Sziasztok!
én nem ajánlom Suttogót, nagyon korán szeretne "napirendet" bevezteni, persze jó szándékkal, de hát a kisbaba nem egy óramű pontosságú valami...
EGY DOLOGRA VAN SZÜKSÉGE:
SZERETETRE
hogy ha sír, megvígasztalják, ha éhes, megetessék, és hogy érezze az anya meleg, biztonságos ölelését.
olvastam a könyvet, és éreztem, hogy minden idegszálam tiltakozik, mert az ösztöneim tök mást súgnak....és jót súgtak, azt hiszem, mert így másfél év eleltével azt látom, hogy nem lett elkényeztetve a fiam..
Ha sírt, megvígasztaltam, felvettem, mégsem "élt vissza" vele. viszont megtanulta, hogy a jelzései válaszra találnak, és kialakult benne a bizalom. Most már pont azért nem sír, vagy hisztizik, mert tudja, hogy számíthat rám. Persze nekem is mondták, hogy jaj, elkapatod, meglátod, 20 éves koráig az öledben lesz majd, stb. ez egy nagy hülyeség.
A babák nagyon összetett lelkületűek már kiskorban, de 6 hónapos korig nem lehet őket "elrontani", és manipulálni sem tudnak még. Viszont a szeretet-bizalom kötelélkét prímán ki lehet építeni ezalatt. És ez majd nagyon hasznos lesz a dackorszak, sőt, merem állítani, a kamaszkor problémáinak a kezelésében is.
Valahol olvastam, hogy a gyerekeket 6 éves korukig lehet igazán nevelni, ha addig nem sikerült lerakni az alapokat, akkor onnantól már csak szenvedhetünk. (szófogadás, köszönés, tisztelet, kötelességtudat, felelősség (persze korra szabottan))
Úgyhogy csak azt tudom tanácsolni az aggódó anyukáknak, hogy hallgassanak a szívükre, az első 6 hónapban mindenképp! az a legbiztosabb iránytű. mint ahogy a 9 hónap alattt is ösztönösen csak azt tettétek, ami a legjobb a kicsinek, úgy most is bizzatok az anyai ösztöneitekben, az minden könyvnél többet ér!
Susy, drukkolok nektek! nemsokára a karodban tarthatod a picit, meglásd!
Szentpyr, gyönyörűen kibírtátok az egy hetet, holnaptól szabad a pálya!!!!