Sziasztok!
A véleményetekre lennék kíváncsi, hogy szerintetek létezik-e ideális korkülönbség testvérek között? Gondolom minden kornak megvan a maga előnye és hátránya. Nektek hogy alakult az életetek a testvér megérkezése után?
Új privát üzeneted érkezett!
Oldal: 1 / 1
2008.02.09 20:04
Húú, Gyurmi!!!
De rég írtál már, pedig ez jó téma!!!
Nálunk 2 év 3 hónap van a lányok között. Szerintem nincs ideális korkülönbség, de nálunk ez nagyon jó alakult.
Mi egyrészt a korom, másrészt a csládtámogatások legjobb kihasználása érdekében vállaltuk így a második gyermeket. Nem bántuk meg.
Nem mondom, hogy nem voltak nehéz időszakok (de szerintem akármilyen a korkülönbség mindig van nehéz időszak) , de ma már nagyon jó, ahogy eljátszanak együt, lehet egyféle programot szervezni, mert mindkettőt érdekli, stb!!
De rég írtál már, pedig ez jó téma!!!
Nálunk 2 év 3 hónap van a lányok között. Szerintem nincs ideális korkülönbség, de nálunk ez nagyon jó alakult.
Mi egyrészt a korom, másrészt a csládtámogatások legjobb kihasználása érdekében vállaltuk így a második gyermeket. Nem bántuk meg.
Nem mondom, hogy nem voltak nehéz időszakok (de szerintem akármilyen a korkülönbség mindig van nehéz időszak) , de ma már nagyon jó, ahogy eljátszanak együt, lehet egyféle programot szervezni, mert mindkettőt érdekli, stb!!
2008.02.17 08:19
Szia!!
Igen, mindenki ettől fél, de az én tapasztalatom ezen a téren is jó!!
Nekem a nagylányom éber (rossz alvó )volt. Én is féltem nagyon ettől, de jól sült el. Pedig a kicsi 3 hetes korától egy szobában aludtak. És a kicsi ébredt rendesen éjjlente (4X-6X) szopizni. De egyrészt én már a mozgására is felkeltem (szerintem minden anya éberen alszik
) , szinte nem is sírt. Persze volt olyan, amikor már elvesztettem a türelmem, vagy nem tudtam időben menni és sírt a Sára - legnagyobb meglepetésemre Marietta aludt, mintha nem is hallaná!!
Olyan is volt, hogy a Marietta jött engem kelteni : "Anya, nem hallod hogy sír a Sára, adj neki cicit" és már ment is vissza az ágyába aludni 2 éves és 4 hónapos volt!!!!!
Fordítva még annyira sem volt jelentősége a hangzavarnak!!!
Amig egész kicsi, akkor tök jól alszanak, ha álmosak Akkor is jól aludt, ha körülötte 3 gyerek játszott Jó persze az ordíbálásra felkelt, de vissza aludt. Az idióta örjöngést alapből sem szeretem a lakásban, de a játék normál hangzavarát megszokja és szinte hiányolja ia a kicsi. Ezt hallotta a pocakban is, hozzá van szokva
Ami nehezebben ment az az esti fürdetés és altatás, de szerintem ez mindenhol gond az első időben, amig ki nem alakul - aztán ez is megy a maga rutinjában.
De szerintem attól, hogy zavarni fogják egymást ne félj!!
Egy jó tanács, amit én is kaptam és nagyon jól jött!! Amikor vártuk a tesót megpróbáltam felvázolni a nagylányomnak milyen lesz. És igaza volt a barátnőmnek: nem szabad azt mondani, hogy játszótársat kap a nagy, mert arra még nagyon sokat kell várni (mi már itt tartunk ) Őszintén elmondtam, hogy egy pici baba sokat sír, cicizik, nem tud ülni, állni, játszani, ezeket meg kell tanulni. Így nem érte csalódás, amikor megszületett a tesó és semmit nem lehetett vele kezdeni 
Nekem nehéz volt nagyon egy gyerekkel is az első év
De nálam bejött az a hihetetlen mondás, hogy két gyerekkel könnyebb, mint eggyel!!!! Az elsőnél még rutintalan voltam a szervezésben, túl sok elvárásom volt a gyerekkel szemben és magammal szemben is. De a két év alatt sokat lazultam, rájöttem nem döl össze a világ, ha valamit nem csinálok meg , Így a kettővel szinte sokkal könnyebb volt. Legalábbis a kicsi fenekét nem kellett annyit dajkálni, mert csodálattal leste a testvére minden mozdulatát!!! Azóta is ő az etalon és az utánozni való
Életünk legjobb döntése volt, hogy vállaltuk a tesót!
Igen, mindenki ettől fél, de az én tapasztalatom ezen a téren is jó!!
Nekem a nagylányom éber (rossz alvó )volt. Én is féltem nagyon ettől, de jól sült el. Pedig a kicsi 3 hetes korától egy szobában aludtak. És a kicsi ébredt rendesen éjjlente (4X-6X) szopizni. De egyrészt én már a mozgására is felkeltem (szerintem minden anya éberen alszik
) , szinte nem is sírt. Persze volt olyan, amikor már elvesztettem a türelmem, vagy nem tudtam időben menni és sírt a Sára - legnagyobb meglepetésemre Marietta aludt, mintha nem is hallaná!!
Olyan is volt, hogy a Marietta jött engem kelteni : "Anya, nem hallod hogy sír a Sára, adj neki cicit" és már ment is vissza az ágyába aludni
2 éves és 4 hónapos volt!!!!!
Fordítva még annyira sem volt jelentősége a hangzavarnak!!!
Amig egész kicsi, akkor tök jól alszanak, ha álmosak
Akkor is jól aludt, ha körülötte 3 gyerek játszott Jó persze az ordíbálásra felkelt, de vissza aludt. Az idióta örjöngést alapből sem szeretem a lakásban, de a játék normál hangzavarát megszokja és szinte hiányolja ia a kicsi. Ezt hallotta a pocakban is, hozzá van szokva
Ami nehezebben ment az az esti fürdetés és altatás, de szerintem ez mindenhol gond az első időben, amig ki nem alakul - aztán ez is megy a maga rutinjában.
De szerintem attól, hogy zavarni fogják egymást ne félj!!
Egy jó tanács, amit én is kaptam és nagyon jól jött!! Amikor vártuk a tesót megpróbáltam felvázolni a nagylányomnak milyen lesz. És igaza volt a barátnőmnek: nem szabad azt mondani, hogy játszótársat kap a nagy, mert arra még nagyon sokat kell várni (mi már itt tartunk
) Őszintén elmondtam, hogy egy pici baba sokat sír, cicizik, nem tud ülni, állni, játszani, ezeket meg kell tanulni. Így nem érte csalódás, amikor megszületett a tesó és semmit nem lehetett vele kezdeni
Nekem nehéz volt nagyon egy gyerekkel is az első év
De nálam bejött az a hihetetlen mondás, hogy két gyerekkel könnyebb, mint eggyel!!!! Az elsőnél még rutintalan voltam a szervezésben, túl sok elvárásom volt a gyerekkel szemben és magammal szemben is. De a két év alatt sokat lazultam, rájöttem nem döl össze a világ, ha valamit nem csinálok meg , Így a kettővel szinte sokkal könnyebb volt. Legalábbis a kicsi fenekét nem kellett annyit dajkálni, mert csodálattal leste a testvére minden mozdulatát!!! Azóta is ő az etalon és az utánozni való
Életünk legjobb döntése volt, hogy vállaltuk a tesót!
Oldal: 1 / 1
