, vagy bármit csinálni, de felváltva bőgtünk mint egy kisgyerek. HOgy miért pont mi? És miért pont a mi pici fiunk? Végre este lett. De sajnos az álom hiú ábrándnak bizonyult. Éjszaka több óra forgolódás után bekapcsoltam a gépet, és ezerszer visszanéztem az összes képet meg a videót. Próbáltam szalmaszálakba kapaszkodva nyugtatni magam. De az igazság az, hogy látszott hogy tényleg nincs rendben valami. Úgyhogy próbáltuk úgy felfogni, hogy talán csak az ajkát érinti. És a többit nem. Próbáltam a felvételből olyan képeket kilponi, amiken valamelyik féltett része kirajzolódik. AZtán végre reggel lett. Már csak 48 órát kell várni. Próbáltuk elütni az időt, de nagyon nehezen ment. Leültünk és szinte egész nap ez után kutattunk. A lehetőségekről, azokról a gyerekekről, akik ilyen problémával születtek, és egyáltalán erről az egészről. És közben felváltva bőgtünk. Megint eljött az este. SIkerült egy olyan képet kilopnom az egyik felvételből, amin látszik a kis orra. Ezzel a képpel az agyamban feküdtem le. Egész éjjel nagyon furcsa állapotban voltam. Mintha aludtam volna, de mégsem. Egész éjjel ez a kép volt előttem. Reggelre valahogy sikerült kipihenni magam annak ellenére, hogy tudtam hogy nem igazán aludtam. Már csak 24 óra. Meg volt beszélve a férjem főnökéékkel, hogy átmegyünk hozzájuk és viszek friss kalácsot aztán együtt reggelizünk (szerencsére nagyon jóban vagyunk). Úgy éreztük, hogy jobb is, ha nem vagyunk itthon. Gyorsan összeraktam a kalácsot és aztán átmentünk. Megbeszéltük velük a helyzetet és hihetetlen jól fogták fel az egészet. MOndták, hogy mindenben segítenek és az a primitív, aki ezt nem tudja elfogadni. Ott voltunk estig. Aztán gondoltuk elmegyünk moziba, hogy azzal is teljen az idő... De odaértünk és nem mentünk be. Inkább hazajöttünk. És jött megint az este. Éjjel megint órákat forgolódtam, hogy mit fognak mondani. Végre reggel lett. A saját dokimnál kezdtünk. Elküldött az I. számú női klinikára, oda majd csak pár óra múlva megyünk. És valószínű, hogy ezek után szülni is ott fogok, mert ott felkészültek az ilyenekre. De ez még a jövő zenéje. A lényeg, hogy utána visszamentünk a czeizel központba és ott megint megnézték a mi kicsi bébinket. És amikor mondta a doki, hogy sajnos tényleg így van, az első kérdésünk az volt, hogy és az orra? Erre azt mondta, hogy kicsit laposabb (aminek azért örültünk mert mi épp hogy nagynak láttuk, de ott volt köldökzsinór meg minden) és mondta, hogy csak az orrcimpáig tart. És kérdeztük, hogy egyoldali vagy kettő. Mondta, hogy sajnos mindkét oldalon van. De mi már szinte csak örülni tudtunk neki, hogy az álla rendben van, és az hogy az orra laposabb, kit érdekel. A sok hülye beképzelt liba olyan orrot rakat magának amilyet akar csak mert nem tetszik, akkor a mi kicsi fiunknak is lehet később gyönyörű orra. Úgyhogy a helyzet ez. Riasztó kétségbeejtő és szörnyű, de azt hiszem kezdjük felfogni azt hogy ez mivel jár. ÉS hogy mivel jár. MIvel szerintem szerencsére senki nincs ezekkel a dolgokkal tisztában, egy pár szóban arról, hogy min kell majd keresztülmenni.
Három hónapos korában szükség lesz egy plasztikai műtétre, és utána kívülről a hegen kívül semmi nem fog látszani. Ami ott marad örökre, de ha fejreesik a biciklivel kétévesen, akkor is lehet ugyanez. Aztán 11-12 hónapos korában lesz egy műtét, amivel a szájpadlását zárják, és utána ha az orrát is műteni kell, az 5-6 éves korában lesz. Emellett fokozottan kell foglalkozni a kis fülével, kell majd beszédterápiára és pszichológushoz vinni, és tuti hogy lesz fogszabályzója (ami nekem is volt) Úgyhogy ezek a kilátások. Gondolom most mindenki döbbenten olvas és sajnálja a dolgot. Nem kell. Isten senkit nem bütet. Ő nagyon jól tudja, hogy kik azok az emberek, akik egy ilyen problémával megbírkóznak és tudnak egy ilyen kis embert szeretni. Úgyhogy ezt az egészet egy próbának fogjuk fel, ami a mi kapcsolatunkat biztos hogy megerősíti (el sem tudjátok képzelni hogy milyen kapocs alakult ki ez alatt a három nap alatt, pedig eddig is hihetetlen jó volt a kapcsolatunk). És azt hiszem titi írta, hogy én a szerencse fia vagyok. Így is van. Tudom, hogy Isten méltónak és elég erősnek talált arra, hogy egy ilyen problémával megküzdjünk, és egy ilyen speciális kicsi fiút ad nekünk. Lehetne olyan baj is, amit nem tudnak orvosolni, vagy nem ilyen eredménnyel. Úgyhogy hálás vagyok, hogy 'csak' ennyi a baj. Nagyon nehéz lesz a következő három hónap és a szülés utáni három valószínű még nehezebb. Az egyetlen dolog amit szerintem nem fogok tudni feldolgozni, hogy nem fogom tudni szoptatni. De ezen kívül minden mást megadunk neki és egy szuper életet biztosítunk neki.
Az én legnagyobb félelmem az volt, hogy a férjem nem fogja tudni elfogadni, mert ő világ életében ódzkodott a sérült emberektől. Látni sem bírta őket és bele sem mert gondolni, hogy valaki ismerősével ilyesmi történjen. A hétvégén rengeteg lehetőséget vettünk fontolóra. És eljutottunk a teljes kétségbeesésből egy olyan állapotba, ahol az egymás iránt érzett szeretetünk mindennel megbírkózik.
Nagyon kemény hónapok várnak ránk és tudjuk hogy nem lesz egyszerű, de megcsináljuk. Sokan irigykedtek ránk mindig mert ugyan sok munkával, de sokra vittük és azért is vártunk eddig a bébivel, hogy saját házba hozhassuk haza. És ez így is lesz, csak épp egy ilyen problémával együtt. De az ilyen embereknek pláne meg fogjuk tudni mutatni, hogy erősek vagyunk, és ez sem állít meg minket.
És zárásképp csak annyit, hogy az én drága férjem az előbb idebújt a hasamhoz és beszélt a bébihez ahogy szokott. És elmondta neki, hogy tudja, hogy nem sikerült teljesen összenövesztenie a kis ábrázatát, de mi akkor is nagyon szeretjük, nagyon várjuk és mindent meg fogunk tenni érte, hogy szuper jó kis dolga legyen. Ne siessen kifelé, várja csak meg az idejét és utána belekezdünk a közös projektbe.
Úgyhogy mégegyszer köszi mindenkinek a szorítást, és tudom, hogy mi elég erősek leszünk ahhoz hogy egy ilyen bébit elfogadjunk és valószínű lesznek hullám-hegyek és völgyek. Úgy ahogy most is vannak. Az egyik pillanatban úgy érzem hogy hegyeket tudok mozgatni, a következőben meg sírok mint egy gyerek. De ez is érthető. Úgyhogy így fogadjátok el az én kicsi Eliot-omat (akinek a neve kiválasztásánál a jelentést is figyeltük, és azt jelenti, hogy Isten az Úr) Ő egy nagyon különleges kisember lesz, aki hihetetlen dolgokat fog csinálni az életben és büszkék leszünk rá a férjemmel és az egész családdal együtt. Aki ezt nem tudja elfogadni, vagy csak sajnálkozni tud, azt hiszem annak van szüksége sajnálatra. 'Röviden' ennyi.
- örökletes (egyikünk családjában sem fordult elő)
- dohányzás (ez volt a ledkiemeltebb külső hatás, sem én sem a férjem soha egy szálat nem szívtunk, viszont nem tehetek róla, de az szöget ütött a fejemben, hogy mindkettőnk anyja végig dohányzott a terhesség alatt)
- alkoholfogyasztás (én sem iszom soha, de a férjem elhatározásból még az életben egy kortyot sem ivott)
- drog stb. azt hiszem a többi ilyesmit nem is írom le mert felesleges
- megelőzhető ha a kismama magzatvédő vitamint illetve folsavat szed már a terhesség előtt egy hónappal (kell mondanom, hogy szedtem mind a kettőt jóval egy hónappal azelőtt???
Szóval ennyit az okokról. Erre a genetikus sem tudott mit mondani.
Szóval hazajöttünk szombaton. A világnak vége volt. Próbáltunk elmenni sétálni, vagy bármit csinálni, de felváltva bőgtünk mint egy kisgyerek. HOgy miért pont mi? És miért pont a mi pici fiunk? Végre este lett. De sajnos az álom hiú ábrándnak bizonyult. Éjszaka több óra forgolódás után bekapcsoltam a gépet, és ezerszer visszanéztem az összes képet meg a videót. Próbáltam szalmaszálakba kapaszkodva nyugtatni magam. De az igazság az, hogy látszott hogy tényleg nincs rendben valami. Úgyhogy próbáltuk úgy felfogni, hogy talán csak az ajkát érinti. És a többit nem. Próbáltam a felvételből olyan képeket kilponi, amiken valamelyik féltett része kirajzolódik. AZtán végre reggel lett. Már csak 48 órát kell várni. Próbáltuk elütni az időt, de nagyon nehezen ment. Leültünk és szinte egész nap ez után kutattunk. A lehetőségekről, azokról a gyerekekről, akik ilyen problémával születtek, és egyáltalán erről az egészről. És közben felváltva bőgtünk. Megint eljött az este. SIkerült egy olyan képet kilopnom az egyik felvételből, amin látszik a kis orra. Ezzel a képpel az agyamban feküdtem le. Egész éjjel nagyon furcsa állapotban voltam. Mintha aludtam volna, de mégsem. Egész éjjel ez a kép volt előttem. Reggelre valahogy sikerült kipihenni magam annak ellenére, hogy tudtam hogy nem igazán aludtam. Már csak 24 óra. Meg volt beszélve a férjem főnökéékkel, hogy átmegyünk hozzájuk és viszek friss kalácsot aztán együtt reggelizünk (szerencsére nagyon jóban vagyunk). Úgy éreztük, hogy jobb is, ha nem vagyunk itthon. Gyorsan összeraktam a kalácsot és aztán átmentünk. Megbeszéltük velük a helyzetet és hihetetlen jól fogták fel az egészet. MOndták, hogy mindenben segítenek és az a primitív, aki ezt nem tudja elfogadni. Ott voltunk estig. Aztán gondoltuk elmegyünk moziba, hogy azzal is teljen az idő... De odaértünk és nem mentünk be. Inkább hazajöttünk. És jött megint az este. Éjjel megint órákat forgolódtam, hogy mit fognak mondani. Végre reggel lett. A saját dokimnál kezdtünk. Elküldött az I. számú női klinikára, oda majd csak pár óra múlva megyünk. És valószínű, hogy ezek után szülni is ott fogok, mert ott felkészültek az ilyenekre. De ez még a jövő zenéje. A lényeg, hogy utána visszamentünk a czeizel központba és ott megint megnézték a mi kicsi bébinket. És amikor mondta a doki, hogy sajnos tényleg így van, az első kérdésünk az volt, hogy és az orra? Erre azt mondta, hogy kicsit laposabb (aminek azért örültünk mert mi épp hogy nagynak láttuk, de ott volt köldökzsinór meg minden) és mondta, hogy csak az orrcimpáig tart. És kérdeztük, hogy egyoldali vagy kettő. Mondta, hogy sajnos mindkét oldalon van. De mi már szinte csak örülni tudtunk neki, hogy az álla rendben van, és az hogy az orra laposabb, kit érdekel. A sok hülye beképzelt liba olyan orrot rakat magának amilyet akar csak mert nem tetszik, akkor a mi kicsi fiunknak is lehet később gyönyörű orra. Úgyhogy a helyzet ez. Riasztó kétségbeejtő és szörnyű, de azt hiszem kezdjük felfogni azt hogy ez mivel jár. ÉS hogy mivel jár. MIvel szerintem szerencsére senki nincs ezekkel a dolgokkal tisztában, egy pár szóban arról, hogy min kell majd keresztülmenni.
Három hónapos korában szükség lesz egy plasztikai műtétre, és utána kívülről a hegen kívül semmi nem fog látszani. Ami ott marad örökre, de ha fejreesik a biciklivel kétévesen, akkor is lehet ugyanez. Aztán 11-12 hónapos korában lesz egy műtét, amivel a szájpadlását zárják, és utána ha az orrát is műteni kell, az 5-6 éves korában lesz. Emellett fokozottan kell foglalkozni a kis fülével, kell majd beszédterápiára és pszichológushoz vinni, és tuti hogy lesz fogszabályzója (ami nekem is volt) Úgyhogy ezek a kilátások. Gondolom most mindenki döbbenten olvas és sajnálja a dolgot. Nem kell. Isten senkit nem bütet. Ő nagyon jól tudja, hogy kik azok az emberek, akik egy ilyen problémával megbírkóznak és tudnak egy ilyen kis embert szeretni. Úgyhogy ezt az egészet egy próbának fogjuk fel, ami a mi kapcsolatunkat biztos hogy megerősíti (el sem tudjátok képzelni hogy milyen kapocs alakult ki ez alatt a három nap alatt, pedig eddig is hihetetlen jó volt a kapcsolatunk). És azt hiszem titi írta, hogy én a szerencse fia vagyok. Így is van. Tudom, hogy Isten méltónak és elég erősnek talált arra, hogy egy ilyen problémával megküzdjünk, és egy ilyen speciális kicsi fiút ad nekünk. Lehetne olyan baj is, amit nem tudnak orvosolni, vagy nem ilyen eredménnyel. Úgyhogy hálás vagyok, hogy 'csak' ennyi a baj. Nagyon nehéz lesz a következő három hónap és a szülés utáni három valószínű még nehezebb. Az egyetlen dolog amit szerintem nem fogok tudni feldolgozni, hogy nem fogom tudni szoptatni. De ezen kívül minden mást megadunk neki és egy szuper életet biztosítunk neki.
Az én legnagyobb félelmem az volt, hogy a férjem nem fogja tudni elfogadni, mert ő világ életében ódzkodott a sérült emberektől. Látni sem bírta őket és bele sem mert gondolni, hogy valaki ismerősével ilyesmi történjen. A hétvégén rengeteg lehetőséget vettünk fontolóra. És eljutottunk a teljes kétségbeesésből egy olyan állapotba, ahol az egymás iránt érzett szeretetünk mindennel megbírkózik.
Nagyon kemény hónapok várnak ránk és tudjuk hogy nem lesz egyszerű, de megcsináljuk. Sokan irigykedtek ránk mindig mert ugyan sok munkával, de sokra vittük és azért is vártunk eddig a bébivel, hogy saját házba hozhassuk haza. És ez így is lesz, csak épp egy ilyen problémával együtt. De az ilyen embereknek pláne meg fogjuk tudni mutatni, hogy erősek vagyunk, és ez sem állít meg minket.
És zárásképp csak annyit, hogy az én drága férjem az előbb idebújt a hasamhoz és beszélt a bébihez ahogy szokott. És elmondta neki, hogy tudja, hogy nem sikerült teljesen összenövesztenie a kis ábrázatát, de mi akkor is nagyon szeretjük, nagyon várjuk és mindent meg fogunk tenni érte, hogy szuper jó kis dolga legyen. Ne siessen kifelé, várja csak meg az idejét és utána belekezdünk a közös projektbe.
Úgyhogy mégegyszer köszi mindenkinek a szorítást, és tudom, hogy mi elég erősek leszünk ahhoz hogy egy ilyen bébit elfogadjunk és valószínű lesznek hullám-hegyek és völgyek. Úgy ahogy most is vannak. Az egyik pillanatban úgy érzem hogy hegyeket tudok mozgatni, a következőben meg sírok mint egy gyerek. De ez is érthető. Úgyhogy így fogadjátok el az én kicsi Eliot-omat (akinek a neve kiválasztásánál a jelentést is figyeltük, és azt jelenti, hogy Isten az Úr) Ő egy nagyon különleges kisember lesz, aki hihetetlen dolgokat fog csinálni az életben és büszkék leszünk rá a férjemmel és az egész családdal együtt. Aki ezt nem tudja elfogadni, vagy csak sajnálkozni tud, azt hiszem annak van szüksége sajnálatra. 'Röviden' ennyi.
2008.03.25 14:05
Jaja, nagyon várom már Muffint, remélhetőleg jobb hírekkel....
Mi a 4D-t nem is terveztük, mondjuk én voltan extra genetikain és ott nagyon megnyugtató volt, annyira részletesen megnézegették a leányzót ( a nemét is ott mondták meg...) De persze ez plussz pénzbe került. Hány helyre kell elmenni az embernek hogy megnyugodjon???
Miért nem derül ki minden ott ahol kell?
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem nem a kabátok és a felsők, hanem a nadrágokból nem jó semmi. De sajna már az itthoni szabadidőnadrágokból sem, állandóan az egyetleb terhesnadrágomat hordom. Sebaj, húgommal csütörtökön megyünk venni, muszáj....
Igyekszem estefelé küldeni képeket Horvátországról, csak párocskám valahová eldugta....
Titanilla, remélem lassan rendeződnek a dolgok.
Hajrá, mindenevő kiskrapek! Azért ne borítsd kis anyát....
Mi a 4D-t nem is terveztük, mondjuk én voltan extra genetikain és ott nagyon megnyugtató volt, annyira részletesen megnézegették a leányzót ( a nemét is ott mondták meg...) De persze ez plussz pénzbe került. Hány helyre kell elmenni az embernek hogy megnyugodjon???
Miért nem derül ki minden ott ahol kell?
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem nem a kabátok és a felsők, hanem a nadrágokból nem jó semmi. De sajna már az itthoni szabadidőnadrágokból sem, állandóan az egyetleb terhesnadrágomat hordom. Sebaj, húgommal csütörtökön megyünk venni, muszáj....
Igyekszem estefelé küldeni képeket Horvátországról, csak párocskám valahová eldugta....
Titanilla, remélem lassan rendeződnek a dolgok.
Hajrá, mindenevő kiskrapek!
Azért ne borítsd kis anyát....
2008.03.25 14:19
Hú, Muffin! Végigbőgtem a történetedet!
Mit is mondhatnék? Nagyon sok erőt kívánok nektek, hogy végig tudjátok csinálni mindezt!
Az Élet sajnos kiszámíthatatlan, mindenki a lehető legjobbra vágyik és törekszik, de ha nem is teljesen jön össze, akkor is lássuk a jót, a szépet, hogy ott növekszik az a kis csöpség, akit ugyanúgy szeretni lehet, akármilyen is!
Én úgy tudom, hogy az orvosok nagyon szépen tudják már kezelni ezt a dolgot!
Mit is mondhatnék? Nagyon sok erőt kívánok nektek, hogy végig tudjátok csinálni mindezt!
Az Élet sajnos kiszámíthatatlan, mindenki a lehető legjobbra vágyik és törekszik, de ha nem is teljesen jön össze, akkor is lássuk a jót, a szépet, hogy ott növekszik az a kis csöpség, akit ugyanúgy szeretni lehet, akármilyen is!
Én úgy tudom, hogy az orvosok nagyon szépen tudják már kezelni ezt a dolgot!
2008.03.25 14:20
Muffin, jó megírtad!!!!
Hidd el, én mint gyermekorvos nagyon sok ilyen babácskát láttam és annyira szépen meg tudják operálni őket!!!!
Olyanok lesznek felnőtt korban, mint bármelyikünk. A szájpadhasadékot meg nem lehet előre megmondani, bár, ha kétoldali az ajakhasadék valószinű hogy van. De hidd el, lehet, hogy nem lesz annyira rosszfajta lés nem kell sokszor operálni.
Ettől még nagyon édes, okos, aranyos kicsi baba lesz!!!
Sok erőt kívánok nektek, nagyon gondolunk Rátok!
Írj, ha orvosban segíthetek....
Kata
Hidd el, én mint gyermekorvos nagyon sok ilyen babácskát láttam és annyira szépen meg tudják operálni őket!!!!
Olyanok lesznek felnőtt korban, mint bármelyikünk. A szájpadhasadékot meg nem lehet előre megmondani, bár, ha kétoldali az ajakhasadék valószinű hogy van. De hidd el, lehet, hogy nem lesz annyira rosszfajta lés nem kell sokszor operálni.
Ettől még nagyon édes, okos, aranyos kicsi baba lesz!!!
Sok erőt kívánok nektek, nagyon gondolunk Rátok!
Írj, ha orvosban segíthetek....
Kata
2008.03.25 14:26
Muffin! Nem is találok szavakat! Az egyik szemem sír, a másik nevet. A sírás azért, mert nincsen minden rendben, a nevetés pedig azért, mert nem komolyabb a probléma! És minden tiszteletem a Tiétek!!! Ez a hozzáállás az igazi!!! És Eliot nagyon különleges bébi lesz az tuti, már csak azért is, mert ilyen szülei vannak!!!
2008.03.25 14:30
Maffin...én nem sajnállak hanem tökre örülök,hogy olyan problémátok van ami orvosolható!!
Van egy közeli ismerősöm aki pont ezekkel a paraméterekkel született!!Már huszon éves!!!
Szinte semmi nem látszik rajta!!Ha nem sérteném vele a személyiség jogait megmutatnám a képét!!
Tetszene
Van egy közeli ismerősöm aki pont ezekkel a paraméterekkel született!!Már huszon éves!!!
Szinte semmi nem látszik rajta!!Ha nem sérteném vele a személyiség jogait megmutatnám a képét!!
Tetszene
2008.03.25 14:42
Muffin! Én is megkönnyeztem amit írtál! Nagyon tiszteletre méltóan fogjátok fel az eseményeket! Én is ismerek egy lányt, akinek szintén ez volt a problémája. Mára már azt hiszem 20 év körül van. Ha nem mondják, hogy mi történt vele, én észre sem veszem. Pedig nem most volt amikor megműtötték, nagyon szépen helyrehozták.
2008.03.25 14:44
Sziasztok!
Muffin énis végigbőgtem az egész történetet, de nehogy azthidd hogy sajnálatból hanem mert eszembe jutott saját lányom története. Ő is betegen született( bár nem volt annyira súlyos mint utóbb kiderült) elősször azt mondták hogy epilepsziás voltunk vele agyvizsgálaton(EEG-n) de szerencsére nem mutatott eltérést aztán kiderült hogy a nyelőcsövénél lévő izom nem záródik vissza a gyomrára így nem maradt meg benne a kaja, és ráadásul eszméletvesztéssel jár nála ez a dolog, nagyon súlyos volt azt mondták az orvosok. Az első pillanattól kezdve nem tudtam szoptatni ( speciális tápszert evett) de hidd el nem látszott rajta, nem volt beteges, és egyéves korára előjegyezték műtétre de szerencsére nem volt rá szükség. Nem kívánom senkinek az olyan első évet a sok kórházban töltött időt. De hidd el azok a kis mozdulatai, mosolya mindenért kárpótolt.
Sok erőt és kitartást kívánok nektek! Hidd el ma már az orvostudomány nagyon nagy, sok mindenre van megoldás. Fogszabályzóm meg kinek nem volt? Nekem is volt legalább addig nem kellett suliba mennem, míg állították.
Ja és ami a legfontosabb ma már van egy gyönyörű szép 5 éves egészséges lányom, ami feledteti azt a fránya nehéz kezdetet.
A lényeg szerintem hogy soha nem szabad feladni!!!
Muffin énis végigbőgtem az egész történetet, de nehogy azthidd hogy sajnálatból hanem mert eszembe jutott saját lányom története. Ő is betegen született( bár nem volt annyira súlyos mint utóbb kiderült) elősször azt mondták hogy epilepsziás voltunk vele agyvizsgálaton(EEG-n) de szerencsére nem mutatott eltérést aztán kiderült hogy a nyelőcsövénél lévő izom nem záródik vissza a gyomrára így nem maradt meg benne a kaja, és ráadásul eszméletvesztéssel jár nála ez a dolog, nagyon súlyos volt azt mondták az orvosok. Az első pillanattól kezdve nem tudtam szoptatni ( speciális tápszert evett) de hidd el nem látszott rajta, nem volt beteges, és egyéves korára előjegyezték műtétre de szerencsére nem volt rá szükség. Nem kívánom senkinek az olyan első évet a sok kórházban töltött időt. De hidd el azok a kis mozdulatai, mosolya mindenért kárpótolt.
Sok erőt és kitartást kívánok nektek! Hidd el ma már az orvostudomány nagyon nagy, sok mindenre van megoldás. Fogszabályzóm meg kinek nem volt? Nekem is volt legalább addig nem kellett suliba mennem, míg állították.
Ja és ami a legfontosabb ma már van egy gyönyörű szép 5 éves egészséges lányom, ami feledteti azt a fránya nehéz kezdetet.
A lényeg szerintem hogy soha nem szabad feladni!!!
url=https://babafalva.hu]
[/url]
[/url]
2008.03.25 15:06
Muffin: annyira örülök, hogy nem gyógyíthatatlan betegségről van szó és hogy ilyen"jól" tudjátok kezelni a helyzetet. Eliot is a szerencse fia, hogy ilyen csodálatos szülei vannak. Nagyon meghatódtam azon amit írtál még most is alig látom a betüket a könnyeimtől.
Ha nem is tudsz szoptatni egy jó védőnő segítségével (vagy szoptatási tanácsadó segítségével) sokáig lehet tejed, ha jól le tudod fejni. Arról nem kell lemondania a kisfiadnak.
Azt kívánom, hogy a nehéz pillanatokban is legyen mindig valami ami erőt ad nektek. Nagyon jó szülök lesztek ebben már biztos vagyok!!!
Ha nem is tudsz szoptatni egy jó védőnő segítségével (vagy szoptatási tanácsadó segítségével) sokáig lehet tejed, ha jól le tudod fejni. Arról nem kell lemondania a kisfiadnak.
Azt kívánom, hogy a nehéz pillanatokban is legyen mindig valami ami erőt ad nektek. Nagyon jó szülök lesztek ebben már biztos vagyok!!!
2008.03.25 15:27
Titi: megjöttünk a dokitól, szerintem olyan a kedve mint szokott lenni! Mi voltunk az utolsók akik bejutottunk hozzá kettő előtt. Ment fel a kórházba körbenézni. Hála istennek a méhszájam nem nyilt tovább, abba maradtunk, h 3 hét múlva megyek uh-ra. Annyit mondott, h a magne B6-ot szedjem!
Remélem hamar rendeződnek a dolgok közted és párod között! És mire a baba megérkezik már nem is fogtok rá emlékezni!
Remélem hamar rendeződnek a dolgok közted és párod között! És mire a baba megérkezik már nem is fogtok rá emlékezni!
2008.03.25 15:28
Muffin!
Az egyik szemem sír, a másik pedig nevet!
Büszke vagyok rátok, hogy így fogjátok fel!
Amikor anno rég Laurára kimondták a nagyon súlyos diagnózist, eszembe sem jutott, hogy megszakíttassam a terhességemet.
Mindenki, aki ismerte a történetet úgy tekintett ránk, mint valami földönkívülire.
Amikor a doki közölte velem, hogy vagy agyhalott lesz születésekor, vagy nem tudni milyen mértékben szellemi fogyatékos, mellette közölte velem, hogy maradjak ott és ELRENDEZZÜK!
Akkor gondoltam először azt, hogy az én gyerekemet senki sem fogja elrendezni! Tudtam, hogy semmiképpen nem szakíttatom meg a terhességemet, mondjon bárki, bármit!
Bíztam benne, hogy a lehető legkisebb a baj, és tudtam, hogy ugyanúgy fogom szeretni, minha egészségesen jönne a világra!
Egy hét gyötrelem után tudtuk meg, hogy nincs semmi agyi eltérés a babánál!
De ha akkor én nem bízom a gyerekemben, akkor elrendezzük!
Büszke vagyok rátok!
Tudom, hogy Eliot már most is tudja, érzi, micsoda szeretetben várjátok az érkezését!
Egész életében hálás lesz nektek amiért ennyire szeretitek, és ezzel a szeretettel át fogjátok tudni segíteni egymást a rátok váró nehézségeken.
Bízzunk benne, hogy a baj a lehető legkisebb, és egyelőre ne is gondolkozzatok azon, hogy más emberek hogyan fogják fogadni a történteke.
Én is azt gondolom, hogy aki egy ilyen helyzetet nem tud megérteni, vagy elfogadni, annak nincs helye az életünkben.
A feladatok, amiket ránk mér a sors, nem hiábavalóak.
Mindennek meg van az oka és az értelme.
Nagyon-nagyon drukkolok nektek továbbra is!
Kérlek, hogy próbálj megnyugodni, mert bennem még elevenen él, hogy amikor Laurával kapcsolatban közölték velem a hírt, nekem megnyílt a méhszájam a stressztől, és attól kezdve végig görcsölgettem!
Pihenj sokat, és gyere hozzánk!
Mi megértünk téged, és Eliotot ugyanolyan szeretettel várjuk, mint a saját kisbabánkat!!!
Az egyik szemem sír, a másik pedig nevet!
Büszke vagyok rátok, hogy így fogjátok fel!
Amikor anno rég Laurára kimondták a nagyon súlyos diagnózist, eszembe sem jutott, hogy megszakíttassam a terhességemet.
Mindenki, aki ismerte a történetet úgy tekintett ránk, mint valami földönkívülire.
Amikor a doki közölte velem, hogy vagy agyhalott lesz születésekor, vagy nem tudni milyen mértékben szellemi fogyatékos, mellette közölte velem, hogy maradjak ott és ELRENDEZZÜK!
Akkor gondoltam először azt, hogy az én gyerekemet senki sem fogja elrendezni! Tudtam, hogy semmiképpen nem szakíttatom meg a terhességemet, mondjon bárki, bármit!
Bíztam benne, hogy a lehető legkisebb a baj, és tudtam, hogy ugyanúgy fogom szeretni, minha egészségesen jönne a világra!
Egy hét gyötrelem után tudtuk meg, hogy nincs semmi agyi eltérés a babánál!
De ha akkor én nem bízom a gyerekemben, akkor elrendezzük!
Büszke vagyok rátok!
Tudom, hogy Eliot már most is tudja, érzi, micsoda szeretetben várjátok az érkezését!
Egész életében hálás lesz nektek amiért ennyire szeretitek, és ezzel a szeretettel át fogjátok tudni segíteni egymást a rátok váró nehézségeken.
Bízzunk benne, hogy a baj a lehető legkisebb, és egyelőre ne is gondolkozzatok azon, hogy más emberek hogyan fogják fogadni a történteke.
Én is azt gondolom, hogy aki egy ilyen helyzetet nem tud megérteni, vagy elfogadni, annak nincs helye az életünkben.
A feladatok, amiket ránk mér a sors, nem hiábavalóak.
Mindennek meg van az oka és az értelme.
Nagyon-nagyon drukkolok nektek továbbra is!
Kérlek, hogy próbálj megnyugodni, mert bennem még elevenen él, hogy amikor Laurával kapcsolatban közölték velem a hírt, nekem megnyílt a méhszájam a stressztől, és attól kezdve végig görcsölgettem!
Pihenj sokat, és gyere hozzánk!
Mi megértünk téged, és Eliotot ugyanolyan szeretettel várjuk, mint a saját kisbabánkat!!!
2008.03.25 15:42
Bakker, úgy megégettem magam! Fől a krumpli (hélyában), meg akartam nézni, hogy mennyire puha pár, és mikor nyúltam oda a villával, bluggyolt egyet a víz és felfröccsent a csuklóm alsó részére. Iszonyatosan fáááj!!! Már volt víz alatt, most meg bekentem körömvirágkrémmel, de mindig nagyon éget! Ilyen egy szerencsétlent..
2008.03.25 15:45
Én holnap megyek dokihoz...
Eleinte úgy volt, hogy csak a táppénzes papírom miatt megyek, de tegnap azt hiszem, már megint felfáztam!!!
Kimentünk az apukámhoz a temetőbe, és este óta olyan fura, ha klotyóra kell mennem.
Már iszom a kamilla teát, de egyáltalán nem vagypk nyugodt...
Lehet, hogy mégiscsak benézek hozzá.
Csak az a gond, hogy rettegek a kórháztól.
Hiába tudom, hogy csak indokolt esetben küld oda...
Mellesleg most kaptam össze a nagylányommal!
Ne tudjátok meg!
A szobája igencsak emlékeztet egy disznóólra...
Egész nap fekszik az ágyon, ruhástul, és naná, hogy nincs beágyazva...
Hasal a laptop előtt, és az imént kidugta az orrát, hogy ma nem eszünk ebédet?
Mellé megjegyezném, főztem, a hűtő tele van mindenféle kajával, de azt nem kér...
Mi már rég ebédeltünk, de mivel a szobája az emeleten van, és az ajtó csukva, nem hallja, ha kiabálok neki, hogy tolja le a seggét!
Azt meg ne várja tőlem, hogy minden egyes alkalommal futkossak hozzá...
Mondtam neki, hogy ő ma többet feküdt, mint amennyit nekem receptre írt a doki...
Olyan mérges vagyok!
Eleinte úgy volt, hogy csak a táppénzes papírom miatt megyek, de tegnap azt hiszem, már megint felfáztam!!!
Kimentünk az apukámhoz a temetőbe, és este óta olyan fura, ha klotyóra kell mennem.
Már iszom a kamilla teát, de egyáltalán nem vagypk nyugodt...
Lehet, hogy mégiscsak benézek hozzá.
Csak az a gond, hogy rettegek a kórháztól.
Hiába tudom, hogy csak indokolt esetben küld oda...
Mellesleg most kaptam össze a nagylányommal!
Ne tudjátok meg!
A szobája igencsak emlékeztet egy disznóólra...
Egész nap fekszik az ágyon, ruhástul, és naná, hogy nincs beágyazva...
Hasal a laptop előtt, és az imént kidugta az orrát, hogy ma nem eszünk ebédet?
Mellé megjegyezném, főztem, a hűtő tele van mindenféle kajával, de azt nem kér...
Mi már rég ebédeltünk, de mivel a szobája az emeleten van, és az ajtó csukva, nem hallja, ha kiabálok neki, hogy tolja le a seggét!
Azt meg ne várja tőlem, hogy minden egyes alkalommal futkossak hozzá...
Mondtam neki, hogy ő ma többet feküdt, mint amennyit nekem receptre írt a doki...
Olyan mérges vagyok!
2008.03.25 15:48
Sziasztok!
Muffin beszámolójánál hagytam abba az olvasást, szóval ha valakit ismétlek, bocsánat!
Muffin: ez tényleg nagyon szomorú hír, de nagyon okosan állsz hozzá!
É Heim Pál Gyermekkórházban igen és nagyon jó fülorrgégészek operálnak ott! Tudom ajánlani! (amúgy régen nálunk operálták őket 3 napos korban is (mármint az ajak részt), nem tudom lehet, hogy van még ilyen hely, keressetek rá!)
Nagyon nagyon szép eredményeket látram! Amúgy fogszabályzásra, meg logopédushoz lehet hogy bárki gyerekét kell majd vinni.
Én egy kicsit megkönnyebbültem, ha szabad ezt írni, hogy úgymond nem nagyobb a baj! Ő nagyon okos és majd meglátod nagyon édes kisbaba is lesz!
Ha tudok még segíteni írj!
Muffin beszámolójánál hagytam abba az olvasást, szóval ha valakit ismétlek, bocsánat!
Muffin: ez tényleg nagyon szomorú hír, de nagyon okosan állsz hozzá!
É Heim Pál Gyermekkórházban igen és nagyon jó fülorrgégészek operálnak ott! Tudom ajánlani! (amúgy régen nálunk operálták őket 3 napos korban is (mármint az ajak részt), nem tudom lehet, hogy van még ilyen hely, keressetek rá!)
Nagyon nagyon szép eredményeket látram! Amúgy fogszabályzásra, meg logopédushoz lehet hogy bárki gyerekét kell majd vinni.
Én egy kicsit megkönnyebbültem, ha szabad ezt írni, hogy úgymond nem nagyobb a baj! Ő nagyon okos és majd meglátod nagyon édes kisbaba is lesz!
Ha tudok még segíteni írj!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Vendég 2008.11.15 17:00-kor.
2008.03.25 15:52
Sziasztok!
Muffin!
Büszke vagyok Rátok! Nagyon jó szülei lesztek és vagytok a bébinek!
Engedd meg, hogy leírjam, énismerek egy fiút, aki ilyen problémával született. 1994-ben ismertem meg, akkor már 8 éves volt. Túl volt 2 műtéten, aminek látszódott a helye a szája és orra között, de nem volt feltűnő. Nem volt beszédhibás, nem volt semmi baja, egy hihetetlenül bátor és kedves kisfiú volt, akkor. Azóta én nem találkoztam vele, másik faluban élnek, meg közben én Szegedre kerültem. De a mamám mindig mondja, hogy helyes fiú lett belőle, és ahogy elkezdett serdülni, bajuszt növesztett és semmi, de semmi nem látszik, hogy valaha is baja volt! Ezt csak azért írtam le, hogy igen, születnek így babák, de ŐT már a 90-es évek elején tudták úgy műteni, hogy rendbe jött. Ma meg már plasztikáznak és mindent meg tudnak a dokik műteni!
Jól gondolkodtok, ugyanúgy a kisfiatok és szerintem az elkövetkezendő 3 hónapot élvezd TE is, várdd felhőtlenül, mert nincs okod arra, hogy ne legyél boldog, hiszen egy kis élet van benned, akit ti fogtok oltalmazni, védeni! A szülei vagytok és másnak sokkal nagyobb gondokkal kell megküzdeni, amit lehet nem tudnak kiszűrni 4D-n, hanem később derül ki!
Szóval Isten útjai kifürkészhetetlenek! Nagyon szorítok Nektek, most a lényeg hogy bennt maradjon a pocakban végig és szép súllyal szülessen!
Almaani!
Nagyon szép a babaszoba, alakul. Ti a falra festés után mennyi idővel raktátok fel az öntapadós dolgokat?
Muffin!
Büszke vagyok Rátok! Nagyon jó szülei lesztek és vagytok a bébinek!
Engedd meg, hogy leírjam, énismerek egy fiút, aki ilyen problémával született. 1994-ben ismertem meg, akkor már 8 éves volt. Túl volt 2 műtéten, aminek látszódott a helye a szája és orra között, de nem volt feltűnő. Nem volt beszédhibás, nem volt semmi baja, egy hihetetlenül bátor és kedves kisfiú volt, akkor. Azóta én nem találkoztam vele, másik faluban élnek, meg közben én Szegedre kerültem. De a mamám mindig mondja, hogy helyes fiú lett belőle, és ahogy elkezdett serdülni, bajuszt növesztett és semmi, de semmi nem látszik, hogy valaha is baja volt! Ezt csak azért írtam le, hogy igen, születnek így babák, de ŐT már a 90-es évek elején tudták úgy műteni, hogy rendbe jött. Ma meg már plasztikáznak és mindent meg tudnak a dokik műteni!
Jól gondolkodtok, ugyanúgy a kisfiatok és szerintem az elkövetkezendő 3 hónapot élvezd TE is, várdd felhőtlenül, mert nincs okod arra, hogy ne legyél boldog, hiszen egy kis élet van benned, akit ti fogtok oltalmazni, védeni! A szülei vagytok és másnak sokkal nagyobb gondokkal kell megküzdeni, amit lehet nem tudnak kiszűrni 4D-n, hanem később derül ki!
Szóval Isten útjai kifürkészhetetlenek! Nagyon szorítok Nektek, most a lényeg hogy bennt maradjon a pocakban végig és szép súllyal szülessen!
Almaani!
Nagyon szép a babaszoba, alakul. Ti a falra festés után mennyi idővel raktátok fel az öntapadós dolgokat?
2008.03.25 16:04
sziasztok!
muffin, nem írok semmi jókívánságot és egyebet... inkább gondolok rátok. előttem már annyian írtak. kitartást és sok erőt!!!
egyébként ha már ennél a témánál vagyunk... van egy színész, mostanában elég sok filmben játszik. a nevét sajnos nem tudom. de neki véletlenül nem ilyesmi baja volt? a heg látszik az orra és a szája között, csak ebből gondolom... most meg mozivásznon pózol szóval nem szabad feladni!!!!
ha tévedek elnézést, de mintha hallottam volna, hogy neki is ehhez hasonló problémái voltak.
muffin, nem írok semmi jókívánságot és egyebet... inkább gondolok rátok. előttem már annyian írtak. kitartást és sok erőt!!!
egyébként ha már ennél a témánál vagyunk... van egy színész, mostanában elég sok filmben játszik. a nevét sajnos nem tudom. de neki véletlenül nem ilyesmi baja volt? a heg látszik az orra és a szája között, csak ebből gondolom... most meg mozivásznon pózol
szóval nem szabad feladni!!!!
ha tévedek elnézést, de mintha hallottam volna, hogy neki is ehhez hasonló problémái voltak.
2008.03.25 16:06
Sziasztok!
Muffin! Annyi mindent mondtak a többiek, én is csatlakozom a sok pozitív dologhoz. Le a kalappal előttetek!! Mást és új dolgot nem nagyon tudok írni. Csak sok-sok erőt kívánok!
Nálunk még csinálják az ajtót, jó későn jöttek, de olyan hangos. Rohadtul idegesít a fúrás, csiszolás meg ami ezzel jár. Már alig várom, hogy kész legyen...
Muffin! Annyi mindent mondtak a többiek, én is csatlakozom a sok pozitív dologhoz. Le a kalappal előttetek!! Mást és új dolgot nem nagyon tudok írni. Csak sok-sok erőt kívánok!
Nálunk még csinálják az ajtót, jó későn jöttek, de olyan hangos. Rohadtul idegesít a fúrás, csiszolás meg ami ezzel jár. Már alig várom, hogy kész legyen...
2008.03.25 16:28
Muffin!
Csak miattatok néztem be és örülök,hogy leírtad mi is történt!
Engem is megsirattál,annyira szépen leírtad a hozzáállásotokat!
A kis Eliot biztos,hogy nagyon boldog gyermek lesz mert ilyen szülei lesznek,vannak!
És ti nagyon boldog szülők lesztek!
Kívánom,hogy minnél kevesebb operációval sikerüljön a legjobb eredményt elérnetek!
És nagyon sok erőt és kitartást kívánok nektek!
Ha úgy érzed gyere közénk és mesélj,ha nem azt is megértjük!
Vigyázzatok magatokra!!!!
Csak miattatok néztem be és örülök,hogy leírtad mi is történt!
Engem is megsirattál,annyira szépen leírtad a hozzáállásotokat!
A kis Eliot biztos,hogy nagyon boldog gyermek lesz mert ilyen szülei lesznek,vannak!
És ti nagyon boldog szülők lesztek!
Kívánom,hogy minnél kevesebb operációval sikerüljön a legjobb eredményt elérnetek!
És nagyon sok erőt és kitartást kívánok nektek!
Ha úgy érzed gyere közénk és mesélj,ha nem azt is megértjük!
Vigyázzatok magatokra!!!!
2008.03.25 16:29
Muffin, felnézek rátok, amiért ilyen erősek vagytok, és nagyon megható, hogy ennyi szeretettel és eltökéltséggel várjátok a kisfiatokat. És közben örülök is, hogy Eliot teljes életet fog tudni élni. Jó, hogy van ez a fórum, és az orvos kismamitársak sorai megnyugtatóak! Sajnálom, hogy mostantól nem az a felhőtlen, gondtalan babavárás vár rátok, és a születés után is másképp kell majd a babával bánni, de igazad van, ez titeket, a ti családotokat erősíti és formálja, nagyon sok pluszt fogtok kapni - és már kaptatok is ezen a hétvégén. Legyetek büszkék magatokra az összetartás és a nagy szeretet miatt!
Ottó három hétig volt újszülött intenzíven, pedig agyonvizsgálták a születése előtt is, mégis mellékvesevérzése lett az oxigénhiánytól, és napokig csak üvegen keresztül láthattuk, 3 nap után mehettem szoptatni, és sokáig nem tudtuk, hogy mit jelent ez az egész, igazából az orvosok sem voltak biztosak a diagnózisban, mindent összeolvastunk, amit csak tudtunk. Csak azt láttuk, hogy a gyereket összevissza szurkálják, és drukkoltunk, hogy a vércukorszintjét tartani tudja. Szerencsére két hét után helyreállt benne minden, de azt az időt megélni és kivárni maga volt a pokol. Ezt csak azért írom le, mert sejtem, mit érzel, éreztek, együttérzek veletek, és hidd el, minden szomorúság után a baba sokszoros boldogsággal fog kárpótolni!
Sokat gondolkodom azon, hogy az életben mi a fontosabb: az egészség-e vagy a boldogság. De most inkább az utóbbi felé billen a mérleg...
Marcsi, tényleg szörnyű, mit mondott nektek a dokid. Szerencse, hogy már akkor is anyatigris voltál!
Jeneik, ti is megküzdöttetek a babátokért... ezek után érthető a dupla aggodalom, én sem tudom kikerülni, de kívánom, hogy a pocakotokban lévőkkel minden a legnagyobb rendben legyen!
Wera, meglehet, hogy rokonok vagyunk, legalábbis mák-rokonok
A tesómnak a kora miatt (39 évesen várja az első babáját) eleve részletesebb vérvételt csináltak, és az afp-je rendben volt, de a béta-hcg szintje nagyon magas volt. Ez utóbbit a "fiatal" vagy nem veszélyeztetett mamiknál nem is nézik, így simán meglehet, hogy másnak a normális afp-je is produkál ilyen hcg-eredményeket... bár nem vagyok orvos. Emiatt javasolták neki megerősítésként a hasbaszúrást.
Titi, én is Szly pizzatésztáját ismerem, rém egyszerű, én még sosem nyújtottam, csak belenyomkodtam kiolajozott tepsibe vagy pizzaformába.
Szép a pocakod! Nudlit nekem is küldj, ha legközelebb főzöl
Ma én is könnyűre fogtam az ebédet: zöldségkrémleves és sajtos tészta. A sonkák, rántott hús és sütik után nem bírtam nehezebbre gondolni...
Ja, még egy: ha friss élesztőből fél kocka kell, akkor a porélesztőből egy zacskó.
Kriszti, aloe verád vagy aloés kenőcsöd nincs otthon? Én egyszer a forró kamillateát öntöttem a csuklómra, és két óra múlva már nyoma sem volt semmilyen foltnak, aloés kenőcsöt használtam. A növénynek meg a levelében lévő zselét kell a foltra rákenni.
Kicsit még böngészek a neten. Találtam Anyuéknál egy keresztszemes újságot, és kedvet kaptam a hímezés-hámozáshoz, persze csak abszolút kezdő mintákkal. Megnézem, merre vannak jó kis boltok. Ha van tippetek, hova érdemes menni hozzávalókért, elmesélitek? Köszi!
Ottó három hétig volt újszülött intenzíven, pedig agyonvizsgálták a születése előtt is, mégis mellékvesevérzése lett az oxigénhiánytól, és napokig csak üvegen keresztül láthattuk, 3 nap után mehettem szoptatni, és sokáig nem tudtuk, hogy mit jelent ez az egész, igazából az orvosok sem voltak biztosak a diagnózisban, mindent összeolvastunk, amit csak tudtunk. Csak azt láttuk, hogy a gyereket összevissza szurkálják, és drukkoltunk, hogy a vércukorszintjét tartani tudja. Szerencsére két hét után helyreállt benne minden, de azt az időt megélni és kivárni maga volt a pokol. Ezt csak azért írom le, mert sejtem, mit érzel, éreztek, együttérzek veletek, és hidd el, minden szomorúság után a baba sokszoros boldogsággal fog kárpótolni!
Sokat gondolkodom azon, hogy az életben mi a fontosabb: az egészség-e vagy a boldogság. De most inkább az utóbbi felé billen a mérleg...
Marcsi, tényleg szörnyű, mit mondott nektek a dokid. Szerencse, hogy már akkor is anyatigris voltál!
Jeneik, ti is megküzdöttetek a babátokért... ezek után érthető a dupla aggodalom, én sem tudom kikerülni, de kívánom, hogy a pocakotokban lévőkkel minden a legnagyobb rendben legyen!
Wera, meglehet, hogy rokonok vagyunk, legalábbis mák-rokonok
A tesómnak a kora miatt (39 évesen várja az első babáját) eleve részletesebb vérvételt csináltak, és az afp-je rendben volt, de a béta-hcg szintje nagyon magas volt. Ez utóbbit a "fiatal" vagy nem veszélyeztetett mamiknál nem is nézik, így simán meglehet, hogy másnak a normális afp-je is produkál ilyen hcg-eredményeket... bár nem vagyok orvos. Emiatt javasolták neki megerősítésként a hasbaszúrást.
Titi, én is Szly pizzatésztáját ismerem, rém egyszerű, én még sosem nyújtottam, csak belenyomkodtam kiolajozott tepsibe vagy pizzaformába.
Szép a pocakod! Nudlit nekem is küldj, ha legközelebb főzöl
Ma én is könnyűre fogtam az ebédet: zöldségkrémleves és sajtos tészta. A sonkák, rántott hús és sütik után nem bírtam nehezebbre gondolni...
Ja, még egy: ha friss élesztőből fél kocka kell, akkor a porélesztőből egy zacskó.
Kriszti, aloe verád vagy aloés kenőcsöd nincs otthon? Én egyszer a forró kamillateát öntöttem a csuklómra, és két óra múlva már nyoma sem volt semmilyen foltnak, aloés kenőcsöt használtam. A növénynek meg a levelében lévő zselét kell a foltra rákenni.
Kicsit még böngészek a neten. Találtam Anyuéknál egy keresztszemes újságot, és kedvet kaptam a hímezés-hámozáshoz, persze csak abszolút kezdő mintákkal. Megnézem, merre vannak jó kis boltok. Ha van tippetek, hova érdemes menni hozzávalókért, elmesélitek? Köszi!
2008.03.25 17:27
Sajna nincs aloém (hát ilyen kertész vagyok én...), de ismerem jótékony hatásait. Úgy néz ki ez is bevált,a foltok sem olyan pirosak már.
Marcsi, nem volt semmi az a doki. Nem is tudom hogyan reagálnék ilyen helyzetben. Az tuti, hogy bármilyen döntés előtt kikérném egy másik orvos véleményét is.
Marcsi, nem volt semmi az a doki. Nem is tudom hogyan reagálnék ilyen helyzetben. Az tuti, hogy bármilyen döntés előtt kikérném egy másik orvos véleményét is.
2008.03.25 17:44
Sziasztok!
Muffin, nagyon sok erőt kívánok Nektek és én is úgy gondolom, hogy csak az kap ilyen nehéz feladatot, aki meg is tud vele bírkózni! Sok hassimit küldök a pici Eliotnak!
Desviki, az én kis pocakmanóm sem túl aktív baba, napjában 2-3x bejelentkezik, pár percig hancúrozik és aztán szundi. Ilyenkor még az idő 90%-t pihivel töltik.
Titi, remélem titeket is csak jobban összekovácsol ez a nehézség! Ha belegondolok, én is milyen keveset foglalkozom apával .
Te Marcsi, hát nem vigyázol magadra ? Remélem, holnapra már jobban leszel!
Én is felírattam a magnesii citricit-et, bár a körzeti dokim még nem is hallott róla .
Csináltunk ma egy pocifotót:
Éhen halok .
Csilla
Muffin, nagyon sok erőt kívánok Nektek és én is úgy gondolom, hogy csak az kap ilyen nehéz feladatot, aki meg is tud vele bírkózni! Sok hassimit küldök a pici Eliotnak!
Desviki, az én kis pocakmanóm sem túl aktív baba, napjában 2-3x bejelentkezik, pár percig hancúrozik és aztán szundi. Ilyenkor még az idő 90%-t pihivel töltik.
Titi, remélem titeket is csak jobban összekovácsol ez a nehézség! Ha belegondolok, én is milyen keveset foglalkozom apával
.
Te Marcsi, hát nem vigyázol magadra
? Remélem, holnapra már jobban leszel!
Én is felírattam a magnesii citricit-et, bár a körzeti dokim még nem is hallott róla
.
Csináltunk ma egy pocifotót:
Éhen halok
.
Csilla
Csilla
2008.03.25 17:54
Sziasztok!
Csilla!
Vigyázok én, de olyan rég voltam a temetőben, és tegnap olyan hideg volt...
Mellesleg nem is töltöttem ott sok időt..
De muszály volt kimennem.
Mostanra már jobb.
A kamillatea megtette jótékony hatását.
Mindíg kihúz a kakából...
Szerintem azért a védőnőhöz benézek, de a dokit kihagyom, mert lassan pszihiáterhez küld...
láttátok a hal a tortán c. műsort?!
Nem szoktam ilyeneket nézni, de ezt ma nem hagyhattam ki...
Fúj, hogy ott mi volt?!!!
Én annak a vmilyen Gergőnek a helyében biztosan hánynék...
Csilla!
Vigyázok én, de olyan rég voltam a temetőben, és tegnap olyan hideg volt...
Mellesleg nem is töltöttem ott sok időt..
De muszály volt kimennem.
Mostanra már jobb.
A kamillatea megtette jótékony hatását.
Mindíg kihúz a kakából...
Szerintem azért a védőnőhöz benézek, de a dokit kihagyom, mert lassan pszihiáterhez küld...
láttátok a hal a tortán c. műsort?!
Nem szoktam ilyeneket nézni, de ezt ma nem hagyhattam ki...
Fúj, hogy ott mi volt?!!!
Én annak a vmilyen Gergőnek a helyében biztosan hánynék...
2008.03.25 18:02
Muffin - köszi hogy jöttél és megosztottad velünk a történetedet. Borzasztó lehetett ez a 3 nap, az tuti! Én is drukkolok nektek, hogy a lehető legkevesebb műtétre legyen szükség e a kis Eliotnak! Nekem is van egy barátnőm aki így született és most szuperul néz ki! De nem is ez a lényeg, hanem hogy a kis agyával minden rendben. Nem tudom miért de én egyből arra gondoltam, hogy ott a baj, és azért azok után ez bizony megkönnyebbülés volt a javából! Örülök hogy ilyen jól tudtok hozzáállni, másképp nem is lehet!! Puszi
Én is drukkolok nektek, hogy a lehető legkevesebb műtétre legyen szükség e a kis Eliotnak! Nekem is van egy barátnőm aki így született és most szuperul néz ki! De nem is ez a lényeg, hanem hogy a kis agyával minden rendben. Nem tudom miért de én egyből arra gondoltam, hogy ott a baj, és azért azok után ez bizony megkönnyebbülés volt a javából! Örülök hogy ilyen jól tudtok hozzáállni, másképp nem is lehet!! Puszi2008.03.25 19:35
Muffin!
Először is már nagyon vártam, hogy írjál! Azt kell mondanom örülök, hogy nem komolyabb a gond és ezt azért mondom mert az Én unokaöcsém 2003-ban született ajakhasadékkal az I.számú Szülészeti Klinikán és majd teszek Neked képet róla és meglátod hogy semmi sem látható! Ha segítségre van szükséged vagy csak beszélgetnél olyan Anyukával aki ezen keresztül ment akkor csak szólj és a tesóm biztosan szívesen segít Neked! Ezenkivül csak jót mondhatok a hozzáállásotokról és büszke vagyok Rátok! A kis Eliotnak Nagyon jó helye lesz Nálatok ebben biztos vagyok! A Tesómnak van egy Nagyon jó ismerőse aki szülésznő az I. számún és Nagyon Kedves! Ha gondolod beszélhetünk vele! Nekem is Ő segített amikor mennünk kellett az alacsony AFP miatt Genetikára!
Egyenlőre ennyi ha segíthetek valamiben szólj nyugodtan! Számíthatsz a segítségemre!
Először is már nagyon vártam, hogy írjál! Azt kell mondanom örülök, hogy nem komolyabb a gond és ezt azért mondom mert az Én unokaöcsém 2003-ban született ajakhasadékkal az I.számú Szülészeti Klinikán és majd teszek Neked képet róla és meglátod hogy semmi sem látható! Ha segítségre van szükséged vagy csak beszélgetnél olyan Anyukával aki ezen keresztül ment akkor csak szólj és a tesóm biztosan szívesen segít Neked! Ezenkivül csak jót mondhatok a hozzáállásotokról és büszke vagyok Rátok! A kis Eliotnak Nagyon jó helye lesz Nálatok ebben biztos vagyok! A Tesómnak van egy Nagyon jó ismerőse aki szülésznő az I. számún és Nagyon Kedves! Ha gondolod beszélhetünk vele! Nekem is Ő segített amikor mennünk kellett az alacsony AFP miatt Genetikára!
Egyenlőre ennyi ha segíthetek valamiben szólj nyugodtan! Számíthatsz a segítségemre!
2008.03.25 20:42
Babuli - Nagyon édike az unokaöcséd és tényleg semmi nem látszik a kis száján! Úgy látszik már nagyon szépen meg tudják csinálni! Ez azért valamellyest megnyugtató...
A PORÉLESZTŐről akartam írni (bocsi, de nem emlékszem már hogy ki hozta szóba) hogy sokféle van, mindegyiknek a csomagolásán rajta van hogy mennyi liszthez való! Én a Plus-os márkát használom, Fabulo (???) vagy mi a neve, és annál fél kg liszthez kell egy csomag, a Coop-osnál meg 1 kg-hoz.
Ma csomót járkáltam dzseki után, de semmi. (És közben szanaszét is fagytam! 
) Egy polár pulcsit sikerült csak vennem, amibe még épp beleférek, bár gyanítom hogy már nem sokáig. És XXL-es!!! . Fura "daginak" lenni, mindig olyan vézna voltam! Most meg... túrok fel mindent a nagyobb méretekért! Azért ha valaki talál valami jót, tűrhető áron, akkor szóljon!!!!
Vidokata - megkérdeztem a szirupot, kb 3800 Ft a 0,7L-es. Sose volt olcsó, de most még emeltek is rajta év elején. Mondjuk olyan tömény, hogy tényleg csak 1-2 cl-t kell tölteni italonként. Ha szeretnél, akkor szólj és hozok neked! Ha nem, azt is megértem!
Jóéjt minden Maminak és ugrabugra Kisbabának!!
A PORÉLESZTŐről akartam írni (bocsi, de nem emlékszem már hogy ki hozta szóba) hogy sokféle van, mindegyiknek a csomagolásán rajta van hogy mennyi liszthez való! Én a Plus-os márkát használom, Fabulo (???) vagy mi a neve, és annál fél kg liszthez kell egy csomag, a Coop-osnál meg 1 kg-hoz.
Ma csomót járkáltam dzseki után, de semmi.
(És közben szanaszét is fagytam! ) Egy polár pulcsit sikerült csak vennem, amibe még épp beleférek, bár gyanítom hogy már nem sokáig. És XXL-es!!! . Fura "daginak" lenni, mindig olyan vézna voltam! Most meg... túrok fel mindent a nagyobb méretekért! Azért ha valaki talál valami jót, tűrhető áron, akkor szóljon!!!!
Vidokata - megkérdeztem a szirupot, kb 3800 Ft a 0,7L-es. Sose volt olcsó, de most még emeltek is rajta év elején. Mondjuk olyan tömény, hogy tényleg csak 1-2 cl-t kell tölteni italonként.
Ha szeretnél, akkor szólj és hozok neked! Ha nem, azt is megértem!
Jóéjt minden Maminak és ugrabugra Kisbabának!!
