Sziasztok!
Szilvi, részvétem.
Hát, azt hiszem, tényleg nem mondtam a Brúnót...
Lilló, biztos nem akart rosszat a barátnőd, biztos csak nagyon lelkes. Mérgelődni ne mérleglődj. Bálintot nem oltatjátok be bárányhimlő ellen? Én még nem voltam bárányhimlős, Brúnó mondjuk közösségbe is járt, úgyhogy én biztos, ami biztos alapon beoltattam, mikor terhes lettem. A doki nénink szerint nagyjából minden második évben van nagy járvány, az idénre esik, úgyhogy vigyázz.
Muzsu, a karobport simán kakaóhelyettesítőként kezelheted. Vagyis ugyanúgy csinálhatsz kakaót (mármint inni), csak jobban csomósodik, jobb átszűrni. Pl. kókuszgolyót meg tekercset nagyon jól lehet vele csinálni (ez teljesen más, de egy pici kókusztejport érdemes belekeverni, nagyon jót tesz neki) és az egyik régi kismamában van egy karobos tortarecept, beírjam?
Ha a hercegnőhöz ennyire ragaszkodnak, a Rossmannban rendszeresen lehet kapni rózsaszín tündér vagy hercegnő (egykutya...) jelmezt, nagyon olcsón, szerintem megpróbáhatod azt felturbózni, sok munkától kímélheted meg magad. Tartok tőle, jelmez ügyben a gyerekek fognak nyerni, de hát végül is az ő bulijuk
Timi, nem jók a hírek, de hallottam már olyanról, akinél egy hallókészülék nagyon felpörgette a fejlődést. Állítólag egy darabig hihetetlenül jól kompenzálnak a picik halláskárosodás esetén, sokáig rejtve tud maradni, bár az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. Reméljük, hogy nálatok is talán csak ennyi lesz.
Tényleg, kisbabások, azt tudjátok, hogy van egy olyan hallásszűrés, amire háziorvos tud beutalót adni, kb. öt perc, teljesen fájdalommentes, csak nyugton kell maradni a gyereknek. Azt vizsgálják, hogy a baba füle alkalmas-e a hallásra (ha rendben is van, lehet még hallászavar, pl. neurológiai probléma miatt).
Brik, szerintem is tarts ki egy kicsit, de ha tápszerezni kell, az sem tragédia. Sőt még csak azt sem jelenti, hogy teljesen le fog állni a szoptatás, még ha kiegészítést kell adni, akkor is kínálgasd a picit, mert az összebújás és pár korty tejcsi is nagyon jót tesz nekik.
Nálunk Brúnó végig tápszeres és anyatejes volt, viszont amikor már kezdődött a hozzátáplálás, a kajákban nem fogadta el a tápszert, üvegből is egyre kevésbé itta, ott már "én" biztosítottam a tejfogyasztást kétéves koráig, míg el nem kezdett tehéntejet inni.
Miért gondolod egyébként, hogy kevés a tej? Méred, hogy mennyit eszik? Vagy nincs elég pisi-kaki, beesett a kutacsa? Nem gyarapszik eléggé hetente? Vagy csak sokat tátog? Mert ha az utóbbi, akkor nem lehet, hogy csak mennyiségi ugrás van? Ahogy nézem, szép nagy, formás baba, lehet, hogy most éppen csak a mennyiség növelésére van szüksége. Két-három hónapos kor körül van ilyen és most Mirával megtapasztam (azt hiszem), hogy mit is jelent ez.
Mira most öt kiló és elég jól be van állva egy rendszerre, amelyben hol két-három-négy óránként eszik (napszak-függő). Soha nem erőltettem ezt a rendszert, saját magának alakította ki, csak picit játszogattam az etetési időkkel, hogy a két gyerek alvásidejét összehangoljam. Viszont a múlt héten volt olyan nap, amikor (leírni is alig merem) 17-szer evett. Egy-két napig evett sokszor, nem számoltam le és most visszaállt a szokásos étkezésekre (sőt volt olyan éjszaka, amit végigaludt) és mégis elég rendesen hízik.
Szerintem nagyon érdemes beruházni a Szoptatás c. könyvbe, nagyon jól áttekinthetően rengeteg praktikus információ van benne. Én három dolgot tudok hozzátenni még ahhoz, amit a többiek írtak. Az egyik, hogy a folyadékbevitellel arra azért figyelj, hogy egyénenként változik, hogy mit jelent a sok. A túlivás csökkenti a tejmennyiséget, az szerintem nem rossz irányadó, amit az orvosom javasolt: igyál annyit, amennyi jól esik / szoktál inni plusz egy bögrével naponta, akkor biztos elég. Csak figyelj oda az ivásra (én például nagyon el tudom felejteni, ha kapkodás van).
A másik, hogy a fejés tényleg nagyon sokat segíthet, de a baba mindig hatékonyabb, esetleg próbáld meg többször megkínálni Álmost (ha nem is jön be, legalább még kis ideig intenzívebben élvezhetitek a szoptatást
).
A harmadik, hogy a kismama.hu-n fent vagy tejszaporító süti recept, akár azt is kipróbálhatod, ha van, aki megsüti. Mert szerintem érdemes sokat pihenni. Amit tudsz, szervezz ki a tennivalók közül.
Azért dumálok ennyit erről, mert Mirával megtapasztaltam, hogy mennyivel egyszerűbb az élet tápszerezés nélkül és mennyivel olcsóbb.
Sára, az én tapasztalataim nem egészen relevánsak, sajnos. Illetve nekem nem sajnos, hanem szerencsére. Nálunk az egy ágyban alvásban egyetértés volt párommal, mert valójában ő is odavan attól, hogy félálomban kinyitja a szemét és látja, hogy a gyerek rendben szuszog, meg időnként Brúnó is félálomban leellenőrzi, hogy megvagyunk-e. Ezt két módon szokta: vagy jól a szánkba pakolja a lábát
vagy megsimogat.
Még mielőtt terhes lettem, akkor Brúnó kapott egy saját nagyfiú ágyat, átszoktattuk, hogy élvezze nagyfiúságát, ne akarja visszakapni a kiságyat. Ő eleve ahhoz volt szokva, hogy a rácsos ágyban alszik, a légzésfigyelő miatt. De hébe-korba átjárt hozzánk.
Mira születése előtt, mielőtt bementem a kórházba, egyszerűen mi invitáltuk, hónapkra beköltözött az ágyunkba, pont a lelke kímélése érdekében.
Most, két napja szoktatjuk vissza - részben, mert már jó lenne nekünk felnőtteknek is többször összebújva elaludni, részben mert az esti altatások nyúltak el túlságosan (ami azt jelenti, hogy én is tízkor elájultam, de lassan ennek véget kell vetni, mert így alig találkozunk párommal).
Eddig működik, éppen most ellenőrizte a létszámot (minden ágy egy szobában van), de vissza is tette a fejét, nem jött át a nagyágyba. Tegnap éjszaka átbaktatott. Én nem vagyok (bírok lenni) nagyon sziklás ezekben, beengedtem és kész, ma újra ott fektettem le.
Szerintem nem olyan rossz a közös hálószoba, páromnak is vannak ugyan gátlásai az ágyban olvasással (most fog új lámpát kapni), pedig csak egy jól beállított lámpa kell hozzá, meg lehet, hogy néhány nap türelem, de megszokják a pilácsolást - azért vannak, akik egy szobában élnek a gyerekükkel, ott nem állhat meg az élet, amikor lefekszik a gyerek. Nővéremék évekig egy minigarzonban laktak az első gyerekükkel, nem volt ébren éveken keresztül
Én nem tudnám elképzelni, hogy külön szobában aludjunk (van, akinek működik, tudom, nem is ellenük beszélek). Szeretem hallani, ahogy szuszognak, néha rájuk nézni; azt is szeretem, mikor Brú néha átbaktat. Nem tudom, hogy mi mindennek van még vége, ha egy szobába mentek, ha az összebújásokra gondolsz: nálunk akkor is felriadt néha a Brúnó (hihetetlen radarja van), ha a másik szobában a vendégágyon bújtunk össze, de néha azt is átaludta, ha az egyik végébe őt átlökdöstük, mi meg a másik végén összebújtunk (böhöm nagy ágyunk van, szerencsére).
Tücsi