Sziasztok!
Móni (Manó) kérésére megpróbálok írni egy kicsit többet magunkról.
De először a gratulációk.
Cserági: most olvastam, hogy megszületett a kis Zsófi. Gratulálok Nektek! Kívánok sok tejecskét (vagyis Pamela kisasszonynak ezt már nem is kell kívánni), egészséget. Gyönyörű kislány! Atya ég! Ha belegondolok, hogy egyidősek a „nagylányaink”, engem kitör a frász. Mit kezdenék egy csöpséggel Anita mellett? Olyan kis eleven és akaratos (ja az anyja is). Most is másfél szemem rajta. Szerintem már nincs olyan meg és nem megmászható hely, bútor a lakásban, amit meg nem hódított volna.
Erika: Nagyon édesek a fiúk együtt! Cici függőség az jó még ilyenkor. Ne is erőltesd a tápszert.
Kóstoltátok már, hogy milyen vacak íze van?
Móni: Gratulálok a sikeres vizsgához! Csodállak, hogy már a kistesón próbálkoztok. Nekem nem lenne és nincs is energiám még egy gyerekhez, pedig én nagyon szerettem volna egy kistesót Anitának.
Timi: Szuperek a karácsonyi képek. Mi sajnos nem fényképeztünk csak videóztunk. Így utólag már sajnálom egy kicsit.
Szegény Hanna. Már megint a füle és még ez a kardiológushoz futkosás is. Sajnálom.
Zsoltival remélem minden megoldódik. Én sem értem sokszor, hogy miért kell a szülővel próbaköröket futtatni ahhoz, hogy a törvény adta jogát érvényesíteni tudja. Előre félek már az óvodába íratástól, mert itt Érden elég nehéz bejutni az oviba (ha nincs munkahely, szülsz egy kistesót, vagy nem a területibe akarod , hogy járjon). De halottam olyat is, akinek már munkába kellett volna állnia és nem vették fel oviba a gyerkőcöt.
Sára: De jó, hogy együtt a család! Nekem is berepedezett a mellem, és nem tudtam bimbóvédővel szoptatni. Aztán „megedződött”. Volt krém rá, de általában elfelejtettem bekenni, vagy úgy elaludtam a kislánnyal cicizés közben, hogy már jöhetett is a következő evés mikor felébredtünk.
Gabek, Prücsök, Lilla: Nagyon jól néznek ki a gyerkőcök a képeken. Milyen nagyok már!
Anid: nagyon sajnálom.
Nem tudok mit írni, engem nagyon felkavart a hír, előjöttek régi rossz emlékek. Remélem nem visszafordíthatatlan apával, és sikerül átbeszélnetek a dolgokat.
Azért gyere és írj, hogy mi van veletek.
Elnézést kérek azoktól akiket kifelejtettem.
Magunkról pár szó, mert már így is velem van tele az oldal.
Ne kövezzetek meg légyszíves azért amit most írok. Nagyon szeretném Anitát teljesen elválasztani. Nem csak reggel és este cicizik, hanem napközben is többször. Ráadásul cicin alszik csak el. Persze ha apa van vele az alvási időben akkor elalszik hozzábújva is. De ez csak a hétvégén lehetséges. Szeretném végre megcsináltatni a fogaimat, mert a terhesség előtt kezdtem el járni, de abba kellett hagyni a kezelést. 3 lecsiszolt fogamból már egyet ki is kellett húzatni és a másik kettő is megy tönkre még jobban. Így, hogy szoptatok nem mehetek röntgenre.
Tudtok esetleg tanácsot adni, hogy hogyan fogjak újra hozzá a leszoktatáshoz, mert egyszer már kudarcba fulladt. Azóta lett még cicisebb. Az éjszakai alvás is katasztrófa, mert éjjel 2 körül felébred és csak cicin alszik vissza. Nem is lenne baj, ha onnantól nem kelne óránként cicit követelve.
Amúgy azért sem írtam eddig nagyon, mert elég depis hangulatban vagyok mostanában és nem akartam a jó hangulatot elrontani.
Anita nagyon ügyes már. Egész nap lalalázik és dumál. Sajnos egy szót sem értek belőle, de ő láthatóan nagyon élvezi. Segít teregetni, ruhát hajtogatni és pórszívózni. Persze így minden legalább 3x annyi ideig tart, de legalább elfoglaljuk magunkat. Sajnos a szánkózást nem élvezi annyira, mint én. De nem fél a hótól, csak nevetett ha beleesett.
12 foga van, az utolsó 4 egyszerre jött. Szegényke nagyon megszenvedte, főleg, hogy a 15 hós oltással esett egy időbe. A dokinéni is csak találgatott, hogy mitől megy a hasa és mitől folyik az orra. Még lázas is volt. Az utolsó mérésnél 80 cm és 10,4 kg volt.
Most már tünök, mert meguntok. Pedig amikor olvaslak Titeket mindig olyan sok mindent szeretnék írni, kérdezni, de ilyenkor semmi nem jut az eszembe.
Csak még annyit. Megpróbálok tavaly nyári képet feltenni, de lehet hogy nem sikerül, mert én nem tudom lekicsinyíteni, apa meg nem segít mostanában ilyesmiben.
Nem megy, túl nagyok valószínüleg. Na azért megpróbálom megkérni, hátha 1-2 képet megcsinál.
de írni mint most is már nehéz 1 kézzel!
Áron mostanában
, mintha nem ezt vállalta volna. A bürokráciáról nem is szólva, még az indoklást is meg kell indokolni, a szakvéleményt is véleményezni? Tiszta őrület!
Úgy szerettem ezt az időszakot (is). 
) Amúgy milyen dolgozat ez?
,akkor kaptunk elektrolites oldatot, hányás elleni kúpott,de semmi), aki egyből beutalt minekt.Ez a pici lány annyira kiszáradt,hogy egy hang nélkül,moccanás nélkül türte a branül behelyezését, a vérvételt, az egész cécót. 24 órát volt rajta ifúzió és ő csak fekükdt és nem mozdult. Szóval állítólag vírus volt, illetve van,mert úgy jöttünk el,hogy köhög és folyik az orra, deez is csk a vírusnak köszönhető.
