Szülés: Szombaton még voltunk ctg-n délután, ami mutatta a szokásos fájásokat, de csak ennyi. Megbeszéltük, hogy indítás lesz kedden ami jó érzés is volt, meg nem is de tudtam, legalább szerdán már babázhatok. Otthon szépen bekuckóztunk az ágyba este, és filmet néztünk. Nagyon keményedett a hasam, de már nem figyeltem rá gondoltam a szokásos szórakozása a méhemnek. Fél 10-kor éreztem az első fájást de nem olyan gyengén mint amit sokan írnak hanem élesen hasított a pocimban egy keményedés közepén és a derekamba is. Na mondom mi ez?
Jött a következő is. Akkor elkezdtük nézni az órát 10 percenként jöttek. Ez már rendesen fájt néha nyögdécseltem tőle pedig még csak az elején voltunk. Nem hittem el a dolgot beültem egy kád vízbe biztos voltam benne hogy elmúlik. Jobb is volt a vízben de amikor kiszálltam minden kezdődött elölről. Hívtam a szülésznőmet hogy itt elkezdődött valami nagyon fáj a pocim 10 percenként. Ez volt kb. fél 1-kor mondta hogy 2-re érjek be addigra ő is ott lesz. Közben szépen jöttek a fájások, fájtak rendesen de nagyon örültem neki. Felhívtuk párom szüleit hogy jöjjenek megyünk szülni közben még bepakoltam mindent és vajúdtam közben. A kocsihoz már nehezen jutottam le, ha jött a fájás akkor stop volt. Az utazásnál már 5 percenként jöttek. Megérkeztünk a kórházba felmásztunk a szülőszobához . Bementem egyedül egy szülésznő fogadott nagyon rendes volt szülésznőm még nem érkezett meg. Átöltöztem és jött a ctg ami mutatta hogy igen ezek már rendszerek. Megérkezett a szülésznőm megvizsgált akkor voltam kb. 2 ujjnyi. Beengedte a páromat ez megnyugtató volt
Beszéltünk róla hogy kérek Edát mert már akkor nagyon fájt és tudtam messze még vége csak azt nem hogy mennyire. Kb. 3 lehettet amikor jött az edás bácsi és megcsinálta. Nagyon féltem tőle pedig tényleg nem fájt inkább kellemetlen volt. Szülésznőmre hajoltam közben azt hiszem megharaptam egy fájás közepette
Vártuk hogy hasson az eda. Jó is lett kb.2 órán keresztül de utána más lett a fájás és magasan fájt a gyomrom helyén meg felette oda az eda nem hat. Kaptam még edát de már nem volt jó fájt az egész pocim mint előtte. Mindegy hagytuk a dolgokat, labdán ülve volt legjobb. 6-ig jól haladtunk de akkor nem akarta a tágulás folytatódni. Kb. akkor lehettem 4 ujjnyi de nem jött le a baba feje így nem simult el a méhszáj. Közben egy fájásnál megrepedt a burok szóltam a páromnak hogy keresse meg a szülésznőmet mert bepisiltem
de persze ez a magzatvíz volt
Vártunk, vártunk vártunk nagyon fájt mindenem legjobban az alsó részem de ott volt a párom és a szülésznőm tartották bennem az erőt na meg persze Dorka utáni vágyam is. Mivel a buroksapka megmaradt így repesztettek burkot vagyis elfolyatták a maradék vizet is. Ekkor már nem ebben a világban jártam sokszor ha szóltak nem válaszoltam meg nem akartam hogy megvizsgáljanak mert nagyon fájt de türelmesek voltak velem. Szerintük nagyon jól viseltem hát akkor ezt nem így láttam. Kb. fél 11-kor éreztem hogy nyomnom kell de még nem volt a helyén a feje és méhszáj se simult el. Mondták hogy nyomjak nyugodtan mert ez is segít hát nyomtam. Innen folyamatosan nyomtam 12. 13-ig minden fájásnál amik szerintem 2 percenként jöttek de erre pontosan nem emlékszem. Egy fájás alatt hármat nyomtam kettő nagyot egy kicsit így esett jól. Bal oldalon jobb oldalon így kellett forognom. Nem tudtam összerakni a lábam mert úgy éreztem megnyomom Dorka fejét ezért az egyik lábamat a levegőben tartotta a párom és a szülésznőm felváltva. Ez már nagyon rossz volt fájt is és kimerültem rendesen. Rengeteg nyomás után mondták hogy akkor most jön a szülés. Itt csak annyira emlékszem hogy nyomtam mint akinek az élete múlik rajta és nyomták a hasam közben. Párszor visszacsúszott a feje még erre is emlékszem. A vágást éreztem de nem fájt. Nagy nehezen de kicsúszott a Drága és rögtön pocira rakták
Na ezért a percért érdemes volt megszületni leírhatatlan boldogság. Az a meleg kicsi test a pocin csodálatos. Szegény Dóra tiszta lila volt és olyan csúcsos lett a feje hogy feje mint egy uborka de mégis gyönyörű
Nekem legszebb. Beszéltem hozzá közben párom elvágta a köldökzsinórt. Elvitték a szokásos fürcsi, mérés, öltöztetés. Közben megszültük méhlepényt ez már nem volt olyan vészes. Megkaptam végre Dorkát ekkor eszméltem rá hogy igen ő volt bennem egy igazi kisbaba az én kisbabám az Életem!! Jött a varrás mivel nagyon picit kellett vágni így gyors végeztünk fájt de akkor már ott volt kezembe Dóra végig így lefoglalta minden figyelmemet. Sokan jöttek gratulálni szülésznők még a takarító is. Szülésznőm mondta hogy senki nem hitte el hogy megszülöm mert nagyon nem úgy álltak dolgok de boldog voltam hogy sikerült. 3 embernek köszönhetem: Párom, Szülésznő és persze Dorka mert nagyon jól viselte a szülést így tudtak ránk türelmesen várni. Végre végeztünk mindennel és hármasban maradtunk. Boldog felejthetetlen percek
Egy kedves csecsemős segített cicire tenni és már cuppogott is a formás szájával amit tőlem örökölt. Kb. 5ig így maradhatunk édes hármasban nézegettük egymást utána elvitték én maradtam még mert hánytam és lett egy pici lázam de 7-kor lekerültem a kórterembe. Hát ennyi. Vasárnap este már azon gondolkoztam hogy kell egy kistesó pedig eddig nem akartam de ezt szeretném még átélni az életben annyira szép emlék marad az össze fájdalommal együtt
Ui.: Gondolom feltűnt pár embernek hogy nem említem a dokimat. Igen nem említem mert nem jelent meg életem legszebb pillanatánál. Indoklást nem kaptam de már nem is érdekel nem tudja milyen jó buliról maradt le