Sziasztok, megérkeztünk
Hát nem volt kellemes a 4 kg-os Dorkát a világra segíteni, de megérte. Driennkével egymás mellett szültünk, aztán egymás melletti szobába kerültünk. Mi tegnap jöttünk haza, de nekik sajnos még maradniuk kellett, mert elkapott egy fertőzést a babu, talán csütörtökön mehetnek haza. Hétfőn be kellett feküdnöm, este 7-kor megkaptam a prepidolt, vagy mit, az a zselé, amitől állítólag kitágul a méhszáj. Azt mondta az ügyeletes doki, hoyg lehet, hajnalra már el is indul a szülés. Se enni, se inni utána már nem lehetett, ez volt a legborzalmasabb, mert amúgy is olyan vagyok, mint egy kacsa. Persze nem történt egész éjjel semmi. Aludni nem tudtam, ideges voltam, mint az állat, vártam a görcsöket, de nem jöttek
Reggel hatkor jött értem a szülésznő, borotválás, beöntés, stb. 7-kor burkot repesztett a doki, fél 8-kor kaptam az első adag oxitocint. Aztán hirtelen jöttek is a fájások, 11:12-kor pedig előbújt Dorka baba 4000 g-mal és 57 cm-rel. Eltört közben a kulcscsontja (amit csak tegnap mondott a gyerekorvos, mert aki a szülés után vizsgálta Dorkát, nem vette észre), meg kicsit csúcsos volt a feje, de olyan szép volt
Be is sárgultunk, necces volt a hazajövetel, de jobbak lettek az eredmányei tegnap, mint csütörtökön, úgyhogy jöhettünk.
Adriék babája 12:25-kor született, hétfő este írt sms-t, hogy elfolyt a magzatvize, szegény jó sokáig húzta, mert nem akart tágulni.
Berni! A Bárdos és kis csapata nagyon profi volt, mondta is az elején, hogy délre meglesz a babu, elő is bújt. A varrás nekem nagyon nagyon fájt, repedtem is, mert jó nagy a baba. Utána meg háromszor jól lehánytam a Tamást (férjem), mert megittam hirtelen 3 pohár vizet.