Kata,
én most borsólevest főzök.
Mi a húslevest is szeretjük, csak a húst nem esszük meg benne, az mindig a két kutyáé. Anyukám ki is van akadva rajtunk, hogy miért főzünk húslevest, ha a húst meg sem esszük.
Amikor én a - tesztet csináltam akkor én sem bírtam ki sírás nélkül, mert a párom kipattant az ágyból és örömteli arccal várta a híreket.
De igazán akkor tört el a mécses amikor felhívtam anyukámat, hogy felköszöntsem a szülinapján és megmondtam, hogy nem lesz unoka.
Aztán még a munkahelyemen is sírtam egy negyed órát, szerencsére a legjobb barátnőmön kívül senki nem látta. Aztán a sok sírástól megkönnyebbültem. Néha jó sírni, mert az ember kiadja magából a feszültséget.
Ha a férjem külföldön van mi is sokat telefonálunk, mert olyankor jövünk rá, hogy mennyire is hiányzunk egymásnak. Jót szoktak tenni a távollétek, mert amikor hazaér én mindig úgy érzem, hogy végtelenül szeretem.