Pár reagálás még az előző oldalra.
Melitta!
Sajna nem tudom, hogy mi volt a szülésznő neve. A nagyon szuper nappalost tudom, de ezt az éjszakást sajnos nem. Nem fiatal csitri volt ám! Egy 50 körüli (pontosabbat nem tudok, mert tipikusan meghatározhatatlan volt a kora az elszürkült bőre és haja miatt), aki a dohányszagát azzal tartotta szinten, hogy úgy tízpercenként kiment rágyújtani. Mikor a gyerekágyon voltam, pont ráláttam a terasz ajtajára az ágyamból. Mikor ő volt a gyerekágyas nappalos nővér, csak lestem, hogy milyen sűrűn mászkál ki.
Aha, a csaposok elvileg nem ihatnak, de nekik saját érdekük is a józanság.
Annácska!
A következő babánál még kipróbálhatod, milyen, ha kibírja az ember, hogy ne kérdezze meg a baba nemét!
Eszter!
Apukádnak gyors felépülést!
Szopitól azért parázok, mert sajna nálam is voltak gyári hibák, amik meg is maradtak. Most abban reménykedem, hogy a Dévánál nem lesznek olyan problémák, mint a Kevével voltak, mert akkor még lehet minden okés. Egyrészről most sokkal felkészültebb vagyok, ami jó, meg ha esetleg lesz gond, akkor azonnal irány a szoptatási ambulancia. Másrészről (és ez rossz), a Keve mellett nem hiszem, hogy végig tudnám azt csinálni, amit annak idején csináltam a szopi érdekében.
Gyerekágy:
Nekem olyan érzésem van, hogy amilyen szuper a szülészet, annyira borzalmas a gyerekágyas részleg.
Míg bent voltam, egyszer sem kaptam rendes kaját, mert itt az az elavult nézet él, hogy míg nincs széklet, addig rendes kaja sincs! Azt sem vették figyelembe, hogy semmiből nem lesz valami, és hogy én vasárnap este ettem utóljára, hétfőn beöntést is kaptam, így gyakorlatilag nem volt bennem semmi. Kedden este hozott Anyum rántott csirkecombot, amit én sunyin fölfaltam, ennek csütörtökre lett eredménye, de akkor közölték, hogy már nem tudják megváltoztatni a rendelést, így aznap sincs rendes kaja.
Erre lementem a büfébe, vettem magamnak egy melegszendvicset, de ezt nem nézték jó szemmel. Ami még kiakasztott, hogy Attila nem hozott kaját!
Minden nap könyörögtem neki telefonon, hogy hozzon valamit, mert éheztetnek, de egészen egyszerűen elfelejtette mire bejöttek!!!
Csecsemősök: Nekünk az I. nőin az volt az egyetlen pozitívum, ahogy a csecsemősök bántak a babákkal! Ott beszéltek hozzájuk, szeretgették őket, és maximum cukros vizet adtak nekik, tápszert csak akkor, ha az anya nem tudta (vagy nem volt hajlandó) szoptatni.
Itt egyszersem hallottam, hogy bármelyik babához lett volna akár egy szavuk is, úgy bántak velük, mint a tárgyakkal. Nem voltak hanyagok, vagy ilyesmi, csak hiányzott a kedvesség. A szoptatásról egészen egyszerűen fogalmuk sincs, a szobatársam minden nap "fogadott" egy csecsemőst, és mindegyik mást mondott neki, én meg csak hüledeztem, hogy mekkora baromságokat! Ennek köszönhetően két nap után tiszta véraláfutás és vérző seb volt a melle!
A babákba úgy tömik a tápszert, hogy a Dévát még a zuhanyzóba is betoltam magammal, nehogy őt is megetessék "mert ilyenkor még nem elég nekik a tej"! Ezt olyan rutinból alkalmazzák, hogy majdnem minden babának (köztük olyannak is, aki még 24 órás sem volt, és az anyukája itt volt anesthesiológus) ott volt a tápszer a kocsijában, és én voltam a kegyetlen anya, aki éhezni hagyja a gyerekét! Még jó, hogy Attila a műtét után ráiratta a Dévára, hogy semmit nem kaphat. Az egyetlen, aki nem volt tápszer-párti, az a védőnő volt. Akik tápszerezték bent a gyereküket, azoknál persze beindult a gyarapodás, így gyorsan haza is mehettek. Minket is elengedtek volna már csütörtökön, de mivel még esett a Déva súlya, maradnunk kellett. A tejem sem indult be olyan szépen, mint a Kevével, szerintem az éhezés miatt.
Az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy pénteken hajnali négykor befektettek mellém egy olyan császárost, aki influenzás volt! Előző nap azért jöttek be, mert már négy napja nem tudták 38 fok alá nyomni a lázát. Itt infúzióval nyomták le, utána azonnal műtötték, műtét után meg már hozták is! Erre mondtam, hogy akkor mi megyünk is haza, saját felelősségre. Ezt persze személyes sértésnek vették, onnantól kezdve úgy beszéltek velem, mint egy elmebeteggel, mert ez szerintük csak hiszti volt a részemről! Az egyik "kedves" szülésznő (az ő nevét tudom
) még azt is közölte, hogy ezzel az erővel akár tőle is elkaphatja a gyerek az influenzát, mert lehet, hogy akár benne is lappang! (Erről nekem az jutott eszembe, hogy ha valaki beteg, az nem jöhet babalátogatóba, viszont arra hivatkozva, hogy lehet, hogy lappang benne valami még senkit nem tiltottam ki.)
A legdurvább a gyerekorvos volt, de azt majd holnap mesélem el, most megyek bebújni.