Sziasztok!
Hát ha nem jönnek a fiatalok,akkor én turbózom kicsit tovább a dolgot.Mellesleg megjegyzem,nagyon meglepő,hogymég egy névtelen sem jelent meg...na nem mintha hiányozna egy is
.
Szóval egész szépen öszzefogaltatok mindent,így túl sok újat nem tudok írni már.
Millával nagyon egyet értek,hogy sajna a diploma is kezd annyira általánossá válni,hogy újabban szinte egyértelmű mindenkinek,hogy tovább tanul.
Én olykor nagyon gonosz szoktam lenni,mert amikor a művelődésszervező és egyéb "érdekes" szakokat emlegetiuk a negyedikesek,akkor enyhe gúnnyal megjegyzem,hogy igen,nálunk ezt hívták
büfé-ruhatár szaknak.Nem akarok senkit megbántani,igazság szerint nem sokat tudok ezekről a szakokről,hogy újabban mit takarnak.Azt tudom,hogy nálunk annak idején B vagy C szakként vették fel,vagyis kiegészítőnek inkább.
De nagyon megdöbbentő,hogy a négy éva alatt 2-es 3-asokkal és bukdácsolva haladó gyerekek is normálisnak tartják,hogy felvételiznek.És ami még megdöbbetnőbb,hogy fel is veszik őket.Az okokat Milla leírta.És a következményeket is.Hogy hosszú távon mi lesz ebből,jobb nem belegondolni.Még jobban felhígul minden szakma.
Szintén egyet értek Kíváncsival is,mint hogy én is nagyon szomorkodok és próbálok jobb és értelmesebb ifjúságot nevelni.A gond az,hogy nem hagyják magukat.Sokszor szoktam is nekik mondani,hogy talán fáj,ha vmit meg kell tanulni,vagy át akarom a tudásomat adni nekik?Hogy miért kell két kézzel tiltakozni ellene?Miért olyan rossz az????
És nagyon félek,hogy nem fog sikerülni.Ennek következményeibe viszont már nem merek belegondolni.De szívesen vitatkozom én is.Persze csak kultúráltan és névvel.
És persze egyet értek Zsuzsával is.Már hogy is ne,amikor ugyanazt látjuk...Na jó,nem egészen.A helyzet megítélése attól is függ,hogy az ember éppen milyen suliban tanít.De szörnyű történeteket hallok és látok nap mint nap.
Valóban semmi érdeklődés nincs a mai gyerekben.Velem közölték már kerekperec nem egyszer,hogy ugyan minek tanuljanak biológiát.Mert hát érettségizni akartok,nem?-kérdem én.Ja,ja,de nem ebből...akkor minek?
Mert nem biztos,hogy így eljuttok az érettségiig-válaszoltam én.Mert mit tud mást mondani az ember?Mert tényleg így van.Ahhoz hogy odáig eljusson egy gyerek,meg kell küzdeni.És ebbe a küzdelembe beletartozik az ének,a rajz,a biológia,földrajz,kémia...De nem értik.Lehet,hogy drasztikus vagyok,de sajnos sokszor csak ez használ.Pedig nagyon nem szeretek ilyen eszközöket használni.De ők maguk kényszerítenek rá.Amikor pedig err rávilágítok,akkor állnak értetlenül a probléma előtt..és én leszek a köcsög tanár.
Szélmalomharc ez,én mondom...
Nem is lenne gond,ha nem az lenne a felsőbb utasítás,hogy mindenki szerezzen érettségit.Vagyis nincs motiváló erő.És akkor történik meg az,ami nálunk is,hogy volt tanítványom jött vissza hospitálni.Mint kideült,magyar-angol szakos,tanár akar lenni...Visszagondolva:műveltsége semmi,olvasottsága a nullával egyenlő...de ő volt a legnagyobb szájú akkor a suliban...hát milyen tanár lesz az ilyenből???Pláne magyar!!!!
Na,jól kipanaszkodtam magam.Sajna én többnyire a rosszal találkozom,mert azt a néhány eltévedt bárányt,aki tanulni jön ide,igen ahamr átformálják.
Pusszantás:Anyapoc